NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 28. szám 2009.06.19.

Kettős jubileum: Puskin- és Gogol-emlékkonferencia
            Magyar és orosz nyelven, neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendez Puskin- és Gogol-emlékkonferenciát a Bölcsészettudományi Kar Szláv Filológiai Intézet pénteken. A rendezvény apropóját kettős jubileum adja: a két orosz klasszikus közül az előbbi 210, az utóbbi 200 évvel ezelőtt született. A konferenciát 10 órakor prof. dr. Gadányi Károly, az egyetemi központ elnök-rektorhelyettese, a Szláv Filológiai Intézet igazgatója nyitja meg. Ezt követően plenáris ülés keretében két előadás hangzik el, majd a résztvevők két szekcióban folytatják tovább a munkát. A helyszínek: a D–épület földszinti egyes előadóterem, valamint a 301-es terem. Az emlékkonferencia programja a Rendezvénynaptárban elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

A klímaváltozás és a szőlő
            A klímaváltozás egyik tényezője, a légköri szén-dioxid koncentráció emelkedése kedvező hatású is lehet a szőlő hozamára, mivel a fotoszintézis egyik kiindulási anyagát szolgáltatja nagyobb mennyiségben. A klíma melegedése pedig a szőlő termesztési határának északabbra tolódását eredményezheti. Ám a hőmérsékleti és a csapadékmennyiségi, illetve -eloszlási szélsőségek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a termésre, mennyiségi és minőségi károkat okozva – ehhez hasonló kérdésekről esett szó a közelmúltban Kőszegen, első alkalommal megrendezett szőlő és klíma interdiszciplináris konferencián. A rendezvényt Kőszeg Város Önkormányzata, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoport, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa rendezte. A fenti gondolatokat Teszlák Péter, Csikászné Krizsics Anna, Kozma Pál kutatásai eredményeképp ismerhettük meg. A szakemberek a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Kárpát-medencére vonatkozóan a 2003-as és 2007-es évekhez hasonló aszályos évjáratok gyakoriságának növekedését prognosztizálják. Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék, Ivády Anett, az ELTE Meteorológiai Tanszék, valamint Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat részéről ismertetett kutatási eredményekből megtudtuk, egy a honlaphoz feldolgozott előrejelzés szerint a szőlőtermő területek határai 2050-re a száz évvel korábbi vonalhoz képest mintegy 160–300 kilométerrel a pólusok felé tolódnak. Várható az is, hogy módosul a szőlő érésének időtartama, ugyanis hosszabb fagymentes időszakokat jeleznek a modellek a század közepére. E hatásokon keresztül a hőmérsékletben és a csapadékban bekövetkező változások a borok jellegét is erősen módosíthatják. Mikulás József és Varga Mária, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet képviselői a szőlő károsítóival kapcsolatos kutatásokat végzett. Dolgozatukból kiderült, hazánkban a szőlő károsítóinak nagy része az időjárástól függően elpusztul. A maradékkal kell a szőlőtermesztőknek, ezen belül a növényvédősöknek megbirkózniuk. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az időjárás „ütőerén” tartsuk a kezünket. Ma már erre nagyon sok műszer áll rendelkezésre. Ettől függetlenül a szőlő nem nélkülözheti az ültetvényt alaposan ismerő „gazdát”. Az utóbbi időben az időjárás-változás miatt több károsító, például a lisztharmat, a korai tőkeelhalás, a tripszek elszaporodott, így megnőtt az ellenük való védekezés jelentősége.

(Kleinhappel Miklós)

Világvége helyett reneszánsz
            Mikor teremtődött meg a reneszánsz eszmei alapja? – tette fel a kérdést dr. Ágoston Magdolna, a Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézeti Tanszék egyetemi docense a BTK által rendezett Egyik dolog a másikát… című konferencián. A felvetés azért érdekfeszítő, mert mint oktatónk rámutatott, erről az érdeklődők sehol sem szerezhetnek információkat. Az előadó kifejtette: a reneszánsz bölcsője Itália. A kereszténység a világ teremtésétől számított 7000. évre, 1492-re várta a világvégét és az utolsó ítéletet. Ám ez nem következett be, s időközben megváltozott az emberek Istenhez való viszonya. Így megjelent a reneszánsz, mint filozófiai, logikai, hatalmi szemlélet, amely egész Európa gondolkodását megalapozta. Ugyanakkor már ekkor elkezdődött a felvilágosodás „megalapozása”, mutatott rá dr. Ágoston Magdolna.

(Kleinhappel Miklós)

Atlétika MEFOB: arany-, ezüst- és bronzérmek
             Öt arany-, ugyanennyi ezüst- és három bronzéremmel gazdagabban tértek haza a Savaria Egyetemi Központ hallgatói Veszprémből, az Atlétika Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságról (MEFOB).
             Eredmények: 100 méter, férfi, A–döntő, +2,2: 2. Kása Tibor 10,81 (10,86). 100 méter, férfi, B–döntő, +1,7: 3. Molnár Zoltán 11,34 (11,56). 200 méter, férfi, A–döntő, -1,3: 3. Kása Tibor 21,94 (22,09). 200 méter, férfi, 5. ief., -1,3: 4. Kamarás Ákos 23,67. 400 méter, férfi, 5 if. alapján: 10. Kamarás Ákos. 50,61. 800 méter, férfi: 7. Horváth György 1:56,79. 1500 méter, férfi: 3. Horváth György 3:53,49. 4x100 méter váltó: 3. NYME 43,43 f2 (Molnár Zoltán, Kása Tibor, Kamarás Ákos, Virovecz István). Távolugrás, férfi: 1. Virovecz István 7,20, +0,8. Súlylökés (7,26 kg), férfi: 1. Savanyú Péter 16,88. Diszkoszvetés (2 kg), férfi: 2. Savanyú Péter 55,39. Kalapácsvetés (7,26 kg), férfi: 2. Moór László 48,58; 3. Woppel Gerg 45,92. 100 méter, női, B–döntő +0,6: 3. Ábrahám Edina 13,27. 400 méter, női: 7. Dombi Ágnes 66,90. Súlylökés (4 kg), női: 1. Dívós Katalin 13,52; 2. Császár Katalin 12,50. Diszkoszvetés (1 kg), női: 1. Dívós Katalin 47,73; 2. Császár Katalin 47,32. Kalapácsvetés (4 kg), női: 1. Dívós Katalin 62,52.

(Kleinhappel Miklós)