IV. évfolyam 26. szám 2007.05.04.
Hetedik a Bolyai
Hetedik helyen áll 91,74 ponttal a BDF Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a középiskolák versenyében a felvételi arányok alapján, derül ki a Köznevelés című hetilap legutóbbi, április 27-i számának összeállításából. Az oktatási hírmagazin a 354 hazai gimnáziumból a legjobb hatvan mutatóit közölte; a 2002–2006 közötti évek adatait alapul véve állította fel a fenti eredményt hozó rangsort. A lista élén a Fazekas Mihály Gimnázium 97,63, a végén pedig a Svetits Katolikus Gimnázium 80 ponttal szerepel. Az összeállítás készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az eredményességi mutató készítésekor legalább öt év átlagát kívánatos figyelembe venni, ugyanis az egyes évek sajátosságai eltorzíthatják az iskolákról adott képet. Következő számában a lap összehasonlítja a vizsgált intézmények eredményességi mutatóit tanulóik szociokulturális mutatóival, így az eredményekből következtetni lehet majd az iskoláknak a tanulási években produkált továbbtanulási hozzáadott értékeire.
(Kleinhappel Miklós)
Könyvtári partnerség a felsőoktatásban
Könyvtári partnerség a felsőoktatásban címmel rendez megyei könyvtári napot a BDF Könyvtára és a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (BDMK) május 8-án, kedden a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban. A program 10 órakor prof. dr. Gadányi Károly, a „bolognai folyamat” első tapasztalatairól szóló tájékoztatójával kezdődik, majd Pallosiné dr. Toldi Márta, a BDMK igazgatója A 21. század könyvtári kihívása – Hagyományos és/vagy digitális hozzáférés; dr. Kabai Eszter, az ARTISJUS jogtanácsadója Szerzői jog a könyvtárakban; Bánkeszi Katalin, az Országos Széchenyi Könyvtár címzetes igazgatója Az országos digitalizálási projekt prioritásai; Mód Rudolf, a Digitális Kiadó vezetője A digitális dokumentumok szolgáltatása és a digitális jegyzetellátás gyakorlata a Pannon Egyetem Könyvtárában; Markója Szilárd könyvtárvezető A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár szolgáltatásai; Barki Katalin könyvtárigazgató A szolgáltatások megújítása a BDF Könyvtárában és dr. Murányi Péter, a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék vezetője A könyvtárosképzés szerepe a digitális környezetben címmel tart előadást.
(Kleinhappel Miklós)
Orosz tájak és emberek
Orosz tájak és emberek címmel tart előadást Mojszejenkó Viktor Jefimovics május 8-án 17 órakor a C–épület 216-os termében a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya rendezvénysorozatának keretében.
(Kleinhappel Miklós)
Könyvtári amnesztia
Késedelmi díj fizetése nélkül lehet visszavinni a BDF könyvtárának egységeibe a kikölcsönzött dokumentumokat május 8–10-ig. Az úgynevezett amnesztia napokat a könyvtár a diáknapok alkalmából hirdeti meg.
(Kleinhappel Miklós)
A jövő héten diáknapok
Bunge jumping, koncertek, giccsparty és vízifoci várja mindazokat, akik részt vesznek intézményünk diáknapi rendezvénysorozatán május 7-e és 10-e között. A programok (kedden, szerdán-tanítás nélküli munkanap, és csütörtökön) 10 órakor kezdődnek a főiskola udvarán, de a helyszínek között szerepel a Gagarin úti kollégium és a Romkert is. Jamie Winchester és Hrutka Róbert, Kowalsky meg a Vega, Balkán Fanatik, Magna Cum Lauda, Juice – csak néhány név azok közül, akik miatt idén is érdemes lesz ott lenni az immár hagyományosan a tavaszi szorgalmi időszakot záró nagyszabású rendezvényen. A részletes program a főiskola hirdetőin elhelyezett plakátokon és a Hallgatói Önkormányzat honlapján http://sts.bdf.hu/hok/Hirek/DispForm.aspx?ID=149&Source=http%3A%2F%2Fsts%2Ebdf%2Ehu%2Fhok%2Fdefault%2Easpx megtekinthető.
A szervezők arra kérik a főiskola oktatóit, dolgozóit és hallgatóit, hogy a rendezvények idejére az udvari parkolóhelyeket – a gépjárművek biztonsága érdekében – szíveskedjenek szabadon hagyni.
(Kleinhappel Miklós)
Prezentáció az oktatási törvénymódosításokról
Elérhető a 2008. január 1-től hatályba lépő oktatási törvénymódosításokat tartalmazó prezentáció az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, a http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=229077&ctag=articlelist&iid=1 címen. A dokumentum egyebek mellett taglalja az oktatási reform alapelveit, az intézkedéscsomag fő célkitűzéseit, a felsőoktatási, a közoktatási, illetve a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények változásait.
