BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 41. szám 2007.10.08.

Könyvtárunké az Év könyvtára 2007 díj

Intézményünk könyvtára a felsőoktatási könyvtárak közül elsőként kapta meg az Év könyvtára elismerést, melyet Barki Katalin igazgató tegnap vett át Budapesten a Könyves Vasárnap című rendezvényen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Csepeli Fiókkönyvtárában.

A könyvtárak megújulása, szolgáltatásaik minőségének javítása érdekében augusztus 10-én tette közzé az Év könyvtára 2007 című pályázati felhívását az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A könyvtárak adatlap kitöltésével szállhattak „ringbe”. Ezen öt adatcsoportban egyebek mellett az elektronikus és szakmai szolgáltatásokat, a könyvtár által szervezett rendezvényeket, az informatikai ellátottságot, az állomány feldolgozottságát, a dokumentumok védelmét, a pályázati lehetőségek kihasználását, valamint a könyvtármarketinget, -pr-t, illetve -menedzsmentet kellett górcső alá venniük ( http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200708/ev_konyvtara_2007_adatlap_070810.doc). A tavalyi évhez hasonlóan az értékeléskor figyelembe vették a könyvtárhasználók véleményét is, jelezve, hogy a könyvtár „csak akkor lehet jó, ha a használó is annak tartja”. A felhasználói kérdőíven (http://www.ki.oszk.hu/evkonyvtara/) a könyvtár elhelyezését, épületét, olvasótermét, dokumentum választékát, nyitva tartását, személyzetét, szolgáltatásait, weboldalát, katalógusát, rendezvényeit kellett minősíteni. A beérkezett pályázatokat az OKM Könyvtári Osztály munkatársai a könyvtáros szakmai szervezetek által delegált szakértőkkel karöltve értékelték.

Az Év könyvtára címet elsőként tizenegy éve ítélték oda. Felsőoktatási könyvtár eddig nem volt a díjazottak között: 1996 – Gödöllői Városi Könyvtár; 1997 – Katona József Könyvtár (Kecskemét); 1998 – Városi Könyvtár (Tiszaújváros); 1999 – Kiskunhalasi Városi Könyvtár; 2000 – Huszár Gál Városi Könyvtár (Mosonmagyaróvár); 2001 – Kresznerics Ferenc Könyvtár (Celldömölk); 2002 – Hírközlési Felügyelet Információs Központ és Könyvtár (Budapest); 2003 – Halis István Városi Könyvtár (Nagykanizsa); 2004 – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 2005 – Solymár Imre Városi Könyvtár (Bonyhád); 2006 – Fejér György Városi Könyvtár (Keszthely).

Főiskolánk könyvtárának története 1959-ben kezdődött, amikor korlátozottan nyilvános intézeti könyvtárként 3121 kötetes állománnyal megkezdte működését. Az elmúlt csaknem ötven év a folyamatos fejlődésé. Néhány fontosabb esemény a teljesség igénye nélkül: 1974-ben tizenegy szaktanszéki könyvtárat alakítottak ki, 1975-ben tagkönyvtárrá vált a Bolyai János Gyakorló Iskola könyvtára független könyvtárossal. 1977-ben jött létre a Médiatár, 1989-ben épült meg a 414 négyzetméter alapterületű, C–épülethez csatlakoztatott új kölcsönző, 1991-ben alakították ki a D–épületben az Idegennyelvű Könyvtárat. A BDF könyvtára 1997-től működik nyilvános könyvtárként. A Bölcsészettudományi Kar Berzsenyi téri épületének szomszédságában 1999-ben avatták fel az Európai Dokumentációs Központot. 2003-ban vezették be a számítógépes kölcsönzést, 2006. szeptember 6-án pedig birtokba vehettük a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont épületébe költöztetett könyvtárat. Részletek: http://www.bdf.hu/konyvtar/tortenet.htm
A könyvtár működését az elmúlt évben több jelentős esemény is befolyásolta. 2006 novemberében nem egészen egy év alatt elkészült a Forrásközpont új épülete, melyben könyvtárunk is helyet kapott. A háromszintes épületben összesen 2220 négyzetméter alapterületen működik a központi könyvtár. Az olvasói férőhelyek száma 256, ebből 185 számítógéppel ellátott. Ezen felül tizenkét számítógép áll rendelkezésre kizárólag katalógushasználat céljára és három eMagyarország-pontos gépet bárki igénybe vehet. Az olvasók saját laptopjaikat is használhatják a WiFi (drótnélküli hálózat) segítségével. Az Idegennyelvi Könyvtárunk nem költözött át az új épületbe: a felsőoktatásban a kontakt órák és a szakirodalom feldolgozása szerves egységet alkot, ezért a könyvtárnak az oktatás színhelye közelében kell működnie.
        

