IV. évfolyam 47. szám 2007.11.06.
Konferencia Országh László születésének centenáriuma tiszteletére
Országh László születésének centenáriuma tiszteletére rendez konferenciát a Magyar Tudomány Napja alkalmából intézményünk, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, a Vas Megyei Közgyűlés Tudományos Szakbizottsága, Szombathely Megyei Jogú Város, az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete és a Szombathelyi Tudományos Társaság november 8-án. A program 13 órakor a neves szakember szülőházánál emléktábla-avatással kezdődik – avatóbeszédet mond Feiszt György, a vasi megyeszékhely kulturális tanácsnoka –, majd a Megyeházán előadásokkal folytatódik. Prof. dr. Virágos Zsolt, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének professzora: Az Országh-örökség ápolása; dr. Papp Nándor tolmács, fordító, főiskolai docens: Feltörekvő generációk nevelője; dr. Magay Tamás nyelvész, szótáríró, az MTA Szótári Munkabizottság elnöke: Országh László, a lexikográfus; dr. Ruzsiczky Éva nyelvész, kandidátus, a Magyar nyelv értelmező szótára szócikkírója, a Magyar szinonima szótár szerkesztője: Az igaz beszéd letéteményese; illetve dr. Hahner Péter történész, a Pécsi Egyetem Újkortörténeti Tanszék vezetője: Országh László, az amerikai irodalom történésze címmel osztja meg gondolatait a résztvevőkkel. További információk a Rendezvénynaptárban.
(Kleinhappel Miklós)
Sprache und Sprachen im Kontakt
Negyedik alkalommal rendezi meg hazai és külföldi kutatók részvételével a Sprache und Sprachen im Kontakt című, a német nyelvészet legújabb kutatási eredményeit taglaló nemzetközi konferenciát november 8. és 9. között a Germanisztika Tanszék. A rendezvény címében szereplő széles spektrumú tematika olyan kérdések megvitatására ad lehetőséget, amely az egy, illetve több nyelvet beszélők kapcsolatainak sokszínűségéből fakad. A különböző anyanyelvű emberek interkulturális kapcsolatai kölcsönhatásban állnak, így befolyásolják egymást, valamint egymás nyelvét, „Ezáltal érintkezésbe kerülnek kultúrák, világok, ami aztán lecsapódik a nyelvhasználatban is” – ahogy az első konferencián oly találóan megfogalmazta Hessky Regina professzorasszony. Ez az univerzális jelenség sokféle alakban visszatükröződik a nyelvészet dimenzióiban is. A konferencia tematikája szándékosan nyitott számos kérdésfeltevésre és munkaterületre, mint például összehasonlító szinkron- és diakron vizsgálatok a nyelvtudományban, valamint azok megvalósítása az idegen nyelv oktatásában. Program http://5mp.eu/web.php?a=germanszhely&o=vOAxcHY90S címen.
(Kleinhappel Miklós)
Batthyányak emlékezete
Batthyányak emlékezete címmel tudományos konferenciát rendez a Történettudományi Intézet november 12-én 13 órakor a Díszteremben (DT). Varsányi Péter István: Batthyányak a forradalomban és a szabadságharcban (1848–1849.); Vígh Kálmán: „…kénytelenek leszünk politikánkat a német konföderációhoz igazítani.” – a Batthyány-kormány külpolitikai lehetőségei; Katona Attila: Egy kivégzett eszme – egy ártatlan vértanú: Batthyány Lajos kultusza Vas vármegyében a dualizmus korában; Polgár Marianna: A Batthyányak szolgálatában – missilisek Sabariából és Németújvárról; Balázs Edit: A Batthyányak zsidópolitikája; Kalocsai Péter: A Batthyányak és a modernizáció; Krajczárné Čierna Ąubica: Batthyányak a szlovák történetírásban; Szabó Tamás József: Ember, keresztény, orvos – boldog Batthyány László portréja címmel tart előadást. A konferencia ideje alatt a DT-ben megtekinthető az Egyházmegyei Könyvtár Batthyányakra vonatkozó könyvészeti anyaga.
(Kleinhappel Miklós)
Szigorúan ellenőrzött vonatok személyes élményekkel
Dr. Fűzfa Balázs, a Magyar Irodalomtörténeti Tanszék főiskolai docense osztja meg gondolatait a közönséggel egyik kedvenc filmje, Jirí Menzel Szigorúan ellenőrzött vonatok című klasszikus szatírája 20.15-kor kezdődő vetítését követően november 12-én az Örökmozgó Művészmoziban, az Agora belvárosi Savaria Filmszínház Kamaratermében.
(Kleinhappel Miklós)
A BDF is csatlakozott a Clementine használóihoz és oktatóihoz
A BDF-fel újabb felsőoktatási intézmény csatlakozott a Clementine adatbányászati szoftver használóihoz és oktatóihoz, adta hírül októberi számában az SPSS Hírlevél. Az adatbányászat egyre nagyobb teret hódít, ezért fontos, hogy már az egyetemi, főiskolai hallgatók is megismerjék a szoftvert, elsajátíthassák működését, ezáltal munkaerő-piaci pozíciójukat erősítsék. Az SPSS (a világ vezető adatelemző- és statisztikai szoftver szállítója, melyre több mint 250 ezer kereskedelmi, akadémiai és kormányzati felhasználó támaszkodik) magyarországi képviselete ezért nagy mértékben támogatja a felsőoktatási felhasználást. Oktatási és kutatási célra, a campus licensz keretében a felsőoktatási intézmények jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg a cég termékeit, így a Clementine-t is. Az SPSS 1991 óta van jelen Magyarországon és termékei nagy népszerűségnek örvendenek az üzleti és az akadémiai szférában egyaránt. Felhasználói között megtalálhatók pénzintézetek, telekommunikációs cégek, piac- és közvélemény-kutatók, de az egyetemek és hallgatóik is előszeretettel használják a felhasználóbarát és sok funkcióval rendelkező szoftvereket. Termékei több kint tíz éve megtalálhatók a magyarországi felsőoktatásban. Ma az SPSS az oktatásban legelterjedtebb statisztikai programcsomag, diákok ezrei sajátították el használatát. Hazai képviseletének a Huninettel közösen kialakított felsőoktatási licensz programja lehetővé teszi, hogy a rendkívül kedvező részvételi díj ellenében csatlakozó felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói tanulási céllal korlátlanul használhassák a szoftvercsomag minden modulját.