(Kleinhappel Miklós)
Nem tükrözi a minisztérium álláspontját a vitaanyag
Nem tükrözi az oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének álláspontját az a vitaanyag, amelyet Bokros Lajos, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke szerkesztett, közölte pénteki sajtótájékoztatóján Arató Gergely államtitkár, áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóközleményében. A dokumentumra ugyan fontos vitaanyagként tekintenek, de a tárca és a kormány tartja magát ahhoz a közösen kialakított reformtervezethez, amelyről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felek megegyeztek, és amely bírja a rektorok, az oktatók, a szakszervezet és a hallgatók támogatását is. Hangsúlyozta: az állam nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból. Az államtitkár a reform öt fő pontja közül kiemelte a felsőoktatás minőségének fejlesztését. A tervek szerint az egyetemek teljesítményének mérése alapján összeállított rangsorokat nyilvánosságra hozzák, hogy a felvételizők pontos képet kapjanak a kiválasztott intézmény színvonaláról. Átalakítják továbbá a képzés szerkezetét – a folyamat már elindult, csökkent az államilag finanszírozott országos keretszám, s ezen belül kevesebb hallgatót lehet felvenni a bölcsész- és a jogászképzésbe, szinten maradt az egészségügyi képzés keretszáma, kismértékben emelkedett a természettudományi és az informatikai képzésben tanulmányaikat kezdők aránya. Megváltozik a finanszírozási rendszer is, ennek jegyében már bevezették a fejlesztési részhozzájárulást, s a felsőoktatási törvény tervezett módosításával kiszámítható, többéves megállapodást kötne az állam a felsőoktatási intézményekkel azok finanszírozásáról. Átalakítják továbbá a hallgatói juttatások rendszerét, illetve tovább folytatódik az oktatási épületek és a kollégiumok fejlesztése is. A reform lépései között szerepelne még, hogy az állami tulajdonú felsőoktatási intézményeknél a központi költségvetés a jövőben finanszírozza a fizikai infrastruktúra (például: tanterem, laboratórium, könyvtár, diákszálló, étterem) létrehozását és fenntartását. Az oktatószemélyzet bérének jelentős részét a tandíjakból fedeznék, az oktatók közalkalmazotti jogállását pedig a tervek szerint megszüntetnék.
(Kleinhappel Miklós)
Tízéves késésben a BDF?
„A BDF tízéves késésben van a képzési szerkezet- és az intézményátalakításban”, mondta Kondor János, a Gazdasági Tanácsának (GT) alelnöke a Vasárnap Reggel című hetilap elmúlt heti számában megjelent interjúban. Véleménye szerint minél előbb neki kell látni főiskolánk és a Nyugat-magyarországi Egyetem közös intézményfejlesztési stratégiájának kidolgozásához, amelyben „meg kellene keresni a közös csatlakozási pontokat, eldönteni, hogy mely területeket kívánják megerősíteni, mely képzésekre mutatkozik társadalmi és gazdasági igény, mely szakok lehetnek piacképesek, melyek azok, amelyeket viszont nem lehet, nem érdemes tovább fenntartani. Ebből kirajzolódna egy erős egyetem, amely a közös előnyöket kívánja kihasználni és nemcsak pusztán egymás mellé rakja a két intézményt”. A GT alelnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta egy határozott koncepció létrehozásának érdekében, ugyanakkor kifejtette: „a BDF dolga különösen nehéz lesz, hiszen a kormány csökkenteni akarja a tanárképzést és egyértelműen a műszaki, természettudományi képzést akarja erősíteni, ami egyelőre hiányzik a főiskola képzési kínálatából, vagy éppen csak elindult”. Elmondta még, hogy az elmúlt időszakban nullszaldós gazdálkodást sikerült megvalósítanunk, ami az egyre másra eladósodó főiskolák és egyetemek között komoly eredménynek számít, ám ezt az állapotot az új finanszírozási körülmények között nem látja fenntarthatónak. „A megoldást véleményem szerint csak teljes megújulással, egy új, erős egyetemen belül képzelhetjük el, amelynek képzései megfelelnek a társadalom igényeinek, amely a lehető leghatékonyabban működik és amely egyes területeken ésszerű hálózati együttműködést alakít ki a tágabb régió egyetemeivel is”, zárta mondanivalóját Kondor János.
