BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 19. szám 2007.04.17.

Mit jelent a pénzügyi öngondoskodás?
            A pénzügyi öngondoskodásról tart előadást az ERSTE Bank fiókvezetősége április 18-án 9 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Az érdeklődők tájékozódhatnak a nyugdíjbiztosításról, valamint megtudhatják, mi a teendőjük akkor, ha a diploma megszerzése után biztosítottá szeretnének válni, illetve mit kell tenniük annak érdekében, hogy legyen nyugdíjuk.

(Kleinhappel Miklós)

A túlélés pedagógiája
            A túlélés pedagógiája címmel tart előadást prof. dr. Mátrai Zsuzsa egyetemi tanár, intézetigazgató április 18-án 18 órakor, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Intézményünk és a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület által közösen szervezett Berzsenyi Akadémia elnevezésű rendezvénysorozat második előadására a szervezők ezúttal is minden érdeklődőt szeretettel várnak.

(Kleinhappel Miklós)

Elérhetők az új szabályzatok
            Már elérhető az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, illetve a Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzat a Hallgatói Önkormányzat weblapján, a hok.bdf.hu címen.

(Kleinhappel Miklós)

Költészet napi műsor Kosztolányi emlékére
            „Akik itt vannak, azok szeretik a költészetet és nyitottak az általa megélhető érzelmekre, a boldogságra, a szeretetre, a kegyelemre és egymás megismerésére”, mondta dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész  az „...egy percre megfogom, ami örök” című, Kosztolányi Dezső emlékére rendezett költészet napi rendezvényen. Ahogy Fűzfa Balázs fogalmazott: a költészet napjával megelőztük a világot, hiszen Magyarországon kívül máshol sokáig nem emlékeztek meg az irodalom e válfajáról, de mára a világköltészet napjával a többi ország igyekszik behozni a „lemaradását”. Napjaink értékválságára utalva hallhattuk, hogy a Nyugat című folyóirat a legnépszerűbb időszakában is alig kétezer példányban jelent meg, mégis képes volt máig hatóan alakítani a gondolkodást, ezért ne keseredjünk el, ha egy-egy irodalmi esemény nem vonz tömegeket. A rendezvényen közreműködött Molnár Viktória, Mudris Anett és Tulman Géza végzős magyar szakos hallgató.

(Kleinhappel Miklós)

Pedagógiai és kulturális irányzatok a k. u. k. monarchiában
            Pedagógiai és kulturális irányzatok a k. u. k. monarchiában címmel nemzetközi tanácskozásnak adott otthont a Martineum Felnőttképző Akadémia március 29-e és 31-e között. A szervező BDF, az Osztrák-magyar Akció Alapítvány, az MTA Neveléstörténeti Tudományos Bizottság, az ELTE Pedagógiatörténeti Tanszék, illetve a Karl-Franzes Egyetem Általános Pedagógia Tanszék neves hazai és külföldi előadókat hívott meg, hogy ismertessék legújabb kutatásaik eredményét. A k. u. k. (kaiserlich und königlich) az 1867 és 1918 között fennálló dualista államszövetség, az Osztrák-Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölése, tudtuk meg dr. Antal Sándortól. A Pedagógia Tanszék főiskolai docense elmondta, a két államnak önálló parlamentje, de közös államfője volt, valamint közösen intézték a külügyeket, a hadügyeket és pénzügyeik egy részét. Ebből a történelmi háttérből adódóan a hadtörténészek egyre többet foglalkoznak e korral, amelynek neveléstudományi jelentőségét az adja, hogy a 19. század második felének pedagógiája a reformpedagógia előszele volt. Prof. dr. Reinhard Farkas előadásában az egészséges életmód kérdéseit boncolgatta. Az emberek ebben a korszakban ismerték fel az egészség, mint érték jelentőségét. A téma vizsgálata is ekkor kezdődött, kutatásokat folytattak egyebek mellett a szabadidő eltöltésének lehetőségeiről, a szociális hatásokról és a kozmopolitizmus következményeiről. Dr. Antonio Donato Sciacovelli nagy ívű előadásában politikai, gazdasági és kulturális szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia és Itália kapcsolatát elemezte. Prof. dr. Pukánszky Béla számos, eddig publikálatlan tényt felsorakoztatva az ifjú Kodály Zoltánt és annak gyűjtőútját vette górcső alá. Dr. Mikonya György a kor legjellemzőbb pedagógiai áramlatairól beszélt. Prof. dr. Németh András a Magyarországon 1828-ban elindult tanítóképzésben az életreform okozta kihívásokat ismertette. Pirka Veronika bemutatta, hogy a neveléstörténeti fordulat következtében a gyerekekre és a családra irányuló figyelem milyen eredményeket hozott a személyiség felé forduló pedagógiában. Prof. dr. Rotraud Coriand, prof. dr. Johanna Hopfner, dr. Edvard Protner, valamint Vicze Beatrix a herbartiánizmusról szóló fejtegetéseket osztott meg a hallgatósággal – a pedagógia emblematikus személyiségének neveléstudományi megítélése kétarcú: egyesek bírálják merev rendszere miatt, mások azonosulnak vele, hiszen nagy részben ma is az ő pedagógiája alapján történik a tudomány oktatása. Dr. Szabolcs Éva a gyermektanulmányi mozgalom létrejöttével kapcsolatosan 1902-től szinte teljes bibliográfiát adva bemutatta a gyermektanulmányokkal foglalkozó lapokat és folyóiratokat. Dr. Tészabó Júlia, Dr. Erik Adam és Hegedűs Judit a gyermekkép és a gyermekápolás kialakulásáról beszélt. A konferenciát értékelve dr. Antal Sándor úgy fogalmazott, hogy már a programok kezdete előtt intenzív párbeszéd alakult ki a meghívott szakemberek között, ami az előadások szünetében, illetve később is folytatódott. A főképp tudományos minősítésű résztvevők a jövőben egy újabb tanácskozáson még mélyebben meg kívánják vitatni a korszakkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket. Külön öröm, hogy a konferencián néhány a közeljövőben az ELTE-n pedagógiából doktorálni szándékozó hallgató is bemutatkozhatott. Az előadások anyaga német, és a tervek szerint magyar nyelven is megjelenik majd.

(Kleinhappel Miklós)