NYME SEK HÍRLEVÉL

V. évfolyam 56. szám 2008.10.15.

Irányítás és controlling az NYME-n
            A Nyugat-magyarországi Egyetem irányítási és controlling rendszere az egyesülés és az EGIR bevezetésének tükrében címmel tart előadást Herczeg László gazdasági főigazgató október 16-án 14.50-kor a Hotel Claudiusban, A controlling gyakorlata című kétnapos konferencián. A Magyar Controlling Egyesület (MCE) évente különböző helyszíneken immár hatodik alkalommal rendez konferenciát és szakmai találkozót, ahol az adott régióra fókuszálva, a helyi vállalatvezetők, controllerek bevonásával információt és tapasztalatot cserélnek az MCE tagjai és az érdeklődők. A konferencia programja a http://www.mce.hu/content/view/552/68/ címen elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Alma Mater-szobor avatás október 29-én
            A Berzsenyi Dániel Főiskola diplomások tízezreit adta a magyar és az egyetemes felsőoktatásnak. Az ő tiszteletükre állít Alma Mater-szobrot a NYME Savaria Egyetemi Központ, melynek avatóünnepsége október 29-én 16 órakor lesz az A–épület előtti parkban, tudtuk meg prof. dr. Gadányi Károlytól. A SEK elnök-rektorhelyettese hozzátette: az ünnepségre az egykori és a jelenlegi hallgatók is hivatalosak. Az alkotás Veres Gábor szobrászművész munkája. A szobornak helyet adó park a jövőben az egykori BDF-es és a jelenlegi NYME-és hallgatók pihenő- és találkozóhelye kíván lenni.

(Kleinhappel Miklós)

Tudomány napi Nyugat-konferencia
            Nyugattal a helyzet… címmel rendez tudomány napi konferenciát Vas Megye Közgyűlése Tudományos és Tanácsadó Testülete, illetve a Savaria Egyetemi Központ Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet november 6-án és 7-én a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Elnöki köszöntőt mond és a közgyűlés tudományos nívódíjait átadja prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnök-rektorhelyettese, a Tudományos Tanácsadó Testület elnöke. Köszöntőt mond dr. Czetter Ibolya, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója. A konferencián szó esik egyebek mellett Márai Sándor, Kuncz Aladár és Németh Andor, valamint a pszichoanalízis jelenlétéről a folyóiratban, Kosztolányi Esti Kornél éneke című verséről, Móricz Zsigmond Kamaszok című félbehagyott regényéről, Babits Mihály Vörösmarty-képéről, az Ezüstkor nemzedékéről. Az előadók boncolgatják még a Nyugatban megjelent történelmiregény-vitát, a nemzeti sorskérdések megjelenését a lap epikájában, a személyesség kérdését a Nyugat poétikájában, de szó esik a Nyugaton túli „életről” is. Program a Rendezvénynaptárban.

(Kleinhappel Miklós)