(Kleinhappel Miklós)
Erősítenünk kell munkaerő-piaci kapcsolatainkat
„Főiskolánk még nem alakította ki azt a struktúrát, amelynek segítségével valóságos felsőoktatási intézménynek tarthatjuk magunkat”, jelentette ki dr. Balogh Imre stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes csütörtökön a Feladataink és lehetőségeink az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) című, az uniós pályázatokról szóló tájékoztatón és beszélgetésen. Elhangzott még: a Berzsenyi Dániel Főiskola lépéskényszerbe került, hiszen bármilyen formában működik tovább, jelenleg kevés kapcsolata van a gazdaság anyagi forrással rendelkező szereplőivel. Sok főiskola és egyetem már elkezdte összeállítani a pályázati portfólióját, aminek segítségével csatlakozhatnak az ÚMFT-hez, és mi sem tehetünk másképp. Versenyképességünk növelése érdekében erősítenünk kell munkaerő-piaci kapcsolatainkat. A rektorhelyettes hangsúlyozta: „nagy” pályázatokat kell készítenünk, s ehhez komoly, többlépcsős szervezőmunkára van szükség, amelynek nem a főiskolai szervezet, hanem az együttműködés a legfontosabb hajtóereje. Az előadó kifejtette még, hogy a 2008-tól megváltozó felsőoktatási finanszírozási rendszerben az állam két részre osztja majd a forrásigény kétharmadát adó költségvetési támogatást: 40%-át csak abban az esetben folyósítja, ha a főiskolák és az egyetemek eleget tettek a szerződéseikben megfogalmazott vállalásaiknak, 60%-át pedig a hallgatói képzési normatíva teszi ki. Az előrejelzések szerint ennek köszönhetően körülbelül három év alatt kiderül, hogy mely intézmény életképes. A működési költségek fennmaradó egyharmadát az egyes iskoláknak kell előteremteniük.
Kovács Tamás, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. stratégiai tervezője az Új Magyarország Fejlesztési Tervet mutatta be. Az ÚMFT hierarchiájának csúcsán a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásbővítés áll, mondta. Megfelelő stratégiák, pályázati kiírások és pályázatok révén 2007 és 2013 között 8 ezer milliárd forint támogatás érkezhet hazánkba. Ma még ugyan nincsenek az Európai Unió által elfogadott operatív programok, de nyár végére várhatók az első pályázati kiírások. Felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programnak köszönhetően térségünk hét év alatt 144 milliárd forinthoz juthat. A részletekről a www.westpa.hu/rhti oldalon lehet tájékozódni, a csütörtöki rendezvény apropóját adó, április 16-án Budapesten megrendezett Felsőoktatási Fejlesztési Tájékoztató Konferencia anyaga pedig a www.okm.gov.hu/fejleszteskonferencia címen érhető el.
(Kleinhappel Miklós)
Munkavállalás lehetőleg munkaszerződéssel
Az állami intézményekben elhelyezkedők számára a Munka Törvénykönyvének (MT) 1992. évi 22., illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992-es 33. törvény az irányadó, a gazdasági szférában dolgozók pedig a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi 23. törvény passzusaiból tájékozódhatnak jogaikról és kötelességeikről. Egy az elmúlt héten a Forrásközpontban a munkajogi ismeretekről, valamint a külföldi munkavállalásról szóló tájékoztatón a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársai a fentieken kívül számos hasznos információval szolgáltak az érdeklődőknek. Gálné Schulcz Erika elmondta, a munkaviszony, a megbízás, a vállalkozás, illetve az egyéb jogviszonyok ismérveit nem rögzítették jogszabályba, a tudnivalók csak a különféle szakirodalmakban lelhetők fel. Munkavállalóként törekednünk kell a munkaszerződés megkötésére, hiszen így szabadság, felmondási idő és végkielégítés is megillet bennünket, ellentétben például a megbízási vagy a vállalkozói szerződéses foglalkoztatással. „Rengeteg panasz érkezik hozzánk főképp kisvállalkozók által foglalkoztatottaktól, hogy nem kötöttek velük munkaszerződést. A munkavállaló ebben az esetben a munkakezdéstől számított harminc napon belül a jogviszony érvénytelenségére hivatkozhat, így a foglalkoztatót bíróságon számoltatják el. A határidő után már csak a MT általános rendelkezései szerint lehet megszüntetni a munkaviszonyt”. Az előadó arról is beszélt, hogy a munkaszerződés csak akkor térhet el a Munka Törvénykönyvében, illetve a kollektív szerződésben foglaltaktól, ha az a munkavállaló számára kedvezőbb. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a határozott időre kötött munkaszerződés lejártáról a munkáltatók nagy része elfeledkezik, így ha a munkavállaló plusz egy napot bizonyíthatóan ledolgozott, a jogviszonya automatikusan „átbillen” a számára előnyösebb határozatlan idejű foglalkoztatásra. Mizda Krisztina kifejtette: az európai uniós csatlakozást követően Írországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban, Izlandon, Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban korlátozás nélkül vállalhatunk munkát. Magyarország ezen kívül számos tagországgal kötött kétoldalú egyezményeket, ennek köszönhetően szezonális munkákat, nyári diákmunkákat, gyakornoki állásokat, szakképesítéshez kötött munkákat tölthetnek be a magyar állampolgárok. A munkaügyi központ munkatársa bemutatta az EURES-hálózatot is, amely a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére, információ- és tanácsadás érdekében, illetve a munkaerő toborzásának segítésére jött létre. Az adatbázisban a www.europea.eu.int/eures címen álláshelyek, önéletrajzok, ország- és képzési információk között lehet böngészni.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
