BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 22. szám 2007.04.19.

A döntőbe jutás a tét
            A döntőbe jutás lesz a tétje a BDF röplabdacsapata és a Veszprémi Egyetem mérkőzésének. Az összecsapás ma 18 órakor kezdődik a Sportcsarnokban.

(Kleinhappel Miklós)

A külföldi munkavállalásról és a munkajogról
            A külföldi munkavállalásról és a munkajogról tartanak előadást a munkaügyi központ szakemberei április 25-én 9 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Az előadók hasznos gyakorlati tudnivalókról is szót ejtenek, egyebek mellett a munkaszerződésről, a munkaerő szabad áramlásáról és ezzel kapcsolatosan az európai uniós munkavégzésről, valamint a különféle juttatásokról.

(Kleinhappel Miklós)

Eltűnő magyar tv-adók Székelyföldön
            Fontos események közvetítésekor sok esetben a mai napig „eltűnnek” a magyar nyelvű adók Székelyföld egész területén, mesélték az ott élők, akik így csak a román nyelvű tájékoztatásra hagyatkozhatnak. Ez történt tavaly a labdarúgó-világbajnokság döntője előtt is, osztotta meg a hallgatósággal utazásai során szerzett élményeit prof. dr. Csapó Tamás kedden, a Székelyföld társadalomföldrajzos szemmel című előadásában. A Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya sorozatának újabb rendezvényén a Társadalomföldrajz Tanszék vezetője elmondta, a 15. században létrejött, 12 788 négyzetkilométer területű, öt székből, tehát ispán irányította közigazgatási, bírósági és katonai egységből álló történelmi Székelyföld utódjában napjainkban is tanúi lehetünk az elrománosításnak. Jól példázza ezt az is, hogy a magyarlakta falvakban oda nem illő román építményeket húznak fel. A hatóságok csak románul hajlandóak beszélni. A székelyek a megpróbáltatások ellenére is fantasztikus energiával dolgoznak és alkotnak, hívő emberek, akik sosem adják fel elképzeléseiket. De kik ezek az emberek?, tette fel a kérdést az előadó. Ebben nem tudott egyértelműen állást foglalni a szakma, három markáns nézet tartja magát. Az elsőt osztják a legtöbben, amely szerint a hunoktól származó népcsoportról van szó, de egyesek úgy vélekednek, hogy idegen, csatlakozott, illetve tisztán magyar eredetű nép a székely. Egyedi elnevezésű településeik, jellegzetes népviseletük, az őrségi házakkal azonos kinézetű épületeik, gondosan megmunkált, motívumokkal díszített kapuik szemet gyönyörködtetőek, és különleges hangulatukkal elvarázsolják az utazót. Kiváló lehetőségeik vannak a turizmusban – virágzik például a falusi vendéglátás, aminek keretében jutányos áron lehet megszállni a vendég minden igényét kielégíteni igyekvő családoknál. A havasi tehenészetek, a kristálytiszta, iható vizű patakok, a pimpószentelés (barkaszentelés) ünnepe ugyanúgy a mindennapjaikhoz tartozik, mint az úgynevezett belső perifériára sodródott gazdaságuk, a módszeres erdőirtás és az ehhez kapcsolódóan maffiákba tömörült, falopásra szakosodott társaik ténykedése.

(Kleinhappel Miklós)

