VII. évfolyam, 39. szám (2010. szeptember 10.)
Kleinhappel Miklós 2010.09.10. 18:46
A teljes szám az NYME SEK honlapján érhető el!
NYME SEK HÍRLEVÉL
VII. évfolyam 39. szám 2010.09.10.
A továbblépés lehetősége Budapest, Debrecen, Eger, Szeged, Szombathely, valamint Svájc és Hollandia - ezekben a városokban, illetve országokban láthatták tegnap délelőtt az új HD videókonferencia-rendszer és a rá épülő szolgáltatások ünnepélyes átadását a részt vevők. A Savaria Egyetemi Központban a Bölcsészettudományi Kar épületében, a 119-es teremben alakították ki a videókonferencia-helyiséget. A fenti helyszíneken mindenki számára nyilvánvalóvá váltak a rendszer előnyei: a világ bármely pontjával a személyes találkozással kis híján azonos minőségű kapcsolatot lehet teremteni a legfejlettebb kép- és hangtechnika révén. A történések két nagyméretű képernyő segítségével követhetők nyomon. "Jelenleg a hazai felsőoktatás és kutatás legnagyobb fejlesztése valósul meg" - mondta Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) igazgatója. Hozzátette: az infrastruktúra fejlesztésére több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből most a HBONE+ program által 212 milliós beruházás révén az ország konvergencia régióiban 30 helyszínen ad át videokonferencia-rendszert az intézet. Így Magyarországon már 150 helyszínnel lehet nagyteljesítményű kép- és hangkapcsolatot létesíteni, de a szám a jövőben rohamosan nő majd, hiszen óriási az igény a fejlesztésre. A videókonferencia-rendszer jelenleg a különféle projektekben történő együttműködés alapvető eszköze. Ahogy Kovács András, az NIIF Intézet munkatársa megfogalmazta: a tudomány is globalizálódott. Míg korábban magányos kutatói csoportok ténykedtek, ma a konzorciumi együttműködések idejét éljük. Olyan együttműködésekét, melyek sok esetben több tucat hazai vagy nemzetközi intézmény közös gondolkodását kívánja meg. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese rámutatott, a rendszerhez hasonlatos beruházások hazánk versenyképességének javításához is elengedhetetlenek. Magyarország infókommunikációs stratégiája (melyet három-négy hét múlva bocsátanak nyilvános vitára) ezért a kiemelt fontosságú teendők közé emeli a kutatásfejlesztést. Ehhez pedig elengedhetetlen a videókommunikációs infrastruktúra bővítése. Az átadón bejelentkezett egyebek mellett a Debreceni Egyetem. Prof. dr. Fábián István rektor azt mondta, a videókonferencia-rendszert használták már szívműtét élő közvetítésére, de az egyetem és egy külföldi partner között létrejött nemzetközi szerződés megkötésére is. Kis-Tóth Lajos, az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola rektorhelyettese a rendszer előnyei között említette, hogy általa a vidéki intézmény mindennapjaiban jelen lévő - esetenként több száz kilométeres - utazások számát jelentősen lehet csökkenteni, ami pénz- és időmegtakarítást jelent. Az intézmény a hallgatók számára a jövő év végéig az interneten elérhetővé kívánja tenni az előadások jó részét, e terv megvalósításához is nagy lökést ad a megszokott, tradicionális módszereket nagyban gazdagító videókonferencia-rendszer. Prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnöke kifejtette, az egyetemi központ széleskörű hazai és nemzetközi tudományos együttműködéseket folytat, a rendszer pedig még jobban összehozza a feleket. Szombathely abban a sajátos helyzetben van - tette hozzá -, hogy közelebb van négy szomszédos ország fővárosához, mint Budapesthez, emiatt az országon belüli kapcsolatai vonatkozásában is jelentős az NIIF Intézet által megvalósított fejlesztés. Dr. Molnár Katalin dékán hangsúlyozta: a BTK számára a továbblépés lehetőségét adja a videókonferencia-rendszer. A kar 1990-től a Borostyánkőút projekt keretében az Alpok-Adria régiótól a Baltikumig megtalálható országok nyelvét, kultúráját, irodalmát vizsgálja. A kar számára most lehetőség nyílik új képzési formák kialakítására – például különböző helyszíneken egyidejűleg több egyetem hallgatóinak közös előadások tartására –, nemzetközi kutatói hálózatok kiépítésére, a meglévő oktatói állományra épülő nyelvoktatás kínálatának bővítésére (a magyar mellett észt, finn, horvát, lett, szlovák és szlovén nyelvből) magyarországi és külföldi felsőoktatási intézmények hallgatóinak, illetve különböző piaci szereplőknek oktatási anyagok kidolgozására a nemzetközi együttműködés keretében, továbbá tudományos tanácskozások lebonyolítására. A legmodernebb technika alkalmazása a kutatómunkában lehetővé teszi, hogy a Bölcsészettudományi Kar a nem is olyan távoli jövőben közép-európai nyelvi központot alapítson.
