Egyéb interjúk : Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke: Euró legkorábban 2016-2017-ben |
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke: Euró legkorábban 2016-2017-ben
Kleinhappel Miklós 2008.08.23. 09:10
Gyors gazdasági növekedés, alacsony infláció, tudásalapú társadalom, kisebb államapparátus, önkormányzatok, illetve állami jövedelem elvonás, olcsóbb, valamint szolgáltató állam, kevesebb hivatal, alacsony adók, újabb beruházások, a kis- és középvállalkozások fellendítése, tisztább közélet, összegzi lapunknak adott interjújában a gazdaságélénkítés lehetőségeit Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
– Ön szerint mit kellene egy gazdaságfejlesztési program középpontjába állítani?
– A magyar munkás akkor válik termelékennyé, ha megfelelő oktatásban részesül. Kulcskérdés tehát az oktatás színvonalának növelése. A befektetők véleménye szerint a hazai oktatás nem azokra a szakmákra képezi a rendszerben lévőket, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége van. Nincs összhang a gazdaság igényei és a képzés szerkezete között. Véleményem szerint az ország vezetőinek olyan társadalmi–gazdasági megállapodást kellene kötniük, amelynek egyik prioritása a tudásalapú társadalom megteremtése lenne. Hazánk számára egyelőre ez látszik az egyetlen kitörési pontnak. Így olyan, a 21. század igényeinek megfelelő színvonalú ismeretekkel rendelkező emberek kerülnek majd ki az iskolapadból, akikre szüksége van a gazdaságnak: több szakmunkás, több műszaki végzettségű. A másik lényeges szempont, hogy a mélyszegénységet is csak iskoláztatással (és természetesen munkahelyteremtéssel) lehet megszüntetni. Ahhoz, hogy az állam több pénzt fordíthasson az oktatásra, az egészségügyre, a szociális kiadásokra, újabb bevételekre kell szert tennie. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez több beruházás, több munkaerő, a képzett munkavállalók számának növelése szükséges. Mindebből következnek a feladatok. A befektetők számára az a vonzó, ha alacsonyak az adók, egyszerű a bürokrácia, az állam kicsi, hatékony, olcsón működik, szolgáltató államként funkcionál, illetve az állami költségvetés a megtermelt bruttó nemzeti jövedelem viszonylag kis részét vonja el. Munkahelyek teremtéséhez elsősorban a kis- és középvállalkozások fellendítésére van szükség. Újabb beruházások kellenek a munkahelyeket teremtő befektetők idevonzása érdekében. El kell érni, hogy a magyar tőke ne külföldön hasznosuljon, valamint hazánkba kellene csábítani a külföldi tőkét. Egyetértek a tíz év alatt egymillió új munkahely teremtésének elképzelésével, ráadásul ez az Európai Uniós vállalásaink között is szerepel.
– A konvergenciaprogramban 2009-re vállalt három százalékos inflációs célt az idei évre jósolt hét százalék után valószínűleg nem tudjuk elérni. Betudható-e ez a világszerte növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak hatásának vagy más is szerepet játszik benne?
– A konvergenciaprogram adóemelésre épül, mesterségesen csökkenti a költségvetési hiányt, ami így gyorsan újratermelődik. Politikai alapokon nyugvó program helyett gazdasági szemléletűre lenne szükség. Jól fogalmazott, az Európai Unióban is drágább az élelmiszer és a benzin, ami növeli az inflációt, de nem 6–7 százalékra, hanem 2,5-re, de kétségtelen, hogy a világban tapasztalható folyamatok ránk is hatással vannak. Érdekesség, hogy a magyar állam által meghatározott árak sokkal gyorsabban emelkednek, mint a piaciak. Az infláció meglódulását elsősorban a kormányzati áremelések okozták. Nagyon nehéz ebből a helyzetből elérni a három százalékos árstabilitást.
