IV. évfolyam 50. szám 2007.11.13.
Minőségfejlesztés a felsőoktatásban – műhelymegbeszélés a BDF-en
Elfogadta a kormány a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című központi programot, amelynek megvalósítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében történik. A felsőoktatás minőségének fejlesztését ösztönző kiemelt projekt gazdája, illetve szakmai irányítója az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), amely az oktatás és a képzés minőségfejlesztésének támogatására több projektet is megvalósít. Annak érdekében, hogy a fenti programot bemutassa, valamint az egyes komponensekről, illetve a megvalósítás lehetőségeiről minél több szakember véleményét megismerje, az OFI november 14-én 10 órakor szakmai műhelymegbeszélést tart a Pedagógiai Szolgáltató Központban. A tervezett témakörök között a program ismertetésén kívül szerepel még az egyéb felsőoktatási minőségfejlesztési lehetőségek bemutatása, a szakképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolódási pontok, együttműködési lehetőségek feltárása a minőségbiztosítás eszközeivel, valamint a 2007. évi Felsőoktatási Minőség Díj pályázat tapasztalatainak számba vétele, illetve javaslatok gyűjtése az új pályázati kiíráshoz. A szakmai műhelymegbeszélés az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet partnerkapcsolatainak szélesítését, a további minőségi projektekben történő együttműködés előkészítését is szolgálja.
(Kleinhappel Miklós)
Esélyek és kockázatok – az ÚMFT szerepe az oktatási modernizációban
Az elsők között tájékozódhatnak az Esélyek és kockázatok – az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szerepe az oktatási modernizációban elnevezésű regionális konferencia résztvevői az ÚMFT oktatásra vonatkozó prioritásairól, valamint az ezekhez kapcsolódó kiemelt programokról november 14-én 14 órakor a Pedagógiai Szolgáltató Központban. A 21. század kezdetén Magyarország számára stratégiai okokból elsőbbséget élvez a gazdasági versenyképesség javítása, illetve a foglalkoztatás bővítése. Ezek kulcseleme a tudásalapú gazdaság kiépítése, ehhez kapcsolódóan pedig az emberi erőforrások minőségének javítása és az oktatás fejlesztése. A konferencia ezért a helyi oktatásirányításban közreműködő szakembereket, az oktatási intézmények vezetőit, illetve a gyakorló pedagógusokat kívánja informálni. Elsődleges célja, hogy tájékoztatást adjon a közoktatásban már bekövetkezett, valamint a jelenleg még csak tervezett változtatásokról (jogszabály módosításokról, az irányítási struktúrák átalakulásáról, a tartalmi és a módszertani fejlesztések elkezdéséről), illetve a közoktatási reformfolyamatok eredményeiről és nehézségeiről. A plenáris formában megtartott tájékoztatót követően a műhelymegbeszélések alkalmával lehetőség lesz arra is, hogy a résztvevők az őket leginkább érdeklő kérdésekben vezető szakértőkkel konzultáljanak. A rendezvényen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjainak megvalósításában címmel Farkas Katalin, az OFI főigazgatója tart előadást. Ezt követően Reformorientált magatartás támogatás, valamint Szakértés, szaktanácsadás, részvétel az ÚMFT megvalósításában címmel szekcióbeszélgetésekre kerül sor.
(Kleinhappel Miklós)
800 kilométer gyalog, a Szent Jakab zarándokúton
800 kilométer gyalog Spanyolországban, a Szent Jakab zarándokúton címmel tart vetítéses beszámolót Farkasné Somogyi Ilona november 15-én 15.30-kor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében.
