V. évfolyam 59. szám 2008.11.03.
Régiónk és a természettudományok
A Természettudományi és Műszaki Kar frissen habilitált, valamint új oktatói számolnak be legújabb kutatásaik eredményeiről a Régiónk és a természettudományok című konferencián, melyet a kar a Magyar Tudomány Napja tiszteletére rendez november 5-én a Tanácsteremben. A program 9.30-kor prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettese megnyitójával kezdődik. A konferenciát prof. dr. Neményi Miklós, a Nyugat-magyarországi Egyetem külügyi rektorhelyettese köszönti. Ezt követően 13 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Az előadók: prof. dr. Gyurácz József, prof. dr. Kovács Zsolt, prof. dr. Szinetár Csaba, prof. dr. Béres Csilla, Németh Csaba, dr. Kalmár Sándor, dr. Molnár Péter, dr. Mező Ferenc, dr. Montágh Balázs, dr. Kis Éva, dr. Peczár Andrea, dr. Baranyai Gábor és dr. Paksy Zoltán. Program a Rendezvénynaptárban.
(Kleinhappel Miklós)
Felavatták az Alma Mater-szobrot
Szerdán avatta fel a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) egykori hallgatói tiszteletére felállított Alma Mater-szobrot a Savaria Egyetemi Központ (SEK) és a Szombathelyért Közalapítvány. Az emlékmű felavatása szerves részét képezte a Nyugat-magyarországi Egyetem SEK egykori hallgatóit, oktatóit, dolgozóit tömörítő öregdiák mozgalom kialakulásának, egy öregdiák szervezet létrejöttének.
A BDF több tízezer diplomást adott a magyar és az egyetemes kultúrának, mondta el az avatóünnepségen prof. dr. Gadányi Károly, az egyetemi központ elnök-rektorhelyettese. Tervező, mérnök, polgármester, közgyűlés, a Szombathelyért Közalapítvány, mindenki az első hívó szóra jött és a maga eszközeivel hozzájárult ahhoz, hogy ma az A–épület előtti parkban állhat a szobor, folytatta az elnök-rektorhelyettes. Rendhagyó a magyar felsőoktatásban, de legalábbis nem gyakori, hogy egy intézmény szobrot emel. A múltunk erre kötelez minket: van kikhez szólni, van miről emlékezni, hangzott el. Jövőre lesz 50 éves a szombathelyi felsőoktatás. Történetének első állomásai a tanító-, a népművelő-, a könyvtárosképzés. Ez a sor folytatódott a levelező-, az esti-, a távoktatásos képzésekkel, a bölcsészettudományokkal, a sport- és a művészeti képzésekkel. Az eltelt évtizedekben bebizonyosodott, a vasi megyeszékhelynek szüksége van felsőoktatási intézményre, az alma maternek pedig Szombathelyre. A főiskolai rang és értékrend december 31-el lezárult, de a berzsenyis-szellemiség január 1-től, az egyetemi keretek között is tovább él. Legyen ez a szobor (a tudás almája, a főiskolának köszönhető értékek jelképe) emlékező- és találkozóhely.
Az alma számomra a bölcsesség, a tudás jelképe, ezért e szobornak méltó helye van itt, folytatta az elmélkedést dr. Ipkovich György polgármester. Intsen bölcsességre, ösztönözzön tudásra, fűződjenek hozzá diákbabonák, legyen kedves emlék. Szombathelyen azokat a szobrokat, emlékműveket fogadja el a lakosság, amelyek a városhoz kötődnek, így valószínűleg ezt az alkotást is hamar a szívébe zárja mindenki.
Veres Gábor szobrászművész alkotását a SEK vezetője és a megyeszékhely első embere leplezte le. Ezt követően az egyetem, az egyetemi központ, a SEK Hallgatói Önkormányzat és a Szombathelyért Közalapítvány képviselője koszorút helyezett el a szobornál az elhunyt BDF-es hallgatók emlékére, majd a három szombathelyi kar vezetője jelképesen virágot adott át minden egykori és jelenlegi hallgatónak.
