A sportszakember képzésről tartott előadást Polgár Tibor
            A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást dr. Polgár Tibor, a Sportági Tanszék főiskolai docense a közelmúltban. A magyarországi sportszakember képzés helyzete és feladatai címmel rendezett konferencián az előadó a közreműködésével kidolgozott sporttudományi képzés alapszakjainak szerkezetéről, tantervéről és követelményeiről számolt be. „Ezekről eddig nem jelent meg információ a szakmai lapokban”, hangsúlyozta. Az ország hét felsőoktatási intézményének konzorciuma által megalkotott képzési programot a Magyar Akkreditációs Bizottság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium elfogadta, így az ország főiskoláin és egyetemein az idei tanévtől eszerint „működnek” a sporttudományi alapszakok. „A hosszú időn át jól bevált, hagyományos képzésünk 2006-tól alapvetően megváltozott. Az európai országoknak több mint a felében bevezették már a kétszintű képzést, amelynek vitathatatlan előnye a hallgatói mobilitás és az oklevelek kölcsönös elismerése. De munkánk ezzel még nem ért véget, hiszen ki kell dolgoznunk a nem nappali graduális és posztgraduális képzéseket, valamint el kell gondolkodni azon is, hogy az eddigi négyéves képzésben részt vevő tanárok oklevele piacképes lesz-e”. A távolabbi jövőről szólva megtudtuk: várhatóan kevés felsőoktatási intézményben lesz mesterképzés, hiszen mindössze az alapképzést végzettek harmadának tanulmányait finanszírozza az állam, másrészt a mesterszakok indítását olyan szigorú feltételekhez kötötték, amiknek kevés egyetem tud majd megfelelni, ezért nehezen jelezhető előre az MA-szakok várható „sorsa”. Dr. Polgár Tibor elmondta még, hogy előadásának szövege, illetve egy másik, a témához kapcsolódó cikke hamarosan megjelenik a Sporttudományi Szemle című szaklapban.

(Kleinhappel Miklós)

Balázs Géza nívódíjat kapott
            Prof. dr. Balázs Géza egyetemi tanár a Vasi Szemle 2005–2006. évi nívódíját vehette át az elmúlt héten a Megyeházán. Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője a lapban az elmúlt két évben megjelent írásai elismeréseként kapta a kitüntetést. A Vas Megyei Közgyűlés által 1993-ban életre hívott, évente hat alkalommal megjelenő folyóirat kétévente ítél oda nívódíjat egy jelentős publikáció(ka)t közreadó szerzőjének.     

(Kleinhappel Miklós)

„Úgy érzem, kicsit szerettetek”
            Az álmodozó költők és a racionalitás talaján álló természettudományok művelői között nem létezik éles határvonal, igenis megvalósítható e két terület között az átjárás. Ezt a szintézist ünnepeljük ma, mondta dr. Iker János, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont igazgatója, a BDF egykori oktatója, Bognár Stefánia Tűz-tükrök, illetve Emberé az álmodás című köteteinek bemutatóján. A Forrásközpont zsúfolásig megtelt konferenciatermében az eddig „csak” antológiákban publikáló költővel dr. Balázs Tibor, a verseket megjelentető Accordia Kiadó vezetője, a Magyar Írószövetség tagja beszélgetett. Elmondta: a szavak méltóságának visszaadására törekvő szerző írásaiban nem az öncélúsággal találkozunk, hanem a finom és a nemességgel teli pátosszal, ami nyelvünk erőteljes rongálódásának időszakában különösen nagy érték. A kedélyes hangulatú beszélgetés során szó esett a költő lokálpatriotizmusról árulkodó, szerelmes, a paradoxonokra épülő és a groteszkhez közelítő, illetve az ars poetica jellegű verseiről, szonettkoszorúiról, valamint a kortárs szerzők által mellőzött, de az általa kedvelt aforizmák születéséről is. Az alkotás-lélektani folyamatokról szólva kiderült, hogy álomból felébredve, hajnalonta támadnak azok a gondolatmorzsák, amelyek később, leginkább mosogatás közben kovácsolódnak versekké. A többségében dallamos költeményeket a lelki harmónia és a zene szeretete formálja ritmusossá. Dr. Balázs Tibor szavai szerint a művész költészetében izgalmasan keveredik a szubjektív valóság és az objektív tapasztalat, aminek eredményeképp a befogadó azzal szembesül, hogy az idealizált valóságot nem teremthetjük meg. „Nem szándékosan alkalmazok költői eszközöket, alkotás közben a tudatom önmagát működteti. Időközben prózaírással is megpróbálkoztam, de úgy tűnik, csak versben tudok gondolkodni, mivel ezek is rímesre sikerültek”, hallottuk. A könyvbemutató végén Bognár Stefánia meghatottan köszönte meg a nagy számú érdeklődő részvételét: „Lehet, hogy a beszélgetés alatt figyeltetek, lehet, hogy kinevettetek, de úgy érzem, kicsit szerettetek”.

