VI. évfolyam, 11. szám (2009. április 09.)
Kleinhappel Miklós 2009.04.09. 14:01
NYME SEK HÍRLEVÉL
VI. évfolyam 11. szám 2009.04.09.
A technikának kulcsszerepe van az oktatásban Tegnap elkezdte a munkát a 29. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekciója is a Savaria Egyetemi Központban. A megnyitóünnepségen elsőként prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnök-rektorhelyettese köszöntötte a Díszteremben egybegyűlteket. Szombathely mindig a népek találkozóhelye volt, kezdte mondandóját. S az sem véletlen, hogy ezt a szekciót éppen a vasi megyeszékhely egyetemi központja rendezi. Tegnapi számunkban megjelent OTDK-cikkünkben utaltunk rá: fél évszázados jubileumot ünnepel a helyi felsőoktatás és az OTDK is. Ám arról sem feledkezhetünk el, hogy az oktatástechnológia fejlődése Szombathelyen, az akkori tanárképző főiskolán kapott hatalmas lendületet. Szalay László egykori főigazgató irányításával az itteni szakemberek munkája révén országos, majd világhírnévre tett szert az úgynevezett szombathelyi modell. Az elnök-rektorhelyettes köszöntője után a korábbi vezető felidézte a kezdeteket, azokat az időket, amikor a városnak még nem volt felsőoktatási intézménye, és bármilyen nagy volt rá az igény, az akkori négy felsőfokú tanárképző iskola mellett nem jöhetett létre egy újabb. Ki kellett várni a megfelelő történelmi pillanatot, amikor a Felsőfokú Tanítóképző Intézetet főiskolává lehetett fejleszteni. Az intézmény akkori első embere beszélt azokról a történésekről, amelyek a szakmában megkerülhetetlenné tették a vasi főiskolát: arról, milyen környezetben vált fontossá az oktatást segítő eszközök pedagógiai alkalmazása, mekkora csodának számított egy-egy videomagnó, az iskolatelevízió alkalmazása, az írás- és a diavetítő. Az UNESCO támogatásával Veszprémben létrejött az Országos Oktatástechnikai Központ, amely ugyancsak fontos szerepet játszott abban, hogy nem sokkal később a nemzetközi szervezet modellértékűnek minősítette a szombathelyi munkát. Szalay László hangsúlyozta: a város mindig kitárta szívét, kapuit azok előtt, akik tisztességes, becsületes szándékkal érkeztek ide, s ez a korábbi főiskolára éppúgy igaz, mint napjainkban a Savaria Egyetemi Központra – így lehetett, így lehet sikereket elérni. A szekció nyitóelőadását Poór Zoltán, a Pannon Egyetem oktatója tartotta A szalagos képmagnótól a jutyúbig címmel. Arról beszélt, hova jutott a technológia által segített pedagógia a ’70-es, ’80-as évek óta. Rámutatott: ma már nem tervezhető meg központilag, hogy mi történik egy-egy órán az osztálytermekben. A diákok bármikor odamehetnek a tanárokhoz különféle, például a világhálóról letöltött anyagokkal. Interaktív lett az oktatás, a pedagógusok és a nebulók egyaránt alkalmazzák a digitális technikákat. S hogy e körülmények között melyek azok a fogalmak, amelyek főszerepet játszanak az oktatásban? A kulcskompetenciák, a tantárgyköziség és a műveltségi területi integráció, hangoztatta az előadó. A rendezvényen ott volt dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke. Beszédében felhívta a figyelmet: a technikának napjainkban kulcsszerepe van az oktatási folyamatban. Ellentmondásnak tűnik, hogy ennek ellenére a Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció az, amely az egyik legkisebb arányban képviselteti magát az OTDK-szekciók között, s évről-évre kevesebb diák méretteti meg magát e tárgykörökben. A szakember ennek okát egyrészt abban látta, hogy a tanárképzés válsága rányomja a bélyegét a tudományos diákköri munkára. Másrészt a konferencián szerzett tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hallgatók remekül tudnak prezentálni, így az oktatástechnológiai kultúra egy része a szaktudományokban él tovább. Az OTDT-elnök kitért arra is, hogy manapság több lényeges oktatástechnológiai kérdés merül fel, amelyek megoldása már az ifjú tehetségekre vár. Mennyit adjunk magunkból és mennyit a technikából? Hogyan erősíthetjük a kreativitást az általános iskolától az egyetemig? Hogy lehet felismerni és felkarolni a tehetséget? A lehetséges válaszokkal kapcsolatosan elhangzott: a jövőben elsősorban nem a tananyag lesz az érték, hanem a motivációnak az a módja, ahogy a diákok viszonyulnak hozzá. Dr. Szendrő Péter a nyitóünnepség végén a felsőoktatási tehetséggondozás érdekében végzett több évtizedes tevékenységéért Arany Kitűző kitüntetést adott át Szalay Lászlónak.
