IV. évfolyam, 1. szám (2007. január 09.)

Kleinhappel Miklós  2007.01.09. 17:11

Szerdán Felvételizők napja

            A felvételi eljárással, a BDF szakjaival és a jelentkezési lap kitöltésével kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ a továbbtanulni szándékozók január 10-én, szerdán 9 és 17 óra között a C–épületi új aulában. A szervező Szolgáltató és Kommunikációs Iroda a felveteli@bdf.hu címre várja a leendő hallgatók leveleit, amelyekre három munkanapon belül válaszolnak.

(Kleinhappel Miklós)     

Díjmentes az első utóvizsga

            „A 2006–2007-es tanévtől ugyanabból a tárgyból az első vizsga és az első utóvizsga díjmentes, csak a harmadik vizsgaalkalomért kell a hallgatóknak fizetniük kollokvium esetében ezer, szigorlat esetében ezerötszáz forintot. Az első és a második ingyenes vizsgalehetőség kihasználása után viszont már az újabb tárgyfelvételt követő első vizsga is díjköteles”, tájékoztatott Márkus Attila, a Tanulmányi Hivatal (TH) vezetője. A díjfizetés eljárása is jelentősen változik. Az utóvizsga a csekk bemutatása nélkül is megkezdhető, hiszen azt a TH a vizsgaidőszakot követően kérés nélkül elkészíti; ez egy összegben tartalmazza majd az adott vizsgaidőszakra vonatkozó fizetési kötelezettségeket. A csekket a nappali tagozatos hallgatók a Tanulmányi Hivatal információs csoportjánál vehetik majd át, a levelező, az esti és a távoktatás tagozatosok számra postán küldik ki. Megtudtuk még: az első évfolyamos hallgatóknak öt, a felsőbb éveseknek hat hét alatt kell számot adniuk tudásukról. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak utóvizsgát lehet tenni. A vizsgakurzusokra való jelentkezés módja sem a régi, erről a főiskola honlapján lehet bővebben tájékozódni. „A változások oka, hogy az idei tanév a törvényi rendelkezéseknek megfelelően már az új tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített keretek között indult”, mondta a hivatalvezető.

(Kleinhappel Miklós)

Az OM szerint sikeres reformév volt a tavalyi

            Sikeres reformév volt a 2006-os, hiszen „a korábban elkezdett közoktatási és felsőoktatási reformok folytatódtak, illetve új lendületet kaptak, közben pedig az oktatás egészében megkezdődött a további minőségi átalakítás előkészítése”. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóközleményéből megtudtuk, mindössze hat héttel az új kormány megalakulása után az Országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot. Megváltozott a tanulók állami normatívájának rendszere, elkészült az Oktatási Esélyegyenlőségi Munkaprogram, valamint meghirdették az Útravaló Ösztöndíjprogram 2006/2007-es pályázatait. Idén az OKM a közoktatásban részt vevő valamennyi fél számára fórum létrehozását tervezi, így az érintettek részt vehetnek a reform további elemeinek alakításában. A „Minden gyermek egyaránt fontos” mottóval meghirdetett program célja az oktatás színvonalának emelése és a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek javítása. A felsőoktatási törvény módosításának elfogadásával az Országgyűlés megteremtette a fejlesztési részhozzájárulás 2007-es bevezetésének jogszabályi kereteit. Ezzel elindult a reform második szakasza, amelynek keretében átalakul a képzési szerkezet, a felsőoktatás finanszírozása, igazságosabbá válik a hallgatói juttatási rendszer, kidolgozzák a minőségi oktatás feltételrendszerét, infrastrukturális fejlesztések kezdődnek, valamint követni kívánják munkaerőpiac igényeit. A minisztérium elkészítette a felsőoktatási tudományos támogatás rendszerére vonatkozó koncepciót, aminek a normatív finanszírozásba való beépítése folyamatban van.
A 2007-es költségvetésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium az ideinél többet költhet a felsőoktatásra. A tárca reményei szerint a 2006-ban megalapozott és előkészített reformlépések, illetve a folyamatos szakmai és a társadalmi párbeszéd eredményeként idén jelentős előrelépések kezdődnek az oktatás minőségi átalakításában.

(Kleinhappel Miklós)

Pódiumbeszélgetés a Dalí-jelenségről

            Mennyire megalapozott a szürrealizmustól Dalín át a pszichoanalízisig eljutó asszociációs lánc? A freudi elmélet és a szürrealista képzőművészek kapcsolatának vizsgálata közelebb visz-e minket a Dalí-jelenség megértéséhez? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Nagy Anna, a Filozófia és Barták Balázs, az Irodalomelméleti Tanszék főiskolai adjunktusa, valamint Simon Gábor filozófus, a rendezvény moderátora. A Szombathelyi Képtárban rendezett pódiumbeszélgetés apropója a január 21-ig megtekinthető Aranykor című, szombathelyi viszonylatban rendkívülinek mondható tárlat, amelyen a művész grafikái, rajzai, akvarelljei és világirodalmi könyvillusztrációi láthatók a Richard H. Mayer gyűjtemény anyagából.
            Nagy Anna elmondta, „Dalí körülzsongta a radikálisan új szemléletet képviselő embereket, illetve hozzájuk mérte, eszméik alapján értelmezte magát”, Freud ezért fontos személyiség volt számára, ám a pszichoanalízis atyja nem igazolta a művész tevékenységét, ezért egy idő után elfordult tőle. Barták Balázs szerint a festő a ’30-as évektől nem a klasszikus freudi pszichoanalízist követte. A bécsi pszichiáter a tudatot kikapcsoló írás automatikus, passzív gesztusán keresztül köthető a szürrealizmushoz. „A tudatosság Dalínál is jelen van, hiszen kontrolált munkákat készített annak ellenére, hogy művei a tudattalant és az irracionálist jelenítik meg. Ebből következően soha nem volt igazán szürrealista”, hallottuk Nagy Annától. Művészetté lehet-e váltani egy összetett teóriát? A festő botrányos képei vajon a komolyan vett freudiság bizonyítékai, vagy az exhibicionista ember hangulatkeltései-e?, kérdezte Simon Gábor. Barták Balázs úgy vélekedett, Dalí a delúziót, a valóságnak meg nem felelő valóság témáját szívesen alkalmazta. „Figyelemreméltó párhuzamok tételezhetők fel az elméleti gondolkodásmódja és a freudizmus között, ami a művész munkáinak tematikáját is jellemzi, gondoljunk csak az ödipális komplexus vászonra vitelére. Dalí nem a szabad asszociáció technikájával élt, hanem tudatosan provokálta a közvéleményt, ugyanakkor saját irracionalitását kívánta megérteni. Minden alkotásával önmagát mutatja, és azért népszerűek a művei, mert a magunkra ismerés élményét nyújtják a tudattalan, tehát az „illegális” dolgok legális megjelenítése által”. Nagy Anna kifejtette: Freud jelentéseket keres, Dalí könnyebben vagy nehezebben megfejthető jelentéseket „gyárt”, de alkotásai nem illusztrációi a freudi elméleteknek. Életműve a személyisége miatt izgalmas, figyelemreméltó, ahogy műalkotássá formálja saját magát. „Ha mindez nem így lenne, ma egy tehetséges, de akadémista alkotóként emlékeznénk rá”, hallottuk.

(Kleinhappel Miklós)