- Szerelmesek vagyunk az országba. Többször jártunk már ott. 2000-ben és 2003-ban száz napot gyalogoltunk az érintetlen világban. Ez olyan mély nyomokat hagyott bennünk, hogy azóta figyelemmel kísérjük a természeti változásokat a szigeten.

    - Milyen a Vatnajökull jégtakaró?

    - Helyenként eléri az egy kilométeres vastagságot. Működő vulkánok találhatóak benne. Érdekes, egyedi jelenségek tapasztalhatók olyankor, amikor a tűzhányó átolvasztja a jégtakarót, ezért amikor olvastuk az interneten, hogy kitört a Grímsvötn, azonnal szervezni kezdtük a csapatunkat.

    - Mennyire ritka jelenség a jégtakaró alatti vulkánkitörés?

    - Az Antarktiszon, illetve Kanada néhány vékonyabb jégtakarója alatti kitörésről tudunk. Máshol nem jellemzőek ezek a természeti jelenségek.

    - Mi mindenre kell figyelni az út szervezésekor?

    - Amikor terepen vagyunk, már mindennek zökkenőmentesen kell mennie. Fontos a jó felszerelés. A repülőgép a fővárosban szállt le, de az indulási pont a sziget másik felén volt. A csomagjainkat úgy kellett ide továbbíttatni, hogy a megfelelő időben érkezzenek meg. Fel kellett vennünk a kapcsolatot a helyi szakemberekkel. Azokat a koordinátákat, amik mentén haladtunk, az ő útmutatásaik alapján határoztuk meg. Rengeteg hasadék található a jég testében, amikbe könnyen belezuhanhat az ember, ha nem tervezi meg az útvonalat.

    - A leggondosabb szervezés ellenére is kényelmetlenségek sora vár egy ilyen kalandra vállalkozó csapatra...

    - Öt napon keresztül a kinti kollégák kutatóházában végeztünk megfigyeléseket. Itt kényelmes körülmények között dolgozhattunk, hiszen a fával burkolt házat a föld melegével fűtik, télen-nyáron kellemes meleg van bent. Rendelkezésünkre álltak a munkavégzéshez szükséges térképek, könyvek. Konyha, de még szauna is biztosította, hogy a lehető legotthonosabban érezzük magunkat.

    Összesen hét napot gyalogoltunk lakatlan területeken. Itt csak magunkra és egymásra számíthattunk. Ha az időjárás rosszra fordul, igen nehézzé is válhat egy ilyen út. Akár kétszáz kilométeres szél is előfordulhat. Korábban átéltünk már egy ilyet. Tönkremehetnek a sátrak, akár az egész utat le kell mondani. Könnyen kialakulhatnak életveszélyes helyzetek. Bármelyik pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa. Minden egy hajszálon múlik. Az ember ilyenkor a természettől függ, ezért megtanulja tisztelni, alázatosnak lenni.

    - Tavaly három hetet töltöttek Izlandon. Megjósolható kellő pontossággal az időjárás ilyen sok időre előre?

    - Ha kezünkben van a repülőjegyünk, olyan időben kell menni, amilyen éppen van. Egy, két napot lehet csúszni az indulással, de ha már a jégen vagyunk, kiszolgáltatott a helyzetünk. A menedékháztól öt nap alatt értünk fel a hegyre a vulkánhoz, két nap alatt vissza. Naponta tíz órát gyalogoltunk. Harmincöt percenként pihentünk tíz percet.

    - Hogyan lehet fizikailag bírni az ilyen megterhelést?

    - Leginkább a monotonitást kell elviselni. De annyira ez sem zavaró, mert a táj magával ragadó. Gyönyörű felhőformákban, jégbarlangokban, gyors folyású folyókban, gleccserekben gyönyörködhettünk.

    - Jég, hideg, a civilizációnak nyoma sincs. Erre mondja a városi ember, hogy embertelen körülmények. De vajon Önök is ezt érezték?

    - A jégen letisztulnak az ember gondolatai, fennkölt, magasztos érzés keríti hatalmába a nagy semmi közepén. Tudjuk, mi a feladatunk: összepakolunk, megyünk, megállunk egy kicsit, eszünk, majd minden kezdődik elölről. Aktív pihenésnek is felfogható egy ilyen út. Ha otthon ülök a fotelban a televízió előtt, sokkal feszültebb vagyok. A jégen tudom, mitől kell tartanom, de ezek külső hatások, rajtam semmi sem múlik. Itthon sokszor saját magam miatt idegeskedem.

    - Képes ebből az állapotból valamit hazacsempészni?

    - Amikor hazajöttem, napokig nem kapcsoltam be a számítógépet. De aztán visszazökken az ember, a zűrzavaros világ magával sodorja. Egy-egy expedíción számtalan dologgal gazdagodunk: ma már sokkal jobban meg tudom különböztetni az értékes, fontos dolgokat a feleslegestől. És a következő utazás tervezése kellemes elfoglaltságot jelent.

    Gadányi Péter tanulmányokat, könyvet készül írni Izlandról. Nemcsak fényképezőgépet, kamerát is vittek magukkal, hogy filmet készíthessenek a látottakról. Terveik szerint az egyórás alkotást az egyik országos televíziós-csatorna vetíti majd.