(Kleinhappel Miklós)   

      A közművelődés aktuális kérdéseiről
Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra- és a paradigmaváltás, illetve a korszerű könyvtár és annak a kultúraközvetítésben való szerepe volt a témája a dr. Kiss Gyula nevét viselő közművelődési emlékkonferenciának. Prof. dr. Gadányi Károly, a Berzsenyi Dániel Főiskola rektora ünnepi köszöntőjében elmondta, a BDF évente körülbelül harminc konferenciának ad otthont, de számára külön boldogság, hogy ezúttal egykori oktatónkra emlékezünk. Beszélt a települések művészeti értékeit kiválóan ismerő polihisztor tanárral való találkozásáról, későbbi kapcsolatukról, és méltatta a neves szakember egyéniségét.
Csoma Gyula tanár, andragógus a közművelődés és a felnőttoktatás kapcsolatáról tartott előadásában kifejtette: napjainkban a formális tanulás mellett egyre nagyobb szerepet kap az informális, tapasztalati tanulás, ami mind jobban bekapcsolódik a felnőtt-, azon belül főleg a szakképzésbe. Megléte lerövidíti, adott esetben feleslegessé is teszi az oktatást. Minderről először 1960-ban, Montrealban esett szó, ahol olyan életformaként, illetve életmódként határozták meg a tapasztalati tanulást, amelynek célja az ember. Majd terminológiai változás következtében az amerikai szemléletet tükröző úgynevezett life long learning (LLL), az élethosszig tartó tanulás lépett a helyébe, ami a gazdaság minél eredményesebb működése érdekében tanuló embert állítja középpontba annak érdekében, hogy az egyén megfeleljen és rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac által támasztott követelményekhez. Az előadó rámutatott: ez „kiközösíti” a gazdasági hasznot nem hozó közművelődést. Az Európai Unió dokumentumait elemezve bizonytalanságot láthatunk: nem foglalnak állást, hogy a montreali vagy az LLL-minta-e a követendő út? „A tanulásnak a közvetlen gazdasági érdekeknél egyetemesebb célokat kell találnia, bármennyire egzisztenciákat érintő az utóbbi szükségessége. A magyar felnőttoktatás az élethosszig tartó tanulást szorgalmazza, ezért andragógusképzésünket sokkal inkább az emberi nem sajátosságainak minél teljesebb megvalósítása szolgálatába kell állítanunk”, összegezte gondolatait Csoma Gyula.
Dr. Nagy Mihály, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osztályvezetője előadásának bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy közéletünkben eddig paradigma-, napjainkban viszont kultúraváltásról beszélnek, holott egyetlen, sokaspektusú kultúránk van; az emberi művelődést sokágú életfához hasonlította. Magyarországon az elmúlt tizenhat évben történelmi jelentőségű átalakulás tanúi voltunk, de a rendszerváltást a gondolkodás és az attitűd változása csak most követi. Csupán a szakmai tudásnak köszönhetően válhat versenyképessé az Európai Unió és benne hazánk?, tette fel a kérdést. „A kultúra a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás megteremtésének eszköze, ezért erre a kérdésre csak határozott nemmel felelhetünk”. De mit és hogyan kell megváltoztatnunk? Az állam és az önkormányzatok feladata, hogy segítsék a társadalmi kultúrát, például partnerségi kapcsolatok kiépítésével. Egyensúlyt kell teremteni az igényeik kielégítését szem előtt tartó közönség, a kultúrát az eredményeik eléréséhez eszköznek „használó” politikusok, valamint az intézményesült kultúrában gondolkodó hivatásosok között. „Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán világossá vált, hogy figyelemreméltó a kultúra gazdasági- és társadalomfejlesztő hatása is, ezért fontos, hogy a fejlődés iránti igény az emberek életprogramjának részévé váljon, illetve adottak legyenek az eredmények eléréséhez szükséges objektív feltételek”.
Dr. Fodor Péter, a Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója a Korszerű könyvtár, korszerű kultúraközvetítés című előadásában arról beszélt, hogy az általa vezetett intézményben az 1990-es évek elején a korszerűtlen szolgáltatás miatt vált szükségessé a paradigmaváltás. Ahhoz, hogy a hatszáz szakembert foglalkoztató Szabó Ervin Könyvtár mára 230 ezer beiratkozott olvasóval, évente mintegy 3 millió látogatóval, az elmúlt években elnyert Az Év Könyvtára és a Pro Urbe Budapest-díjjal büszkélkedhessen, korszerű informatikai rendszert építettek ki, létrehozták az úgynevezett családi könyvtárat, új dokumentumtípusokat szereztek be, megváltoztatták a közönségkapcsolatok korábbi rendszerét, átszervezéseket hajtottak végre, valamint rekonstrukciók és beruházások történtek. Eddig az intézmény ötvenhét könyvtárából harminchoz „nyúltak hozzá”, a program befejezéséig körülbelül 2 milliárd forintot költenek el. „A paradigmaváltáshoz egy könyvtárnak tudnia kell, milyen célokat szeretne elérni, ezekhez társadalmi támogatásra van szüksége, illetve folyamatosan tartania kell a kapcsolatot az olvasókkal, a fenntartóval és a médiával”. Dr. Fodor Péter véleménye szerint a korszerű könyvtár működéséhez folyamatosan megújuló intézményrendszerre és szakmai programokra, illetve az új tendenciákat követni képes szakemberekre van szükség.
A konferencia zárásaként a Vas megye közművelődésében eredményesen ténykedő kollégák A Közösségi Kultúráért című elismerő oklevelet vehettek át Horváth Györgytől, a dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület elnökétől és a szervezet névadójának lányától, Farkasné Kiss Virágtól.

(Kleinhappel Miklós)   

    Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban
            Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel pályázatot írt ki hazánk országgyűlésének elnöke és külügyminisztere az egyetemek és a főiskolák hallgatói számára. Pályázni legfeljebb harminc gépelt oldal terjedelmű dolgozattal lehet, amely a megadott kilenc téma egyikét fejti ki. A munkákat neves szakértőkből álló bírálóbizottság értékeli. Az első helyezett 300, a második 220, a harmadik 160 ezer forint díjazásban részesül, illetve két, egyenként 70 ezer forintos különdíjat is odaítélnek. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetését a tervek szerint májusban tartják az Országházban. A díjazott tanulmányokat az Országgyűlés Hivatala kötetben megjelenteti. A részletekről a főiskola hirdetőtábláin elhelyezett plakátokon lehet tájékozódni.

(Kleinhappel Miklós)