(Kleinhappel Miklós)
A tudomány a negyedik hatalmi ág
„Szükség van a hétköznapok hőseire, az álmodozókra a jövő érdekében, mi, Vas megyeiek pedig büszkék lehetünk arra, hogy megyénk szülöttei közül sokan járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez, mondta megnyitó beszédében Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke csütörtökön az Országh László születésének centenáriuma tiszteletére, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencián a Megyeházán. Intézményünk, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, a Vas Megyei Közgyűlés Tudományos Szakbizottsága, Szombathely Megyei Jogú Város, az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete és a Szombathelyi Tudományos Társaság közös rendezvényén dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky kórház szülész–nőgyógyász főorvosa a fentiekhez hozzátette: Glatz Ferenc megfogalmazása szerint az anyagi és a kulturális fejlődés bizonyos fokán a tudomány a negyedik hatalmi ág. Immár bizonyított a társadalomra kifejtett hatása, ezért zárt köreit meg kell hogy nyissa. Rámutatott: megyénkben magas ugyan a GDP, ám kutatásfejlesztésben az utolsók vagyunk, amin a helyi tudományos élet élénkítésével lehet változtatni. A Szombathelyi Tudományos Társaság kutatók segítségével néhány éve ennek érdekében hozta létre a Vas Megyei Tudományos Testületet. A tudományos teljesítmény alapján egy-egy szakembernek minden évben nívódíjat ítélnek oda, ezzel is ösztönözve őket a további munkára. Az elismerést idén Dr. Nagy Zoltán, a Batthyányak évszázadai Körmend–Szombathely című kötet szerkesztője vehette át. A konferencia előadói közül prof. dr. Virágos Zsolt, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének professzora Az Országh-örökség ápolása című előadásán feltette a kérdést: Ki volt Országh László? Bár a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem tudományos életében játszott meghatározó szerepet, ezer szállal kötődött Szombathelyhez. A professzor egész életében megmaradt tudós tanárnak. Két hatalmas vállalkozás tette széles körben ismertté a nevét: a Magyar nyelv értelmező szótára, melynek szerkesztője volt, valamint az Angol–magyar, illetve a Magyar–angol szótár. Vajon milyen elismerést kapott ezekért?, hangzott el. Nyilvánvaló gesztusok maradtak el (Kossuth-díjra is felterjesztették, de nem kapta meg), politikai ellenszélben dolgozott, mégis képes volt 26 ezer nyomtatott oldal megírására, szerkesztésére, összeállítására. Ő volt a hazai amerikanisztika megteremtője, elindította, majd életben tartotta anglisztikai–amerikanisztikai folyóiratát, tankönyvet adott ki, tantárgyakat honosított meg az oktatásban, jelentősége tehát a magyar tudományosságban megkérdőjelezhetetlen. Az iskolateremtő Országh László munkáját ma követői folytatják.
(Kleinhappel Miklós)
A BDF-ről vettek részt legtöbben a legnagyobb hazai sporttudományi rendezvényen
A hazai felsőoktatási intézmények közül a legnagyobb számban a Berzsenyi Dániel Főiskola képviseltette magát a VI. Országos Sporttudományi Kongresszuson. A legnagyobb magyarországi sporttudományi rendezvényen, melyet ezúttal Egerben, az Eszterházy Károly főiskolán tartottak, nyolc oktatónk és csaknem egy tucat hallgatónk vett részt. A Sport és társadalom, valamint a Sport és egészség témában összesen négy plenáris ülést és tizenhárom szekció előadásait tartották meg. Az edzéstudomány és a kineziológia tárgykörében Csátaljai Gábor és Dancs Henriette: Labdarúgó mérkőzések számítógépes elemzése; a fogyatékosok sportja és a gyógytestnevelés témájában Nagyváradi Katalin: A gyógytestnevelés helyzete Szombathelyen; az életmód, a szabadidő és a táplálkozás hármasával kapcsolatosan Bokor Judit: A sportturizmus piaci szegmense; az angol szekcióban pedig Fügedi Balázs (két másik résztvevővel): Assessment the capacity of working memory by complex motor task in 10–14 years old children címmel tartott előadást. A sport és a társadalom viszonyát szemléltetve Némethné Tóth Orsolya: Esélyegyenlőség a testnevelésben; a sport és a nevelés kapcsolatáról szólva Polgár Tibor: A környezet véleménye a Vas megyei diákok sportolásáról; az iskolai testnevelést és a diáksportot bemutatandó pedig H. Ekler Judit: Tendenciák és kérdések az iskolai testnevelésben, illetve Bíróné Ilics Katalin: Röplabdázás az általános iskolákban – módszerek és lehetőségek az oktatásban címmel fejtette ki gondolatait. A kongresszuson elhangzott előadások rövidített változatban a Sporttudományi Szemle idei harmadik számában megjelennek.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