Kultúra és öngondoskodás
            Amíg az USA állampolgárainak életében a jelen a leginkább, a jövő komolyan, a múlt viszont alig-alig befolyásoló tényező, a japánok mindennapjait leginkább a hagyományok határozzák meg. Hasonlóképpen lényeges számukra a jövő is, a jelen csak kevéssé számít, ezért Japánban nem lehet hitelkártyát eladni. Mindez azt bizonyítja, hogy kultúrafüggő az öngondoskodásról való vélekedés, fejtegette Ujvári Ferenc, az Erste Bank Mártírok téri fiókjának vezetője szerdán a Forrásközpontban megtartott pénzügyi öngondoskodásról szóló előadásában. A fiókvezető elmondta, hogy a Manager Magazin februárban közzétett felmérése szerint „2030-ra Magyarországon több lesz a járókeret, mint a babakocsi”, illetve a mai nyugdíjbiztosítási rendszer fenntartása esetén húsz év múlva a nyugdíjasok többsége mindössze 35 ezer forintot kap majd. Ezt a tendenciát csak a jól megválasztott öngondoskodási formák segítségével lehet ellensúlyozni, illetve kiküszöbölni. Máig élnek a Kádár-rendszernek köszönhető beidegződések. Az emberek azt várják, hogy gondoskodjon róluk az állam, és igényt tartanak a szociális támogatásokra. Olaszos morállal nem szeretünk adót fizetni, de akár a skandinávok, minden állami szolgáltatásban ingyenesen szeretnénk részesülni. További nehézségeket okoz öregedő társadalmunk, az államháztartási reform halogatása, valamint a foglalkoztatási problémák, egyebek mellett az, hogy hazánkban kiemelkedően magas a minimálbért keresők aránya. Az előadó bemutatta a hagyományos öngondoskodási formákat, a magánnyugdíjpénztárat, az önkéntes nyugdíjpénztárat, a nyugdíj-előtakarékossági számlát, az egészségpénztárakat és az önsegélyező pénztárakat, de kitért a különféle biztosításokra, a lakástakarék-pénztárakra, valamint a pénz- és a tőkepiaci befektetésekre is.

(Kleinhappel Miklós)

56 csepp vér Szombathelyen
            „Általában pesszimista vagyok a saját munkáimmal kapcsolatban, de ez a film a szívemhez nőtt. Sokat dolgoztunk rajta, hogy jól sikerüljön”, mondta Bokor Attila rendező hétfőn az 56 csepp vér című musical díszbemutatóján a belvárosi Savaria Filmszínházban. A vetítést követően a direktoron kívül Szalai András operatőr, illetve a szereplők közül Hoffmann Mónika, Palcsó Tamás, valamint Puskás Péter közreműködésével Kovács Ágnes szerkesztő-műsorvezető kérdéseire válaszolva közönségtalálkozón pillanthattunk be a film készítésének kulisszatitkaiba. Pintér Tamás ötletéből Horváth Péter író és Mihály Tamás zenész írt színdarabot, amelyet tavaly mutattak be a Sportarénában. A mozi forgatókönyve Bokor Attila és Réz András tollából született. „Kezdetben sokat vívódtunk azon, hogy méltó-e 1956-hoz ez a műfaj. De tisztában vagyunk vele, hogy a fiatal generáció nagyon keveset tud történelmünk e meghatározó eseményéről, ezért hozzájuk csak az ízlésüknek megfelelő műfajú alkotással juthatunk el”, hallottuk a rendezőtől. A meghatározó szerelmi szállal kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy az jól működött a Rómeó és Júliában valamint a West Side Storyban, és ez így van az 56 csepp vérben is. Az előadást nem volt könnyű „kézben tartani”, hiszen a hatalmas színpad minden pontján jelenetek peregtek. „Egy televíziós közvetítés általában öt-hat kamerával történik, mi itthon szokatlan technikai megoldással dolgoztunk: Belgiumból hozattuk a 16 kamerával ellátott közvetítőkocsit”, mondta az operatőr. A Megasztár című tehetségkutató versenyben feltűnt fiatal szereplők életében 1956 a nagyszülők történetei alapján van jelen, ennek ellenére úgy érzik, át tudták élni a kor hangulatát, és hitelesen jelenítették meg az általuk megformált szereplőket. Puskás Péter megfogalmazása szerint „ha egy produkción 1200 ember dolgozik, akkor az ember a saját bőrén érzi a monumentalitást, így nem is tehet mást, minthogy megfelel a kihívásoknak”. Az énekesi múlttal igen, ám színészi tapasztalattal kevésbé rendelkező szereplők válogatásával kapcsolatosan Bokor Attila úgy vélekedett, ha egy fiatal, tehetséges énekest felkérnek egy ilyen szerepre, akkor színészi feladatokat is képesek megoldani, ezért nem tartott attól, hogy kudarcot vallanak.

(Kleinhappel Miklós)