BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 53. szám 2007.11.19.

Esélyegyenlőség a nevelésben

            A jövő záloga a gyermek – esélyegyenlőség a nevelésben címmel óvoda-, illetve gyógypedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak valamint logopédusoknak rendez konferenciát a Pedagógiai Szolgáltató Központ november 22. és 24. között a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. A rendezvény célja, hogy a közoktatásban dolgozó fejlesztő pedagógusokkal és az e szakterület iránt érdeklődőkkel megismertesse a napi gyakorlati munkájukat hatékonyabbá tevő legújabb kutatási eredményeket. A konferencia fő témái: játék és diagnosztika; mozgásfejlődés, hiperaktivitás, tanulási zavar; beszéd és beszédhibák; olvasási zavarok; az egyéni fejlesztés lehetőségei; viselkedési, illetve magatartási rendellenességek; differenciálódó pedagógia; kompetenciafejlesztés. A program a http://www.bdf.hu/pszk/Lists/Hrek%20aktualtsok/Attachments/114/meghívó.doc címen érhető el.

(Kleinhappel Miklós)

A Kárpát-medence harmadik legjobbja a Bolyai

            Harmadik helyen végzett a Kárpát-medencei középiskolák történelmi versenyében a BDF Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, adta hírül mai számában a Vas Népe. A Vas megyei önkormányzat a Batthyány-emlékév alkalmából hirdetett vetélkedőjét a célból szervezte, hogy bővüljön a résztvevők történelmi-művelődéstörténeti tudása, ám a megmérettetés arra is kiváló alkalmat teremtett, hogy a diákoknak erősödjön szűkebb hazájukhoz, lakóhelyükhöz való ragaszkodása, valamint a közös történelmi múlt megismerésével a Kárpát-medencei összetartozás érzése. A versenyfelhívásra tavasszal 215 hazai és határon túli középfokú oktatási intézmény csapata jelentkezett, a hét végén megrendezett döntőn a külhoniakon kívül kilenc magyarországi csapat mérte össze tudását. Végül a Pápai Református Gimnázium képviselői állhattak a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, a második helyen a váci Boronkay György Műszaki Középiskola kis „történészei” végeztek.

(Kleinhappel Miklós) 

Tudomány napi konferencia a Batthyányakról
            „A tudománynak a felsőoktatásban éppúgy helye van, mint a mindennapokban, a Berzsenyi Dániel Főiskola ezért a felsőoktatási intézmények között az elsők között kezdte ünnepelni a Magyar Tudomány Napját”, mondta prof. dr. Gadányi Károly az elmúlt héten, a Történettudományi Intézet Batthyányak emlékezete című konferenciáján. Varsányi Péter István, a rendezvény nyitó, Batthyányak a forradalomban és a szabadságharcban (1849–1849.) elnevezésű előadásán kifejtette, az első független, magyar, felelős minisztérium megalapítója, Batthyány Lajos neve jobban ismert, mint a tettei. „Kossuth és Széchenyi mellett megfakult az emléke. Az abszolutizmus korában tilos volt, a dualizmus idején nem illett beszélni róla. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor a reformerek kerültek előtérbe, 1945 után pedig az egykori kormányzó helyének kijelölése volt a fontosabb.” Mindezek ellenére a kétszáz éve született Batthyány történelmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kortársai Pozsonyban és Pesten is úgy vélekedtek, a grófnak az első minisztériumban ott a helye. Később kormányt alakított, amelyben ellenzéki tagok éppúgy helyet kaptak, mint főnemesiek és liberálisok, ám – mutatott rá az előadó – minisztereinek sok esetben eltérő véleménye nem zárta ki, hogy lényeges kérdésekben végül egyezségre jussanak. A konferencia előadásainak szövege a tervek szerint nyomtatásban is megjelenik. 

(Kleinhappel Miklós)