VII. évfolyam, 17. szám (2010. április 12.)

Kleinhappel Miklós  2010.04.12. 18:39

VII. évfolyam 17. szám 2010.04.12.

Megújulhat az Ady téri kollégium, tovább korszerűsödhet a C–épület
          Egy Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében kiírt pályázatnak köszönhetően megújulhat az Ady téri kollégium, valamint tovább korszerűsödhet a C–épület. Erről Tóth Péter, a Pável Ágoston Kollégium igazgatója beszélt a legutóbbi kollégiumi közgyűlésen. A kollégiumvezető kifejtette: Európai Uniós pályázatról van szó, amely keretében országosan 44 milliárd forintot osztanak el a pályázók között. Intézményünk a pályázatot március végén adta be, s az előzetes vélemények szerint jó esélye van arra, hogy forráshoz jusson. Döntés nyáron várható. A pénzt energia-megtakarítással összefüggő beruházásokra lehet fordítani, így a tervek szerint a kollégiumban, illetve a C–épületben egyebek mellett nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést végeznek majd. Az igazgató szavait gazdasági beszámoló követte. Ebből megtudtuk, hogy a Deák Ferenc utcai kollégiumnál kemencepark építését tervezik – bográcsozóval, grillezővel, kemencével –, ami az egyetemi közösségépítés egy újabb fontos színtere lehet. A kulturális beszámolóból kiderült: a kollégium legközelebbi programja a Kolinapok lesz. A rendezvényen a tavalyihoz hasonlóan egy „egészséges” és egy „egészségtelen” nap keretein belül a kollégisták számtalan elfoglaltságot találhatnak majd maguknak: ingyen étkezés, testállapot-felmérés, masszázs, lovaglás, virslievő-verseny, stand up comedy várja a szórakozni vágyókat. Az ötleteket egyébként még mindig várják a kollégiumi épületekben elhelyezett ötletfalakon. A közgyűlés megválasztotta a kollégiumi bizottsági tagokat is. Ebben a félévben Hidegh Emese, Kukucska Réka, Szimán Bálint és Komjáti Ádám az Ady teret, Schmidt Zsófia, Pór Dániel és Pál Viktória a Magyar utcát, Sulyok Kata és Erős Kata pedig a Deák utcát képviseli. Szabályzatmódosításra is sor került: a következő évtől az elsősök a jelenlegi 25 százalék helyett a férőhelyek 33 százalékát megkaphatják. A felsőbb évesek továbbra is megkapják korábbi férőhelyüket, amennyiben a tanulmányi átlaguk eléri a 4,1-et, illetve a határon túli hallgatók felvétele a jövőben is megoldott lesz.

(Kleinhappel Miklós – Tóth Melinda)

Egy „barbár” Indiában
India arcai címmel tart előadást dr. Vig Károly muzeológus április 13-án 11 órakor a C–épületi nagyelőadóban. A rendezvényt a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportja, valamint a Természettudományi és Műszaki Kar Hallgatói Önkormányzat szervezi. A szakember indiai utazása előtt úgy gondolta, minden fontosat tud az országról: ismeri történelmét, vallásainak sokszínűségét, művészeti alkotásainak legfontosabb kincseit. Amikor szembesült a valósággal, szinte sokkolták az élmények. Sokféleség, az ellentétek nagysága, az ismeretlen mélységek hívogató labirintusa – csupán néhány példa. „Újra bebizonyosodott, hogy barbárként utaztam el egy távoli országba, némi európai gőggel és a magasabbrendűség érzésével. Keserű csalódás volt és szigorú önkritikára késztetett. Más emberként jöttem haza. India mindig megváltoztatta azokat, akik eljutottak földjére. Akár hódítóként érkeztek nagy tervekkel, akár szerény utazóként piciny céloktól vezérelve, az ország mindannyiukat a saját képére formálta. Látszólag eleresztette őket, de lelkükben örök nyomot hagyott. Evvel ellentétben Indiát meg sem érintette milliónyi külföldi ott járta; talán csak a jelenben alakítja át az, amit úgy hívunk, globalizáció. Így jártam én is. Pusztán az bizonyítja ottlétemet, amit hazahoztam, a tárgyak. Nem tudom Indiát bemutatni, pusztán azt, amit én láttam belőle. Szerény kísérletet teszek ennek átadására” – e szavakkal ajánlja az érdeklődők figyelmébe előadását dr. Vig Károly.

(Kleinhappel Miklós)