A beruházás nem egyszerű mennyiségi változást jelentett csupán. Az olvasók egy helyen érhetik el valamennyi dokumentumtípust, egységessé vált a nyitva tartás is. A beruházás során lehetővé vált az elektronikus dokumentumok szolgáltatása is. A hallgatóknak módjuk van arra, hogy nyomtatott vagy elektronikus szakirodalom olvasása közben számítógépen jegyzeteljenek, és írásbeli feladataikat elkészítsék. Az elmúlt tizenhat évben az olvasók számítógéppel történő ellátottsága a pályázatok kiírásától függött. A pályázatok írása rengeteg energiát igényelt, emellett nem jelentett garanciát a folyamatos ellátásra.
        

Másik jelentős változás a könyvtár életében, hogy a Vas Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára a főiskola könyvtárába integrálódott. Ez hozzávetőlegesen 34 ezer kötet gyarapodást jelent. A gyűjtemény integrálása nem automatikusan történik, mert a két gyűjteményben átfedések vannak. Minden esetben egyedi elbírálást igényel – a várható igények növekedését figyelembe véve –, hogy mely dokumentumok kerüljenek a főiskola könyvtárának állományába. A váratlanul és gyorsan jött integrációt a könyvtár munkatársai pozitívan fogadták, keresték a kölcsönös előnyöket. Áttekintették a szolgáltatások azonosságait, eltéréseit, az integráció erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit. Az előkészítő munka után a szolgáltatások kezdettől fogva zavartalanul működnek. A pedagógusok munkáját egy lényegesen nagyobb gyűjteménnyel, kitűnő infrastruktúrával, elektronikus szolgáltatásokkal és a pedagógiai tanácsadó szakértelmével tudják támogatni. A Pedagógiai Intézet könyvtárának olvasóit szintén a megújult könyvtárba várják (a város és a környék tantestületei csoportos látogatások során ismerhetik meg az új épületet és a szolgáltatásokat). A könyvtár szakembergárdája újabb konstruktív integrációs munkát folytat a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtárával és annak tagkönyvtáraival, előkészítve az egyesülési folyamatot.

Jelentős eredményeket a könyvtár még az elektronikus dokumentumok szolgáltatásában tud felmutatni. Weblapjának (www.bdf.hu/konyvtar) a Mystat mérése szerint tavaly több mint 177 ezer látogatója volt. A szakdolgozat adatbázist 24 292 olvasó kereste fel, és 40 617 dolgozat szövegét töltötték le. Naponta négy, öt 2003 előtti nyomtatott dolgozatot is kérnek a raktárból, de ennek forgalmát pontosan nem mérik, hisz ez csak töredéke az „intranetes szabadpolcon” elérhető dolgozatok forgalmának. A nemzetközi szakirodalmi adatbázisok használata több mint kétszeresére növekedett. Saját statisztikát a könyvtár az EBSCO szolgáltatásban tud készíteni. Ez alapján a hozzáférések száma 3000, a keresések száma 6 800 volt. Az EISZ szolgáltatásait is hasonló mértékben veszik igénybe olvasóink. A könyvtárba beérkezett könyvtárközi kérések száma 177, a küldött kérések száma 500. Ez utóbbi jelentősen csökkent a tavalyihoz képest. Ennek részben a költségek növekedése az oka. Másfelől a dokumentumok egy részét a hazai és nemzetközi szakirodalmi adatbázisokból le lehet tölteni. Erre utal az is, hogy a könyvtárközi forgalomban nem jelentős az elektronikus dokumentumok mennyisége, hisz a könyvtárak többsége ugyanazokat az online adatbázisokat éri el.
           