(Kleinhappel Miklós)
Gothard Jenőre emlékeznek A 100 éve elhunyt Gothard Jenő csillagászra emlékezik a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, a Savaria Egyetemi Központ Könyvtára, valamint a Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK) Matematika és Fizika Intézet. Április 20-án 15 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont előtti aulában Üzenetek a másvilágról, egy másik világról címmel a csillagász életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílik, melyet április 30-ig lehet megtekinteni. A tárlatot prof. dr. Veress Márton, a TTMK dékánja nyitja meg. Ezt követően a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében Keszthelyiné Stragner Márta könyvtáros, a Gothard-bibliográfia összeállítója tart emlékező előadást Gothard Jenő élete és munkássága címmel. Ha derült lesz az idő, 19.30-tól észlelésen vehetnek részt az érdeklődők a C–épület tetején található Kövesligethi Radó Oktató Csillagvizsgálóban.
(Kleinhappel Miklós)
Kötet a hazai ökológiai politika kezdeteiről Lányi András Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon című új kötetét mutatják be április 20-án 17 órakor az Agora–Szalonban. A könyvet dr. Sümegi István, a Bölcsészettudományi Kar (BTK) Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék, valamint prof. dr. Tallár Ferenc, a BTK Filozófia Intézeti Tanszék vezetője mutatja be. A belépés díjtalan.
(Kleinhappel Miklós)
Idén is lehetőség van csereüdülésre Az egyetemeken és főiskolákon dolgozóknak idén is lehetőségük van csereüdülésre. A felsőoktatási intézmények egy országos üdülési börzén már közzétették nyaralási ajánlataikat. Ezekről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete honlapján, a www.fdsz.hu címen lehet tájékozódni. Az érdeklődők további információkat a Berzsenyi Dániel Alapszervezet munkatársától, Baráth Lászlónétól kérhetnek.
(Kleinhappel Miklós)
A szifilisz a spanyolok által terjedhetett el Európában A szifilisz valószínűleg a spanyolok közvetítésével jutott el Európába, Közép- és Dél-Amerika felfedezését követően, hangzott el a IV. Regionális Természettudományi Konferencián. A Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK), a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testülete és a Szombathelyi Tudományos Társaság rendezvényén közzétett megállapítások négy kutató munkájának eredményei. Tóth Gábor, a TTMK Biológia Intézet, valamint Márk László, a Pécsi Tudományegyetem Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet oktatója, Csapláros Andrea Mag., a grazi ArcheologieLand Steiermark munkatársa és Tóth Nóra, a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára a 2004-es, illetve a 2007–2008-as években, a Graz Orpheumgasse lelőhelyen feltárt késő középkori temetőrészlet embertani csontanyagának vizsgálatai alapján igazolta az időszakra jellemző kedvezőtlen halandósági viszonyokat. A paleopatológiai elemzésekből kiderült, a maradványok nagy részén végtagsérülések és a fokozott fizikai igénybevétel következtében kialakult csontelváltozások figyelhetők meg. A kutatók a szifilisz előfordulására, mint orvostörténeti és antropológiai érdekességre is kitértek. A betegséget több maradványban azonosították. Bár léteznek a szifilisz szórványos európai előfordulására utaló maradványok a Kolombusz előtti időszakból, a betegség csak 1494 őszén okozott először tömeges fertőzéseket, mégpedig Franciaország déli területein. Ezután Olaszország, majd Európa többi része ugyancsak fertőzötté vált. Bécsben fametszeteken 1498-ban ábrázolták először a szifilisz okozta bőrelváltozásokat.
(Kleinhappel Miklós)
|