BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 16. szám 2007.03.30.

Az első hazai elmeolvasási konferencia a BDF-en
            Elsőként rendezett hazánkban elmeolvasási konferenciát a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet pénteken és szombaton a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban. A felnőttkori szociális kapcsolatokról, a kutya-pedagógiáról, az elmeolvasás és a szociálpszichológia viszonyáról, a cselekvéses teleológiáról, a tárgyakra irányuló érzelmek megértéséről, az utánzásról és az emlékezetről, az autizmusról, valamint a skizofréniáról szóló szimpóziumon a téma legnevesebb magyarországi szakértői tartottak előadást.
            Nemes Gáspár germanista, a rendezvény szervezője és moderátora Hans Förstl Theory of Mind című könyvét ajánlotta a közönség figyelmébe. A németországi naiv tudatelméleti kutatásokról szóló kötet egyebek mellett az evolúciós pszichológia és az elmeolvasás kapcsolatát, a kognitív pszichológia alapkérdéseiből kiindulva vizsgált elmeteóriát, illetve az állatvilágban tapasztalható morál kérdését boncolgatja.
            Bereczkei Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Evolúciós Pszichológia Tanszékének tanára rámutatott: a másik elme problematikájának evolúciós tudománytörténeti gyökerei vannak. Ő az elmeteóriát, mint a szociális környezethez való alkalmazkodás eszközét vizsgálta a mai ember viselkedésében. Vajon különbözünk-e abban, hogy mennyire „látunk bele” a másik fejébe, és ez tükröződik-e a társas kapcsolatainkban?, tette fel a kérdést. Az eredményekről szólva elhangzott, ha sikerül a másikra hangolódnunk, könnyebben működnek a társas kapcsolataink is. Az elmeolvasás az empátia feltétele, és a nők általában jobb elmeolvasók, mint a férfiak. A „teremtés koronáinak” jobb a manipulációs készségük, ám ennek társadalmi okai is lehetnek, hiszen sokszor kerülnek a machiavellizmust előhívó helyzetekbe.
            Miklósi Ádám, az MTA doktora, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője kijelentette: csak az embernek adatott meg az elmeteória. A theory of mind az együttműködésre épülő helyzetekre adhat magyarázatot. A kutatások ugyan az állatok elmeolvasási képességének meglétét sem zárják ki, hiszen szerepe van például a versengő és a támogató szituációkban, de figyelemreméltó az a tény is, hogy az elmeolvasásra képtelen páviánok lenyűgöző taktikai képességekkel rendelkeznek.
            Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt szemléltette, milyen kisegítő-mechanizmusok szükségesek ahhoz, hogy a másik elmeállapotára „vak” kutyát úgy látjuk, mintha képes lenne a naiv tudatelméletre. Vizsgálódásai során a szakember abból indult ki, hogy a kutya szimulálja az ember viselkedését, amely nála is hasonló szerepet tölt be, mint nálunk. Bebizonyosodott, hogy az állat már négyhetes korában szemkontaktust kezdeményez. A kutya is képes felismerni a kommunikációs helyzetek bizonyos pedagógiai sajátosságait: elsősorban az ember által előírt viselkedés szinkronizálásáról van szó, ám ez nem jelenti azt, hogy „belelátna” az elménkbe.
            Kiss Szabolcs, a PTE BTK Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, a szocializáció és a naiv tudatelmélet irodalma a viselkedéstudományban kapcsolódik egymáshoz. Elhangzott: azért formálunk viselkedésmagyarázatokat, hogy értelmet és jelentést adjunk viselkedésünknek, valamint meg tudjuk magyarázni az interakcióinkat.
            Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese, a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének a tanára azt fejtegette, hogyan alakult a cselekvéses teleológia az európai szellemtörténetben. Az 1900-as években felbukkant elméletekről szólva hallottuk, hogy E. B. Halt szerint viselkedésünk reflextevékenységekből épül fel, de az állatok viselkedését nem lehet leírni a közvetlen ingerek terminusában. Bühler összekapcsolta a kérdést a lélektannal, és úgy vélekedett, hogy az állati viselkedés sajátos célrendszer keretében történik. Napjainkban sokkal összetettebben látjuk a másik ember és a másiknak való cél tulajdonításának problémáját.
            Egyed Katalin, az MTA Fejlődéslélektani Csoportjának tudományos segédmunkatársa, az ELTE Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központjának tanársegéde előadásában a csecsemőkutatás intencionális, személyközpontú megközelítése mellé ajánlott alternatív, tárgyközpontú módszert. Vizsgálatuk során 18 hónapos gyermekeknek ismeretlen tárgyakat mutattak. Kiderült, a babák mindkét módszert képesek voltak rugalmasan alkalmazni, érzékenyek voltak a pedagógiai jegyekre, így képesek arra, hogy másoktól, valamint másokról tanuljanak.
            Király Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia Fejlődéslélektani Csoportjának tudományos munkatársa, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének adjunktusa a természetes pedagógia és az utánzás viszonyáról szólva kifejtette: kísérleteikkel azt igazolták, hogy az utánzás az emberi tudás átadására szolgáló egyik hatékony pedagógiai eszköz. A 14 hónapos csecsemőkkel végzett kutatások eredményeképp elmondható, a gyerekek összefüggéseket építenek, és képesek kiemelni az események célirányos és funkcionális lépéseit, az utánzásos tanulás természete ebből következően szelektív, illetve értelmező.
            Győri Miklós, az Autizmus Alapítvány Kognitív Autizmus Laborjának kutatásvezetője, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének docense a főképp genetikai eredetű idegrendszeri fejlődési zavarral, az autizmussal kapcsolatban azt vizsgálja, hogy mi működik másképp az autisták elméjében? Egy 1985-ben megjelent, forradalminak számító elmélet szerint az autistáknak hiányzik a naiv tudatelméleti képességük, ezért nem tudják reprezentálni a mentális állapotokat. Ma már látjuk, hogy agyuk szerveződése és működése is jelentősen eltér a neuro-tipikus agytól, de nem ez a jelenség teljes magyarázata. A kutatások ma egyre gyorsabban produkálnak eredményeket, de a téma egy-egy újabb részének megismerésével csak tovább nő annak komplexitása.
            Tényi Tamás és Herold Róbert,a Pécsi Tudományegyetem Pszichiátriai és Pszicoterapeutás Klinika munkatársainak a mentalizációról és a skizofréniáról szóló közös előadásából megtudtuk, vizsgálódásuk abból indult ki, hogy a skizofrénia kezdeti szakaszának idején is tapasztalhatók a tudatelméleti képességeket befolyásoló változások. Megállapították, hogy az agy orbitofrontális, az érzelmi feldolgozás, az empátia és a mentális állapotok dekódolásáért felelős részén tapasztalható a legnagyobb különbség az egészséges emberek és a skizofrének között. Az utóbbiak valószínűleg általános intelligenciájuk segítségével kompenzálják hiányosságaikat. A tudatelméleti teljesítmény összefügg tehát az agy kérgének morfológiai eltéréseivel.
            A szimpóziumot értékelve Pléh Csaba elmondta, a résztvevők az elmúlt két napban ízelítőt kaptak abból, mint jelent a tudományköziség. Az előadások anyaga a tervek szerint kötetben is megjelenik majd.