– Ugyanakkor mégis egyre erősebb a forint. Ennek mi az oka?
– Természetes folyamatról van szó. Ahogy az EU-ba belépett államok felzárkóznak az unió átlagos színvonalához, úgy erősödik nemzeti valutájuk. A cseh korona például 30 százalékkal lett erősebb. A befektetők véleménye szerint Magyarország strukturálisan jó ország: EU-tag, valamint demokrácia és piacgazdaság van. Hatalomra kerülnek ugyan rossz kormányok, de idővel felváltják őket jobbak, és az azonos kulturális hagyományokkal rendelkező Csehországhoz, Lengyelországhoz, Szlovéniához hasonlóan előbb-utóbb mi is felzárkózunk, gondolják, ezért vesznek forintot. Folytatódik tehát a forint erősödése. Azon sem lepődnék meg, ha az euróövezethez történő csatlakozásunkkor – aminek 2016–2017 előtt biztosan nem jön el az ideje – 200 forint alatt lehetne eurót venni.
– Ez nem túl bíztató kilátás az erős forint miatt a csőd közelébe jutott vállalkozások számára.
– Egy egészséges gazdaságban az árfolyam mellékes körülmény. Ez a gazdaságpolitika művészete. A lényeg, hogy a gazdasági növekedés gyors, az infláció pedig alacsony legyen. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a figyelem az árfolyamra terelődik. Ma rossz a gazdaságunk, erős a forint, ami még lejjebb húzza a gazdaság teljesítményét.
– Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárdos kiadáscsökkentési javaslatát előremutatónak tartja?
– Kisebb költségvetésre lenne szükség, de abban nem értek egyet a jelenlegi jegybankelnökkel, hogy hol kellene csökkenteni a kiadásokat. Ő a szociális támogatásokat kurtítaná meg, szerintem kisebb államapparátusra és önkormányzatokra, olcsóbb államra, kevesebb hivatalra van szükség. A közélet tisztaságát felügyelő Transparens International szerint hazánkban a kívánatosnál 25 százalékkal drágábbak a közbeszerzések. Ez egy több ezer milliárdos tétel negyed részét jelenti! A szociális rendszert is át lehetne alakítani úgy, hogy kevesebben szoruljanak az államra (ki kellene őket képezni második, harmadik szakmára és visszairányítani a munka világába), akik pedig rászorulnak, több pénzt kapjanak, ám feltételekhez kötve.
– Ezeket az elképzeléseket meg lehet valósítani egy romokban heverő társadalom segítségével?
– Számtalan olyan példa található a magyar történelemben, amikor az erősen leromlott gazdaságot az egészséges társadalom helyrehozta, és ugyanez igaz fordított esetben is. Hogy közeli példával éljek, az 1990-es évek elején sokkal nagyobb válság lett volna, ha a problémákon nem segít bennünk át a rendszerváltás okozta eufória. Szociális rendszerünk újjáépítését követően, be kell vezetnünk a munkára és a tanulásra ösztönzés rendszerét. Nem kicsi, de nem is megoldhatatlan a feladat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a társadalom széles rétege értse meg a problémát és bízzon a kibontakozásban.
– Nemrégiben felmerült, a választásokat követően esetleg Önre vár a miniszterelnöki pozíció. Ha így lenne, vállalná a feladatot?
– Nem vágyom semmilyen funkcióra, nagyon jól érzem magam a magánszektorban, ahol jelenleg dolgozom. Miután valamely politikai erő megnyeri a következő választást, majd eldönti, a gazdaság vagy a társadalom helyreállítását helyezi-e programja fókuszába. Ehhez kell megkeresnie a feladatok megoldására alkalmas embereket. Hogy fogalmazzak, hogy ne váljak nagyon fennköltté? Ha azt érezném, hogy szükség van a munkámra, nem zárkóznék el a segítségnyújtástól, attól függetlenül, milyen minőségben számítanának rám.
|