(Kleinhappel Miklós)
Eredményes volt a pótfelvételi eljárás Eredményes volt a pótfelvételi eljárás a Savaria Egyetemi Központ számára, 223 fő került így be a meghirdetett szakok valamelyikére. Velük együtt három karon 1662 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a hétfőn kezdődő első tanítási napon, ebből 1014-en államilag támogatott képzésen. A kiváló eredményt előrevetítette, hogy a pótfelvételi nyílt napon rekordszámú – hetven – érdeklődő jelent meg, s az egyetemi központban kialakított Felvételi pontot is sokan felkeresték. Utóbbiak főképp a szabad helyekről, a felvételi pontszámokról és a költségtérítési díjakról tájékozódtak.
(Kleinhappel Miklós)
Új oktatók a SEK-en Új oktatókkal gazdagodott a Savaria Egyetemi Központ kollektívája – mondta prof. dr. Gadányi Károly elnök az intézmény tanévnyitó ünnepségén. A Természettudományi Karon folytatja a munkáját dr. Papp-Fűzfai Zsófia és dr. Lenner Tibor docens, prof. dr. Kardos László egyetemi tanár, dr. Ulrich Ott tudományos főmunkatárs, Németh Sándor, Gueth Krisztián, Lieb Roland Ferenc tanársegéd. A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar munkatársa lett dr. Koltai Miklós, dr. Martinkó József, Németiné Mészáros Júlia docens. A Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetésére Károly Frigyes igazgatói, Kukor Ferenc és Benedek György igazgatóhelyettesi megbízást kapott.
(Kleinhappel Miklós)
Napirenden a szervátültetés Magyarországon körülbelül 100 olyan kórház van, ahol agyhalott képződhet, s ahol gondozni tudják, hogy donor váljék belőle. Azonban jó esetben 60 egészségügyi intézmény végzi a gyógyításnak ezt a formáját. Emellett tájékozatlanok és önzőek vagyunk – derült ki a Transzplantációs Alapítvány Árnyék és fény című, szervátültetésről szóló kiállításának megnyitóján. A tárlat szeptember 16-ig tekinthető meg a C–épület aulájában. Szalamanov Zsuzsa, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint – aki nem mellesleg veseátültetett, 16 éve él új vesével – ha valakinek a családjában, illetve a környezetében nincs olyan ember, akit érint a transzplantáció, az nem jelenti azt, hogy nem kell törődnie a szervátültetéssel – bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor szüksége lesz valamilyen szervre. Ezért is elkeserítő, mennyire személyiségfüggő, hogy egy kórház donorjelentő lesz-e. A Transzplantációs Alapítvány kiállítását eddig körülbelül 100 helyen lehetett megnézni, köztük kórházakban is. S hogy a szervátültetésről való diskurzust mindig napirenden kell tartani, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezekben az intézményekben a tárlatot követően megnőtt a donorjelentések száma. Nem kell messzire mennünk, jó példa erre a veszprémi kórház, mely évekig egy-egy donort jelentett, szerencsére a közelmúltban megváltozott a helyzet. Az elnök hangsúlyozta, Magyarországon a hozzátartozók nem tilthatják meg a donációt. Az alapítvány munkatársai azt tapasztalják, hogy még az egészségügyi iskolák tanárai sincsenek tisztában ezzel. S amikor megtudják, hogy a szervek kivételéhez nem kell a hozzátartozók engedélye, felháborodnak. Szemléletválásra van tehát szükség. Az is megoldásra váró probléma, hogy a hazánkban élő külföldi állampolgárok szerveit jelenleg nem lehet átültetni. De az élődonoros átültetések száma is rendkívül alacsony, ezen is változtatni szükséges.
(Kleinhappel Miklós)
|