(Kleinhappel Miklós)

Minden eddiginél több előadó a karsztfejlődési konferencián
            Minden eddiginél több előadó vett részt a jubileumi, tizedik Karsztfejlődési Konferencián pénteken és szombaton. A Természetföldrajz Tanszék rendezvényén nyolc alszekcióban 45 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Prof. dr. Veress Mártontól, a Természettudományi Kar dékánjától megtudtuk, a konferencia története egy az Alpokban folytatott karrkutatási munka bemutatásának szándékával kezdődött. A témával világviszonylatban is kevesen foglalkoznak, a „házi” konferenciák pedig országosan is jelentős karsztfejlődési szimpóziumokká nőtték ki magukat, ahol minden évben a téma hazai szakértői is közreműködnek. Az idei konferencián intézményünk feltörekvő fiatal szakemberei közül két oktató elsőként vett részt: Gadányi Péter: Balázs Dénes kutató munkássága a lávabarlangok területén és Füzesi István: Löszvizsgálatok néhány fedett kasztos mélyedés (Tési-fennsík) környezetében címmel ismertette kutatási eredményeit. A korábbi gyakorlathoz hűen az előadások anyaga ősszel kötetben is megjelenik majd. A Karsztfejlődés című kiadvány immár lektorált, és gyors publikálási lehetőséget ad, ezért különösen népszerű a szerzők között, mondta Veress Márton.