(Kleinhappel Miklós)
Folyékony nagykabát, ami a fogakat is tisztítja
A gyökerüket vesztett, családjuktól elszakított emberek táborából kerülnek ki az alkoholbetegek, ezért nem véletlen, hogy elsőként a kubikusok között jelent meg az alkoholizmus, ami mindebből adódóan egyéni, illetve társadalmi probléma, mondta prof. dr. Balázs Géza egyetemi tanár. Az Alkalmazott Nyelvészet Tanszék vezetője Pálinka, a közös nyelvünk címmel a TIT székházban megtartott, népes hallgatóságot vonzó művelődéstörténeti előadásán bevezetésképpen azt tudtuk meg, mi ösztönözte e hungarikummal kapcsolatos munkára: csaknem negyed százada egyetlen néprajzkutató sem választotta vizsgálódásai tárgyául a pálinkát. Pedig egy felmérés tanúsága szerint a „szavazatok” 14,9 százalékát megszerezve a második legmagyarosabb italról van szó (az első helyezett bort 74,2, a bronzérmes sört a megkérdezettek 7,7 százaléka tartja annak). Az alkoholos innivalók tehát életünk részét képezik, de miért is fogyasztjuk őket? Felszabadítanak, életörömöt adnak, ezért nem véletlen, hogy az egyik pálinkakonferenciát (mert ilyeneket is rendeznek) a résztvevők az életöröm konferenciájának nevezték. Ezen kívül a régi paraszti társadalomban az „utolsó szögig” mindent felhasználtak – a fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöt és bort is –, ezért a pálinkafőzés a mai napig értékmentés, ugyanakkor értékteremtés. De olyan idők is voltak, amikor a pénzt helyettesítve értékcserét tett lehetővé. Az arrabuksz (mintegy száz – köztük rengeteg humoros – pálinka-elnevezés létezik) égetett szesz, melyet erjesztett anyagból, cefréből vagy borból lepárlással készítenek. Az eljárást már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban ismerték, ám a pálinka (korabeli nevén szurá) Kr. e. 1200-ből Indiából eredeztethető, és az arabok terjesztették el széles körben. A történelemben kutakodva Magyarországon aqua vitae, vagyis az élet vize elnevezéssel, orvosságként használva először Károly Róbert korában lelhetünk rá. Az első, a fogakat is tisztító folyékony nagykabátok borból készülhettek, erre utal, hogy egy 1438-ban kiadott kötetben égettbor-főző üstök szerepelnek. A kifejezést 1630-ban felváltotta a szlovák pálinka szó – talán azért, mert a más típusú, gyümölcsből készített előlé elnevezésére új betűsorra volt szükség. A gyomorkortyogtatót hazánkban a 20. századig sernevelő házakban állították elő. Kezdetben előjog volt a koprsószagú-főzés, ami a mai napig állami monopólium. Az előadó megítélése szerint felesleges a tevékenység kriminalizálása, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában például engedélyezett a házi bugyiszaggató-lepárlás. Lerángasst nem csak borból, illetve gyümölcsből készítenek. Leleményes, nagy haszonra éhes emberek (valószínűleg Szent Miklós, a pálinkafőzők védőszentjének megrökönyödésére) a magyar Bermuda-háromszögnek nevezett vidéken cukorból készítették. A bűnüldöző hatóságoknak szemet is szúrt, hogy arrafelé a cukorértékesítés a többszöröse az addig megszokottnak, így jöttek rá, hogy számos zugfőzde működik a környéken. A Dunántúlra mindez nem volt jellemző, itt az emberek saját maguk számára és legfeljebb a szomszédjuknak főzték a nerángasst az ősztől tavaszig tartó szezonban. A papramorgó tárolásának is kultúrája van, az Alföldön például e célra butellákat gyártottak. A kerítésszaggatót számtalan ünnepi eseményen fogyasztjuk: áldomásként, utód érkezésekor (örömpálinka), keresztelés alkalmával (boldogasszony pohara), lakodalmakkor, halotti torokon is hagyományos magyar „kellék”. Leginkább mégis reggeli ital, erről tanúskodik a szólás is: ha valakinek már a hasára süt a nap, nem mondhatjuk neki, hogy Pálinkás jó reggelt!, ekkor a Boros jó napot! használatos. De a mondások között is találunk a torokolajra utalókat: egy Homoródszentpálról származó szerint egy liter sem használ jobban, mint egy pohár. Az alkoholfogyasztást pedig egyebek mellett azért is érdemes kulturált módon folytatni, mert a pálinka-elnevezésekhez hasonlatosan nyelvünkben az iszákosságot is több tucat szóval illethetjük.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