TDK az egészségfejlesztés jegyében
          „Az elhangzó előadások sokfélesége is bizonyítja, hogy az egészségfejlesztés az életünk minden színterének fontos részét képezi” – e szavakkal köszöntötte dr. Simon Katalin, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar oktatási dékánhelyettese szerdán az Egészségfejlesztési Intézet Tudományos Diákköri Konferenciáján megjelenteket. Hozzátette: külön öröm, hogy a kar hallgatói szívesen vállalnak munkát a kötelező feladatokon túl, sőt, eredményeiket közzé is teszik. A TDK-előadásokat két hallgató, Takács Anikó és Tasnádi Fanni prezentációja előzte meg. Ők témájukat az intézet első országos (Stresszmentes iskolákért című) projektje záró rendezvényén a Parlamentben már kifejtették március 4-én. A Miért nehéz ma egyetemistának lenni? című előadás rámutatott: az egyetemisták mindennapjaiban főképp a pszichés és a szociális tényezők váltanak ki stresszt. A stresszkezelés leghatékonyabb módja – nem csak a fiatalok számára – a feszültséget generáló probléma megoldása. Ehhez önfejlesztésre és önismeretre kell szert tenni, illetve fontos a társas kapcsolatok és a közösségek szerepe is. Magyari Kata a magyar és a norvég sportszakos hallgatók rekreációval kapcsolatos ismereteit és tanulmányait hasonlította össze. Kutatásából kiderült, tanulmányaik ideje alatt az előbbiek főképp a teremben űzhető, utóbbiak leginkább a természethez köthető sportokkal ismerkednek meg. Mindkét tábor szabadidejében is szívesen választja e sportokat. A magyar hallhatók több vízi sportokkal kapcsolatos ismeretet sajátítanának el. Bognár András a szombathelyi tűzoltók szabadidő-eltöltési szokásait vette górcső alá. Azt vizsgálta, oldhatja-e a lánglovagok munkája során felhalmozódott stresszt a sport? Elhangzott, a vasi megyeszékhelyen dolgozó tűzoltók mindennapjait az életveszély és a létbizonytalanság tölti ki. Sokuk a 24 órás szolgálatot követően a rendelkezésre álló 48 órás szabadidőben másodállást vállal. Emiatt például számos tűzoltó házassága fut zátonyra, ami újabb feszültségforrás. A stressz hatékony kezelésére van tehát szükségük, s mint az előadó kutatásából kiderült, sokuk a sportot, azon belül a csapatsportágakat választja e célra. Ez eredményre vezet ugyan, de Bognár András szerint – aki maga is tűzoltó – ha már az anyagi megbecsülésről egyelőre nem is álmodhatnak, több sportolási lehetőségre lenne szükségük ahhoz, hogy fittek lehessenek. Klujber Lilla a stroke utáni rehabilitáció új módjainak fontosságáról beszélt. A jelenlegi rendszer nem ideális a gyógyuláshoz, hiányzik az összehangolt rehabilitációs hálózat – mondta. A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálozási ok, évente 40–50 ezren halnak bele. Négy betegből mindössze egy gyógyul meg, egynek maradványtünetekkel, egynek súlyos mozgáskorlátozottsággal kell együtt élnie, egy pedig meghal. A betegség kezelésében a legfontosabb az időtényező; az első tünetek megjelenése és a kezelés megkezdése között rövid idő telhet csak el, ha a teljes gyógyulás a cél. Sok beteg küzd depresszióval, ezért a kórházi és az otthoni ápoláshoz pszichológusra is szükség lenne. A kórházi ellátás végeztével sok esetben romlik a betegek állapota, holott az egészségbiztosítási pénztár az otthonukban lábadozó betegeknek támogat bizonyos számú vizitet, de ezt sokszor nem tudják igénybe venni. Általában a kórházi kezelés sem zökkenőmentes: például az egészségügyi intézményekben nincs a stroke-betegeknek fenntartott osztály. Stampf Renáta a kőszegi köztisztviselők egészségmagatartását kutatta. Előadásán egyebek mellett elmondta, a vizsgált közszolgák táborában az egyedülálló nők élnek a legtöbb káros szenvedéllyel, a férfiak életmódbeli szokásait pozitívan befolyásolja a házasság. A konferencián Vaspöri Edina szerepelt a legeredményesebben, aki A válás hatása a kamaszkorú gyerek iskolai teljesítményére című témát fejtette ki (konzulens Kissné Geosits Beatrix főiskolai docens). Második lett Tasnádi Fanni a Szellemi rekreációs tevékenységek hatására bekövetkező változások az idősek attitűdjében (konzulens Nagyváradi Katalin főiskolai tanársegéd), a harmadik Kásáné Konczér Eszter az A szorongási szint változása középiskolásoknál a nyári szünet hatására (konzulens Kissné Geosits Beatrix főiskolai docens) című előadással. Az első három helyezett továbbjutott az országos Tudományos Diákköri Konferenciára, amit 2011 tavaszán rendeznek meg.

(Kleinhappel Miklós)

Felsőoktatási tendenciák
A bolognai folyamatban részt vevő 46 ország felsőoktatási tendenciáit mutatja be az a tanulmány, amely letölthető Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról – tájékoztatta hírlevelünket a Savaria Egyetemi Központ Könyvtára.  A dokumentum foglalkozik a háromciklusú képzési rendszer, a kreditrendszer, az oklevélmelléklet, a nemzeti képesítési keretrendszerek és a minőségbiztosítás kérdésein kívül a felsőoktatás egész életen át tartó tanulásban betöltött szerepével, szociális dimenziójával és a hallgatói mobilitással. A tanulmány az Európai Bizottság kérésére, a március 11–12-én megrendezett Budapest–Bécs Bologna Ünnepi Miniszteri konferenciára készült. A tanulmány elérhető a http://www.okm.gov.hu/europai-unio-oktatas/eurydice/eurydice-europa címen.

(Kleinhappel Miklós)