Kipukkant a virtuális pénzügyi lufi
            Biztonságban van a Nyugat-magyarországi Egyetem pénze?, tette fel tréfásan a kérdést dr. Herczeg János, a Közgazdaságtudományi Kar Vezetés-szervezési és Marketing Intézet igazgatója tegnap, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége rendezvényén az egyik előadónak, a Raiffeisen Bank igazgatóhelyettesének. Az egy-egy mosolyt fakasztó mondat természetesen nem azt tükrözte, hogy a részt vevők mulatságosnak látják a világgazdaságban az elmúlt napokban végbement folyamatokat. Ugyanakkor mint megtudtuk, lehetnek a változásoknak pozitív hozadékai is.
           Csáki György világgazdaság-kutató, a Szent István Egyetem tanára előadása elején leszögezte, az 1929-es, és az 1933-as világválság megismétlődésétől nem kell tartani, ám kétségtelen, hogy a második világháború utáni korszak ezekben a napokban zárul le. Ezen idő alatt olyan, sőt súlyosabb tőzsdekrach is előfordult már mint a 20-as, illetve a 30-as években; 1987-ben például egyetlen nap alatt 25 százalékot esett a New York-i tőzsde. Ezt mégsem szenvedte meg a világ, mert az amerikai kormány nem hisztérikusan reagált a fejleményekre. Az előadó kitért a jelenlegi helyzetet kiváltó okokra is. Elmondta, az Amerikai Egyesült Államokban szinte nincs megtakarítás (amíg az USA-ban plusz/mínusz 1, Ázsiában 25 százalék a megtakarítási ráta), a háztartások hitelből fogyasztanak. Az ország tehát elfogyasztja amit megtermel, hitelt vesz fel, ezzel a pénzzel megy a tőzsdére. Korábban az amerikai gazdasági növekedést Japán finanszírozta, most Kína fizeti. Megteheti, az országnak 1600 milliárd dollár a devizatartaléka. Ezt tetézi, hogy mostanra elérte a befektetési bankokat a tavalyi jelzálogpiaci válság: a bankok alacsony értékű ingatlanokra kis jövedelmű embereknek hiteleket adtak el, ezeket értékpapírrá alakították, majd kereskedtek velük. Van olyan bank, amelynek egy egység reálvagyonára 33 egység értékpapírból származó vagyon jut. A bankok pénzként használták azt, ami nem volt az, ráadásul ezt elfogadták tőlük, foglalta össze egy mondatban a tendencia lényegét az egyetemi tanár. A problémák okozója, hogy ez a „pénz” most eltűnt a rendszerből. 2–4 év recesszió vár az USA-ra, hangzott el. Ezalatt drámai módon visszaesik a fogyasztás, aminek a hatása már most érezteti hatását Magyarországon. Az Amerikába irányuló európai és ázsiai export csökken, a legnagyobb vesztes az autó- és az építőipar lesz. Szemléltetésképp: a hazai bruttó nemzeti össztermék negyede arról a német piacról származik, melynek jelentős bevételét az Egyesült Államoknak eladott termékek adják. Ezen kívül hitelhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet. A szakember ebben a helyzetben hiányolja a Magyar Nemzeti Bank piacot orientáló nyilatkozatát arról, milyen lépésekre készül. Egy valami biztos, két-három nehéz év köszönt az országra, szűkült a gazdaságpolitika mozgástere, kármentésre kell berendezkednünk. Mint ahogy történelmünkben eddig többször – Magyarország a 13. század óta függ a világgazdaságtól.
           Török Zoltán, a Raiffeisen Bank igazgatóhelyettese a probléma nagyságának érzékeltetésére három példát említett: a modern világgazdaság történetében nem volt az elmúlt napokéhoz hasonló tőzsdekrach, a vezető amerikai részvényindex soha nem esett még annyit, mint az elmúlt héten, a magyar állampapír piac a vásárlók hiánya miatt gyakorlatilag megszűnt. Az utóbbi tavasszal előfordult már, de ezúttal hosszabbnak ígérkezik ez az időszak. Veszélye, hogy nem tudja magát finanszírozni az állam, ha senki sem veszi meg az adósságlevelét. Az öt vezető amerikai befektetési bank egyike, a Lehmann Brothers (LB) szeptemberben csődbe jutott, ez indította el a lavinát. Szinte nincs olyan kereskedelmi bank a világban, amelynek nem volt valamilyen pozíciója az LB-ben. Eltűnt a bizalom a bankközi piacon, a pénzintézetek nem kölcsönöznek pénzt egymásnak, vagy csak nagyon drágán (az USA-ban a jegybanki alapkamat három-, négyszereséért). A különböző bankmentő akciók, a meghatározó kereskedelmi bankok részben állami tulajdonba kerülése e bizalom helyreállítását szolgálják. Mindezek ellenére jövőre az Amerikai Egyesült Államokban 1, az eurózónában 0,3 százalékos, összességében 30 éve nem látott gazdasági visszaesés előtt állunk, mutatott rá az igazgatóhelyettes. Itthon tavaly szinte megállt a gazdaság növekedése, a dinamikus exportnak köszönhettük a körülbelül 1 százalékos bővülést, idén a mezőgazdaság menti meg a hazai gazdaságot és adja a nagyjából 2 százalékos növekedését. Jövőre szerencsés esetben mindössze a tavalyi növekedési ütem várható, hangzott el. Egyelőre nem tudni, milyen választ ad a magyar gazdaságpolitika a kialakult helyzetre. Az államháztartási hiány gyors csökkentésének tervét a szakember jó iránynak tartja, amire azért is szükség lenne, mert a 27 tagú Európai Unióban egyedül Magyarország ellen van érvényben túlzott deficit eljárás. Az előző előadóval ellentétben a bankszakember úgy látja, az állam kiadási szintje még magas, így van miből spórolni, ami viszonylag nagy mozgásteret jelent. A Raiffeisen Bank igazgatóhelyettese nem számít az izlandihoz hasonlatos országcsődre. Úgy véli, túl vagyunk a válság legnagyobb hullámán, bár az MKB Bank nem marad egyedül, más pénzintézetek ugyancsak felfüggeszthetik a devizahitelezést, drágulnak a forinthitelek, a magánszemélyek bankbefektetéseit viszont nem fenyegeti veszély. Véleménye szerint a jegybanknak ebben a helyzetben nem szabad kamatot csökkentenie annak ellenére, hogy csökken az infláció, sőt a következő 12 hónapban látványos javulás tanúi lehetünk, jövő ilyenkorra 3 százalékos hazai infláció várható. Sőt 2009-ben eljuthatunk oda, hogy terítékre kerülhet az euró bevezetési dátumának meghatározása. A válság pozitív hatása, hogy fegyelemre kényszeríti a gazdaságpolitikát, a választások közeledtével sem puhulhat fel a költségvetés. Az elmúlt 48–72 óra tőzsdei optimizmusa ugyanakkor nem lesz tartós, de sok hullámvölgy után néhány hónapon belül kezdődhet csak lassú emelkedés.
           Kondor János, az MGYOSZ megyei vezetője a fentiekhez hozzátette, a világválság beköszönte annak az eredménye, hogy egy hatalmas virtuális pénzügyi lufi pukkant ki – az utóbbi előadó megrökönyödést kiváltó állítása szerint az USA vállalati profitjának 40 százaléka a pénzügyi szektorból származik –. Véget ért az a korszak, amikor Japán és Kína termelt, átvitték az árut az Egyesült Államokba, amiért az üveggyöngyökkel fizetett. A válság hatására Európa többet veszíthet, mint Amerika, a reálszférában ténykedőkre a kiadások visszafogása és takarékosság vár. Magyarország számára most a stabilizáció a legfontosabb, a jövő év elejénél korábban nem célszerű a versenyképességet javító lépésekről tárgyalni. Az előttünk álló hónapok egyik hozadéka lehet, ha a gazdaságot és a civil szférát a jövőben partnernek tekinti a politika. A folyamatok mindenki életére hatással lesznek, ezért a közeljövőben az is világosan kiderül, kik a nagy formátumú politikusok, a jó vállalatvezetők és családfők.

(Kleinhappel Miklós)