(Kleinhappel Miklós)
Előzni kell
Amelyik intézmény nem akarja megelőzni a többit, az lemarad, vont mérleget Szalay László nyugalmazott főigazgató Iskolateremtés és iskolafejlesztés 1963–1989. című visszaemlékezésében az október 10-én és 11-én megrendezett közművelődési szakmai konferencián és öregdiák találkozón. A két napos rendezvényen avatták volna fel az A–épület előtt az Alma Mater-szobrot, de az technikai okok miatt elmaradt. Viszont a szervezők, a Savaria Egyetemi Központ és a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület gondoskodott a tartalmas programokról, így a Dísztermet csaknem megtöltő hallgatóságnak nem sok ideje maradt az elmaradt avatóünnepség miatt bánkódni. Sőt, a megjelentek népes táborából következően sokuk valószínűleg újra megtisztelte jelenlétével az intézményt a múlt csütörtöki szoboravatón. A bő két héttel ezelőtti találkozó tehát tulajdonképpen csütörtökön fejeződött be. Visszatérve a konferenciára: a főiskola egykori vezetője felidézte a 49 évvel ezelőtti kezdeteket, az első sikereket, amelyeket aztán továbbiak követtek. Mindennek köszönhetően továbbfejlődésre képes főiskola jött létre, amely közreműködésével január elsejével létrejöhetett az új Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), hangoztatta.
Dr. Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály vezetője előadásában azt fejtegette, a jövőben a lecsúszás vagy a felemelkedés vár-e a magyar kultúrára? Megtudtuk, az anyagi nehézségek ellenére az önkormányzatok jelentős összegeket szánnak a közművelődésre. Úgy vélte, a régi nagy művelődési házak kora leáldozóban van. Ugyanakkor az ország erőssége a közművelődési intézményhálózat megléte, a rendelkezésre álló felkészült szakemberek, a működő szakmai továbbképzés, a kistérségi és regionális lehetőségek, az újító gyakorlatok egész sora, az állami és önkormányzati források, valamint hogy az ágazatnak egyre erősebb a kapcsolata a civil szervezetekkel. Szót ejtett a gyengeségekről is: a főosztályvezető problémának tartotta a helyi intézmények folyamatos átszervezését, a rossz kommunikációt és az információk hiányát, a túlélésre törekvést, a fejlesztési projektekben való esetleges részvételt, valamint hogy a szakembereket nem felsőoktatási keretek között képzik. Mindezek ellenére lehetőség van új szolgáltatások meghonosítására, közösség- és településfejlesztő munkára, a helyi fejlesztési programokban történő részvételre, információs rendszer, illetve közösségi információs pontok létrehozására, az Európai Uniós források igénybevételére, és figyelemre méltó a partnerségi tartalék. A tervek megvalósítása a már közismert három prioritás (a kulturális esélyegyenlőség csökkentése, a művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása, valamint a társadalmi kohézió erősítése) mentén lehetséges. Ugyan a helyi közművelődés átszervezése esetleges, a finanszírozásban jelentősek az ingadozások és nehéz a helyi érdekérvényesítés, az Új Tudás Program az ágazat megújulását eredményezheti, mutatott rá a szakember. Ennek érdekében három évig évente 7 milliárd forint áll rendelkezésre, melyet uniós források egészítenek ki. Infrastrukturális fejlesztések a közösségi és szolgáltató terek kialakítása érdekében, művelődési házak felújítása, tartalomfejlesztés – ezek a lehetséges fejlesztések irányai.
Prof. dr. Faragó Sándor, az NYME rektora az egyetem lehetőségeit és feladatait ismertette. Közölte, az intézmény idén 30 százalékkal több hallgatót tudott felvenni, mint tavaly, köszönhető ez egyebek mellett az új beiskolázási stratégiának. És természetesen a kiváló infrastrukturális feltételeknek (2005 és 2007 között a Nyugat-magyarországi Egyetem 14 milliárd forintot költött fejlesztésre), a remek szakembergárdának (az oktatók körülbelül 60 százaléka minősített). Ám a jövőben is várnak ránk feladatok. Főképp Szombathelyen van szükség újabb alap- és mesterszakok, PhD-programok, illetve iskolák indítására. De nem fejeződhetnek be az infrastrukturális fejlesztések sem, a fiatal oktatók számára életpálya-modelleket kell kialakítani, a pályázati aktivitás fenntartására, sőt növelésére, a regionális szerep fokozására van szükség, valamint arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem az eddigieknél hangsúlyosabban jelenjen meg az európai oktatási és kutatási térben. S ha már a vasi megyeszékhelyen vagyunk, a rektor nem feledkezett meg arról sem, hogy a Bölcsészettudományi Karon (BTK) a tervek szerint a jövő év elején létrejövő szláv doktori iskolával – amely akkreditációs kérelme már a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előtt van, s megfogalmazása szerint a tervek sikerre vannak ítélve – a BTK teljesíti az egyetemi karrá válás feltételeit.