A BDF könyvtára rendezvényeinek nagy részét értelemszerűen és funkciójából adódóan a használók képzése teszi ki. Féléves kurzusaikon valamennyi hallgatónk részt vesz, ezen kívül a könyvtár munkatársai tizenkét órában tartottak hallgatóinknak könyvtárismertető órát. A létesítmény jelentős méretű kiállító térrel nem rendelkezik, ám kisebb tárlóikban folyamatosan az év minden jelentős eseményéhez, jeles napokhoz és oktatóink eredményeihez kapcsolódóan helyeznek el könyvtári dokumentumokat figyelemfelkeltés céljából.
           

Az Év könyvtára cím elnyerésére a könyvtárat a 2006-ban átadott korszerű épület, benne a fejlett infrastruktúra a 200 számítógépes munkahellyel, az esztétikus környezet, a könyvtár hallgatói közösségi térként való működése motiválta. De meg kell említeni az évtizedekre visszanyúló szakmai műhelymunka eredményességét, a teljesen automatizált könyvtári rendszert, a fentiekre épülő korszerű és folyamatosan bővülő hagyományos és elektronikus szolgáltatásokat, a folyamatos szervezetfejlesztést, a változásokra történő gyors reagálást, a hatékony belső és külső szakmai együttműködést, a folyamatosan megvalósuló használóképzést, illetve a felkészítést az élethosszig tartó tanulásra. Az átlag napi 1200 fő használót, amely esetenként eléri a 2000 főt is. Kiemelt érvként hivatkoztak a könyvtár mindenkori erősségét jelentő szakmailag felkészült, innovatív, megújulásra és tettre kész könyvtáros csapatra, amelynek köszönhetően az új könyvtárba való költözés során mindössze két hétig szüneteltek a szolgáltatások.
           

A Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban működik a könyvtár mellett a Pedagógiai Szolgáltató Központ valamint a Felnőttképzési Központ is. A három intézmény szoros együttműködésben, egymás munkáját kiegészítve, összhangban dolgozik. Az informatikus könyvtáros szakos hallgatók számára a könyvtár esztétikus, szakmailag magas színvonalú gyakorlóhellyel szolgál. A környezet és a munkatársi hangulat önkéntes munka felajánlására készteti a hallgatókat. Erősödött a munkakapcsolat a Könyvtár- és Információtudományi Tanszékkel. A könyvtár olyan hallgatói projektmunkára tesz javaslatot, amely a gyakorlatból fakad, ugyanakkor az eredményeket a könyvtár felhasználja szolgáltatásainak fejlesztésére. Konkrét példaként említhető a kérdőíves használói elégedettségi vizsgálat, amelyet évente célszerű megismételni. A könyvtár szoros kapcsolatot tart a tanszékkel, intézetekkel, könyvtári eszközökkel segítve az alapszakosok képzését, az oktatott szakirányokat, a szakképzéseket. Digitális oktatási gyűjteménnyel támogatja a hallgatók hozzáférését az ajánlott és a kötelező irodalmakhoz. Az infrastrukturális háttér segítségével tudja bővíteni kapcsolatait a megyében és a régióban lévő könyvtárakkal és más kulturális intézményekkel. Erőteljesebben részt tud venni a szakmai közéletben. Dr. Iker János pályázati ajánlásában megfogalmazottak szerint „A könyvtár egy hangulatos találkozóhely, ahol az egyetemi életforma, a modern infrastruktúra és az emberi kapcsolatokat erősítő légkör szolgálja az életen át tartó tanulás kialakulásának lehetőségét.” A könyvtár munkatársai remélik, hogy a cím birtoklása jó pr lesz a 2008-ban, Szombathelyen megrendezendő 40. Könyvtáros Vándorgyűléshez, amely a szakma legnagyobb országos rendezvénye. A cím elnyerése ezen kívül a Nyugat-magyarországi Egyetemmel történő integráció miatt utolsó lehetőség volt a közel ötven év, s különösen az elmúlt egy évben nyújtott teljesítmény kollektív elismerésére. Ez a siker köszönhető dr. Tóth Gyuláné könyvtárigazgatónak is, aki negyvenéves szakmai, igazgatói munkája során egy jól működő könyvtárat adott át innovatív könyvtáros közösséggel, folytonos megújulásra késztetve, mindenkor törekedve a használók megelégedettségét eredményező szolgáltatás-szervezésre.

(Kleinhappel Miklós)