– A tanács a regionális klaszterek létrehozásában, illetve a regionális innováció megvalósításában is szerepet vállal. Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek, illetve milyen teendőik vannak még?

– A nyugat-dunántúli régió Magyarországon a klaszterfejlesztésben élen jár – az első hazai klaszter, a Pannon Autóipari Klaszter például ebben a régióban alakult meg. A jövőben is építenünk kell a klaszterek által képviselt gazdasági koncentrációra. Így például a már említett autóipari tömörülés szerepe a pólusprogram megvalósításában nagyon fontos lehet, csakúgy mint a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek segítésében, például a cégek közötti kutatási együttműködések ösztönzésével. Fontos, hogy azonosítsuk a régió szempontjából valóban súlyponti iparágak klasztereit, erre a régió operatív programja keretében lesz is lehetőségünk, hiszen ott különböző feltételekkel kaphat majd támogatást egy súlyponti iparág klasztere, mint egy bármilyen iparágban létrehozható vállalkozások közötti üzleti együttműködési hálózat. Ez lehetővé teszi egyúttal a teljesen új, induló klaszter-kezdeményezések támogatását is. A regionális innováció megerősítése érdekében a regionális tanács támogatta a Regionális Innovációs Tanács és a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség létrejöttét. Ezekkel a szervezetekkel jelentősen megerősödött a regionális innovációs támogató és információszolgáltató intézményrendszer. Rövidesen – három éves működés után – ennek továbbfejlesztése is napirendre kerül; szeretnénk még közelebb kerülni az innovatív vállalkozásokhoz és még többet lefaragni a régió innovációs mutatók alapján azonosítható lemaradásából. Ennek érdekében nemzetközi kapcsolatainkat is folyamatosan építjük, hiszen az innováció nem áll meg az államhatároknál. A Nyugat-dunántúli RFT-nek minden évben lehetősége van regionális innovációs pályázatokkal kapcsolatos döntést hozni. Az elmúlt években ily módon több mint egymilliárd forinthoz juthattak a régió innovációs szereplői.

– A régiók közötti hazai, valamint külföldi együttműködésekben sokan bíztak és bíznak a mai napig. Élni tudtunk, illetve tudunk az ebben rejlő lehetőségekkel?

– A Nyugat-dunántúli régió és más európai régiók, városok közti bilaterális kapcsolatok kimondottan jók, de természetesen rengeteg további kiaknázatlan lehetőség rejlik még ezekben. A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviseletén jelenleg egy állandó munkatársunk dolgozik a már meglévő nemzetközi kapcsolatok elmélyítésén és új kapcsolatok létrehozásán. A képviselet megerősítésével azonban óriási lehetőségek előtt állunk. Eddig több mint 300 európai régió és város képviseletével vettük fel a kapcsolatot, sőt, a képviselet elmúlt két és fél éves munkájában már ezek felével konkrét projektben, szakmai rendezvényen, valamely hálózati együttműködésben, közös érdekérvényesítésben vettünk részt. A Nyugat-dunántúli régió szempontjából kiemelkedően fontos, hogy fejlesztéseit nem csupán nemzeti megközelítésben, hanem a négy szomszédos országtól (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) körülölelve igyekszik megfogalmazni. Új európai pozicionálást jelenthet számunkra a CENTROPE Közép-Európa régió, amelyben ugyan kisebb társként, de erős partnerekkel nagy eredményeket érhetünk el. Az Interreg IVB CENTRAL-Közép-Európa transznacionális programja új lehetőséget kínál a visegrádi négyek európai megerősödésének, egy új gazdasági, kulturális és történelmi stratégiai szövetség kialakításának. Természetesen nemzetközi kapcsolatainkban is a régiós prioritások érvényesülésén dolgozunk: környezetvédelem-fenntarthatóságban, K+F-ben, közlekedés- és gazdaságfejlesztésben igyekszünk aktív partnerekre lelni és hasznos együttműködéseket kialakítani. További kiaknázható lehetőségek vannak a Brüsszelben közvetlenül megpályázható pályázatokban is (ilyen például a 7. keretprogram, a Media Plus, az Intelligent Energy Europe). Nyugat-Dunántúl a magyar régiók közül a legsikeresebb volt a határon átnyúló pályázatok megvalósításában, így az interregionális Interreg IIIC pályázatokban is, amelyek most az Interreg IV C programban folytatódnak tovább.

– Egy az elmúlt hetekben Győrben megtartott fórumon az EU szolgáltatási irányelvei által támasztott kihívásokról tartottak tájékoztatást. Egy év után hol tartunk most a jogharmonizációs folyamatban?

– A szolgáltatási irányelvről a tagállamok egyeztetéseket folytatnak az Európai Bizottsággal. Magyarországon a tárgyalásokért a Külügyminisztérium, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felelős. 2006 decemberében lépett hatályba a szolgáltatási irányelv, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2009. december 28-ig végre kell hajtani. A folyamat elkezdődött, minden tagállam felelőssége, hogy megvalósítsa a jogharmonizációt, és megfelelően alkalmazza a direktívát. Mivel rendkívül összetett kérdéskörről van szó, az alkalmazás megkönnyítésére az Európai Bizottság szakértői csoportot hívott életre, amely 2007-ben kéthavonta, összesen hatszor ülésezett. Magyarország részéről a külügyminisztérium illetékese minden ülésen részt vett, és tárgyalt az Európai Bizottsággal, egyeztetett a többi tagállammal. A Bizottság ezen túlmenően bilaterális konzultációs lehetőséget is ad, amelynek értelmében idén novemberben egyeztetett módon Magyarország 2008 januárjában tárgyal majd bilaterálisan az Európai Bizottsággal. A jelenlegi állás szerint hazánkban idén felmérték, hogy mely jogszabályok érintettek az irányelv alkalmazásánál, átvizsgálták a magyar jogszabályi rendszert, ami most év végén zárult le. Ezen eredmények ismeretében kezdődnek meg a kiegészítő konzultációk 2008 januárjában. Várhatóan egyablakos ügyintézési pontokat is létrehoznak majd az állampolgárok tájékoztatására. Minderről a szakérdekképviseletekkel is egyeztetnek.