| Egyéb interjúk : Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke: Hagyományőrzés és gazdasági önállóság |
Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke: Hagyományőrzés és gazdasági önállóság
Kleinhappel Miklós 2007.09.21. 16:36
A turizmus, az idegenforgalom és a vendéglátás legjövedelmezőbb ága a gasztronómia, hiszen az egyes termékeket tisztes nyereséggel helyben lehet értékesíteni, nyilatkozta lapunknak Kovács Ferenc az augusztus 19-én Csepregen megrendezett Répce Gasztro Fesztiválon. A Vas Megyei Közgyűlés elnökének véleménye szerint kívánatos lenne a ma még hiányzó törvényi háttér megteremtése, aminek következtében a tájtermékek előállításával foglalkozó családok, majd ebből adódóan a kistérségek gazdaságilag önfenntartóvá válhatnának.
Dioxinmentes tájtermékek
– A Dunántúl tizenegy tájétele közül hét a mi régiónkhoz kötődik. Ki tudjuk használni az ebben rejlő lehetőségeket?
– A fogyasztók nem, vagy alig-alig választanak olyan ételeket, amelyeket nem ismernek. Ezért nincsenek könnyű helyzetben például azok a gazdák, akik a hagyományőrzéshez ragaszkodva az adott régióra, tájegységre jellemző élelmiszereket kínálnak. Gyakorló vendéglátósként elmondhatom, hiába szerepel az étlapon a töltött káposzta, kizárólag a magyar étkek forgalmazásából nem lehet megélni. Pedig a tradicionálisan előállított élelmiszerek egyik nagy előnye például az, hogy nem kerül beléjük dioxinnal szennyezett adalékanyag. Ráadásul a helyben megtermelt alapanyagok és az ezekből készült termékek az élelmiszerek közül a legjobban ellenőrizhetőek. Ezért szerintem a nem is olyan távoli jövőben felértékelődnek majd, egyre több embernek adva ezzel megélhetést.
Az osztrák mintát lehetne követni
– A Csepreg központú kistérség kilátásai bizakodásra adnak okot?
– Jó természeti adottságai vannak ennek a tájegységnek: egy sík- és egy dombvidék találkozásánál fekszik. Ezen kívül élnek még azok a hagyományok, amelyeket követve tájtermékeket lehet előállítani. A környéken termelt borok például kiváló minőségűek, különféle marketingeszközökkel pedig ide lehet csábítani azokat, akik a megyében tartózkodnak – gondoljunk csak a néhány kilométerre lévő büki gyógyfürdő vendégeire. Ezt követően osztrák mintára felépített bemutató- és kóstoltató termekben meg kell adni a lehetőséget, hogy a látogatók megkóstolják, és akár nagyobb tételben meg is vásárolják a termékeket.
Újabb lépésekre van szükség
– Létezik-e az a törvényi háttér, ami ösztönzi, támogatja ezeket a kezdeményezéseket? – Országgyűlési képviselőként négy évig küzdöttem azért, hogy a helyben előállított élelmiszereket Magyarországon ugyanúgy el lehessen adni, mint az Európai Unió bármely más tagországában. Annyi eredményről beszámolhatok, hogy tavaly januárban a házi termékértékesítésre vonatkozó előírások egy földművelésügyi rendelet formájában „csúsztak át” a szabályozások világába. Ennek köszönhetően ha valaki az adott tájegységre jellemző módon állít elő mezőgazdasági terméket, azt immár értékesítheti. Úgy vélem, ezt a lépést újabbaknak kellene követnie, a rendeletet törvényi erőre emelni, hogy ezáltal garanciákkal és plusz támogatási formákkal egészüljön ki. Így ismét képes lesz megerősödni a falu, a kistérségek pedig gazdaságilag önfenntartóvá válhatnak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