(Kleinhappel Miklós)

Április 3-án Berzsenyi-emléknap
            Április 3-án, kedden Berzsenyi Dániel-emléknapi ünnepséget rendezünk. A program az A–épületi aulában a Berzsenyi Dániel-emléktábla megkoszorúzásával 12.30-kor kezdődik, majd 13 órakor a Díszteremben folytatódik. Ünnepi beszédet mond és kitüntetéseket ad át prof. dr. Gadányi Károly rektor.

(Kleinhappel Miklós)

Sporttudományi konferencia Ljubljanában
            14 ország egyetemei vettek részt, és egyeztették az együttműködési lehetőségeket a Sporttudományi Intézet által három éve alapított és koordinált Nemzetközi Sport- és Egészségtudományi Hálózat ez évi konferenciáján. Március 13-a és 21-e között a Ljubljanai Egyetemen a főiskolát Antonio Sciacovelli, a nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese, Szegnerné dr. Dancs Henriette főiskolai adjunktus, koordinátor, dr. Polgár Tibor intézetvezető és Bokor Judit főiskolai docens képviselték. A résztvevők áttekintették a közös nemzetközi képzéseket, az oktatói és hallgatói mobilitást, valamint tájékoztatták egymást az intézmények jövőbeni nemzetközi tudományos rendezvényeiről. Szót ejtettek az immár 16 ország 19 felsőoktatási intézményét tömörítő hálózat kommunikációjának és együttműködésének a fejlesztéséről, valamint elhatározták egy, az elsősorban a sporttudományi kutatásokat végző PhD-hallgatók számára publikálási lehetőséget adó online nemzetközi sporttudományi folyóirat megalapítását. A hálózat az elmúlt három év alatt számos alkalommal segítette a résztvevők közötti kommunikációt és a különböző nemzetközi projektek létrehozását. Hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tagintézményeinek száma mostanra megduplázódott. A felsőoktatási tudományos szakmai együttműködés európai uniós viszonylatban, más tudományterületeket figyelembe véve is kiemelkedő. Nemzetközi kapcsolatai révén a Berzsenyi Dániel Főiskola egyre aktívabb szereplőjévé válik a kontinens sporttudományi életének – a koordinátori teendőket továbbra is az együttműködés létrehozója, Szegnerné dr. Dancs Henriette látja el. A résztvevők jövőre az ausztriai Bad Gleichenbergben, 2009-ben pedig Cardiffban, a UWIC Egyetemen rendeznek konferenciát.

(Kleinhappel Miklós)

Új tudományos közlemények
            Megjelent a Természettudományi Kar (TTK) Tudományos közleményeinek új kötete. A BDF TTK Tudományos Tanácsának kétévente megjelenő kiadványai elsősorban klasszikus természettudományos szakcikkeket, de oktatáselméleti dolgozatokat is közölnek. Intézményünk oktatói közül Némethné Tömő Zsuzsanna, Nemes József, Skribanek Anna, Tóth Gábor, Szinetár Csaba, Puskás János, Zentai Zoltán, Németh László, Gadányi Péter, Csapó Tamás, Lakotár Katalin, Palkovits István, Rádi Szelman és Varga Imre is megtalálható a szerzők között, de a főiskola társegyetemein kutató, valamint a külföldi szakembereknek is lehetőségük van a publikálásra. A sorozat most napvilágot látott tizedik darabját dr. Péntek Kálmán és dr. Tóth Gábor szerkesztette.

(Kleinhappel Miklós)

Europeana, a kontinens digitális könyvtára
            Magyar dokumentumok is megtalálhatók az Európai Digitális Könyvtár elmúlt héten bemutatott, Europeana névre hallgató francia modelljének prototípusában. A www.europeana.eu címen elérhető rendszert tavaly ősz óta fejlesztik a francia nemzeti könyvtárban. A tervek szerint a többnyelvű keresőfelület a leendő EDL alapját adná, együttműködve a TEL adatbázisával. A francia kezdeményezéshez partnerként meghívták a portugál nemzeti könyvtárat, valamint az Országos Széchenyi Könyvtárat is.

(Kleinhappel Miklós)