NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 51. szám 2009.11.23.

Intézményi helyett hallgatói terjeszkedés kellene
        A lélekszám és a kutatás-fejlesztésnek, illetve az oktatási hagyományoknak köszönhető elismertség dönti el, hogy egy ország felsőoktatása mennyire versenyképes a nemzetközi piacon. Magyarország jelenleg nem kiemelt célországa a tanulni vágyóknak, ez alól csupán az orvosképzés és néhány természettudományos képzés jelent kivételt – mondta Fábri György, az ELTE egyetemi docense. A szakember erről Az oktatás nyilvánossága című budapesti konferencián beszélt. Vadas László, a CERMI ügyvezető igazgatója, a Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor készítője elmondta, Európa keleti részéről lehet hallgatókat csábítani a magyar felsőoktatásba, de ez nem jelenti azt, hogy ezen hallgatókért nem kell versenybe szállni, hiszen Szlovákia például rövid idő alatt megduplázta külföldi hallgatói arányát. Tulassay Tivadar, az orvosképzés miatt kedvező helyzetben lévő SOTE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a különféle felsőoktatási rangsorok a trendeket kiválóan láttatják, de amíg az európai 11 ezer euróhoz képest Magyarországon mindössze alig 3 ezer euró az éves hallgatói támogatás, nem lehet látványosabb változásokat elérni. Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke is azt hangoztatta, hogy a felsőoktatás nemzetközi pálya. Úgy vélekedett, Magyarországon az intézményi helyett a hallgatói terjeszkedést kellene megvalósítani. Ám jelenleg mindössze 25 angol nyelvű magyarországi képzést lehet a külföldieknek ajánlani.

(Kleinhappel Miklós)