Dr. Koncz Gábor egyetemi magántanár, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója a korszerű közművelődési gyakorlatokról szóló, humorral alaposan átszőtt eszmefuttatását azzal kezdte, hogy a közművelődés ma – a kapitalizmus bomlásának jelenlegi állapotában – a zenekar a Titanicon. S az ilyen időszakokban egyenlő a polisszal. Találjuk meg a közművelődés mondanivalójában a lehetőségeket, álljunk az átalakulások élére, javasolta. Az önkormányzati művelődési otthonok mellett napjainkban egyre több az egyesületi formában működő. A másikra odafigyeléssel, kibontakozásának támogatásával, az elképzeléseihez csatlakozással lehet eredményeket elérni. Mit is csinál ma a közművelődés?, tette fel a kérdést. A statisztikák, a stratégia, a szándékok szerint rengeteget, ám tudjuk, túl sokat, vélekedett. Manapság a nagy rendezvények korszakát éljük, fesztivál fesztivált követ, ami önmagában nem jelent problémát. Ám a nagyrendezvényi korszakok mindig a nagy válságok előszelei voltak. Idővel hazánkban is el kell hogy jöjjön a koncentráció, a minőségre törekvés ideje. Korszakunk lényege a vállalkozás. Kérdezzük hát meg, mi a vállalkozás érdeke, ehhez kapcsoljuk az intézményi és szervezeti rendszert. Érjük el, hogy a profit, a háztartás, a nonprofit és az önkormányzat működjön együtt, javasolta az igazgató. S hogy hol szervezzük a közművelődést? Például az egyetemeken. Az előadó véleménye szerint a csomóponti közművelődés az, amire jelenleg leginkább szükség van. „Vigyük oda a közművelődést, ahol emberek vannak. Igen, akár legyen kultúrház egy-egy pláza, az állomások, a terek.” Mindez azokkal a szakemberekkel valósítható meg, akik azokon az újonnan át- és megszervezett egyetemeken szereztek képzettséget, melyeken tanulás közben komoly gyakorlati ismeretekre tettek szert, hangzott el. „Jöjjön rá a szakma, hogy történhetne valami, s legyen ezáltal a társadalomban legalább egy közös nevező!”
(Kleinhappel Miklós)
Elégedettségi vizsgálat a könyvtárban
Elégedettségi vizsgálatot végeznek a Savaria Egyetemi Könyvtár munkatársai október 27. és november 10. között. A könyvtárhasználók a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont földszinti információs pultjánál megtalálható kérdőív kitöltésével járulhatnak hozzá a felmérés eredményességéhez. A Minőségfejlesztés 21 című projekt keretében végzett vizsgálat a Nyugat-magyarországi Egyetem közgyűjteményi hálózatának minden könyvtárára kiterjed.
(Kleinhappel Miklós)
Fődíjas az Aranypart
Hajszállal maradt csak el az Agora–Savaria Filmszínházban megrendezett 55. Függetlenfilm Szemlén a legjobbnak járó Aranyszarvas fődíjtól a Savaria Egyetemi Központ két hallgatója, Csóka Miklós és Balogh János (korábban több díjat is elnyert) Aranypart című filmje. Az alkotás „csak” a fődíj kategória első helyét szerezte meg. Ugyancsak intézményi kötődés: a Berzsenyi Dániel Főiskolás önképzőkörös MozgóKépMás csoport tagjai közül való Boros Ferenc és Horváth Zoltán Kozma Gáborral kiegészülve Remeteidő címmel forgatott filmet, amely az előbbi mozihoz hasonlóan már számos versenyen megméretődött és több elismerést hozott az alkotóknak. Immár a szemlén debütált Kikötő-díjat is magáénak tudhatja, amelyet a jövőben azoknak a filmeknek ítélnek oda, amelyek új, izgalmas megoldásokkal eredeti témát jelenítenek meg a filmvásznon.
(Kleinhappel Miklós)
Dobogós helyezések az Országúti Kerékpáros MEFOB-on
A nők között Bocskai Virág a második (32:28), Gyömbér Viktória a harmadik (34.18), a férfiak Mountain Bike számában pedig Becker János a tizenegyedik (0:30:54) helyen ért célba az Országúti Kerékpáros Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságon, tájékoztatta hírlevelünket Kívés István edző. A megmérettetésnek évek óta rendszeresen Tahitótfalu ad otthont. A versenyzőknek 18 kilométeres távot kellett teljesíteni egyéni indításos időfutamban. Idén az erős szél alaposan megnehezítette a résztvevők dolgát. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ három fővel képviselte magát a versenyen.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
