NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 49. szám 2009.11.17.

Független lehet-e az értelmiség?
            Társadalomkritika és kritikai értelmiség címmel rendez konferenciát a Bölcsészettudományi Kar Európa-tanulmányok Tanszék november 19-én és 20-án, a D–épület 403-as, illetve 404-es termében. A program csütörtökön 14 órakor Miszlivetz Ferenc Lehetséges-e független értelmiséginek lenni? című köszöntőjével kezdődik. Majd Szalai Erzsébet A nagy narratíva feltámadása? – Értelmiségi magatartásminták és a jövő kihívásai, Orosz István Barbárokra várva? – Avagy valóban a zsidó-keresztény civilizáció végnapjait éljük?, Sümeghy István Szókratész és Thraszümakhosz Budapesten, Vajda Mihály Társadalomkritika-e az értelmiségi politizálás?, Fáber Ágoston Az autonómia, mint az értelmiségi lét alapfeltétele és Murai András Megismerés és vizuális élvezet – kortárs dokumentumfilmek társadalomkritikai szerepe címmel tart egyenként ötven perces előadást. Másnap – ugyancsak ötven-ötven percben – 8.20-kor folytatódik a konferencia Szabó Máté Az ombudsmani intézmény, mint társadalomkritika címet viselő prezentációjával. Ezt követően Kiss Csilla Egy jó házból való militarista emlékei (Jorge Semprun önéletrajzai), Kicsák Lóránt Az értelmiségi megnyilvánulások performatív alapjai – különös tekintettel az utópiára, Győrffy Ágnes Ahol nagy a szükség, közel a segítség és Czinkóczi Anita Romák a húszéves magyar demokráciában címmel osztja meg gondolatait a résztvevőkkel.

(Kleinhappel Miklós)

Pénteken Gólyabál
            November 20-án rendezi meg a Hallgatói Önkormányzat a Savaria Egyetemi Központ idei Gólyabálját. Kapunyitás 19.30-kor. A program 21.15-kor a LORIGO TSE versenytáncosai közreműködésével nyitótánccal kezdődik. A gólyaavatót követően stand up comedy következik Janklovics Péter, a 2009-es Sziget Fesztivál arca elődásában. 22.30-kor Fenyő Miklós ad élő koncertet. Éjfélkor tombolasorsolás, majd fél egykor a Juice nosztalgiazenekar lép színpadra. 2 órakor Csepregi Éva műsora várja a szórakozni vágyókat, majd kapuzárásig ismét a Juice szolgáltatja a taplalávalót. Jegyek már kaphatók a C–épület aulájában. Gólyáknak 1200, egyetemistáknak 1500, másoknak 2500 forint a belépő ára.

(Kleinhappel Miklós)

Közéleti gondolkodó Gadányi Károllyal
            Prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnöke lesz a vendége a Közéleti gondolkodó című rendezvénysorozat újabb összejövetelének. Az érdeklődőket november 23-án 17 órakor a TIT második emeleti nagytermébe várják.

(Kleinhappel Miklós)

Örökmozgó az őszi félévben is
            Novemberben és decemberben  az őszi félévben is várja a filmbarátokat az Örökmozgó Művészmozi. A hét három napján, hétfőn, kedden és szerdán lehet megnézni egy-egy filmet. Hétfőnként 18.15-kor a Balázs Béla Filmklub a magyar rendszerváltás filmes feldolgozásaival csábítja a vászon elé az érdeklődőket. Keddenként 20.15-kor a Bódy Gábor Filmklub keretében adaptációk elevenednek meg. Szerdánként 18.15-kor pedig az Új Hullám Filmklub keretében zenés filmeket vetít az AGORA–Savaria Filmszínház. Az előadások a mozi kamaratermében tekinthetők meg. A belépőjegy ára 500 forint, ebből az egyetemisták és a diákigazolvánnyal rendelkezők 50 százalék kedvezményt kapnak. A program a www.muveszmozi.hu címen elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Hallgatói évkönyv készül
            Idén első alkalommal készül évkönyv a Savaria Egyetemi Központ végzős hallgatóiról. A kiadványban a hallgatók szakok szerinti elosztásban szerepelnek majd. Az évkönyvbe a hallgatók, valamint oktatóik fotóin kívül a képzés ideje alatt készült, a szakok mindennapjait megörökítő fotók is bekerülnek. A végzősök elérhetőségei sem maradnak ki annak érdekében, hogy az egykori hallgatótársak a diploma megszerzése után is könnyedén tarthassák egymással a kapcsolatot. Az elkészült könyveket a diplomaosztón lehet megvásárolni.

(Kleinhappel Miklós)

A két tonnás számítógéptől az egyetemmé válásig
            Tudomány napi ünnepi ülésnek adott otthont a Savaria Egyetemi Központ. A rendezvényen prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnöke Ötven éves a szombathelyi felsőoktatás címmel tartott előadást. A SEK vezetője beszélt a kezdetekről, arról a tárgyalásokkal, szervezésekkel és politikai csatározásokkal teli időszakról, amely eredményeképpen 1959-ben Szombathelyen létre jöhetett a Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Szólt azokról a városban és megyében élő elkötelezett emberekről, akik ténykedésének, jövőbe látásának köszönhetően egyre nagyobb léptekben fejlődhetett a szombathelyi felsőfokú oktatás. Megemlítette többek között azt, hogy az intézmény első számítógépe két tonnát nyomott, az országban egyedülálló zártláncú televíziós hálózat kiépítését, s elismerően szólt a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején a már akkoriban is jelentős intézményi tudományos tevékenységről. Felelevenítette az 1984-es évet, amikor egyre sürgetőbbé vált, hogy a szombathelyi főiskola is felvegye valaki nevét. Számos ötlet merült fel az akkori laoszi pártfőtitkár nevétől Zrínyi Miklós és Gárdonyi Géza nevéig, míg végül Berzsenyi Dániel neve került a főiskola elnevezésébe. Az elnök napjainkról szólva felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy az egyetemi központ 247 oktatója közül 143 minősített, 25 habilitált doktor és 9 akadémiai doktor. Beszélt az OTDK-n elért hallgatói sikerekről, a különféle publikációkról és kötetetekről. A rendezvényen átadták a Vas Megyei Közgyűlés Tudományos Tanácsadó Testület által alapított nívódíjakat is. Elismerést kapott az intézményünkben két tanári diplomát szerzett Czirok Zoltán, akinek első munkahelye is a Berzsenyi Dániel Főiskola volt.

(Kleinhappel Miklós)

Átöröklődött képzési szerkezet, régi oktatási módszerek
            A felsőoktatásban szükség van az állami beavatkozásra, de a jelenleginél sokkal kisebb mértékben, a hazai felsőoktatás nem vonzza a külföldi hallgatókat, s a kutatásban továbbra is láthatatlan, de ebből az elszigeteltségből úgy tűnik, nem is akar kitörni. Egyebek mellett ezt mondta Derényi András felsőoktatási szakértő, az Országos Kredittanács Irodájának (OKI) igazgatója Mérlegen a tízéves bolognai rendszer című előadásán. A szakember a fentiekről az elmúlt héten, a Heti Válasz által szervezett Az oktatás nyilvánossága elnevezésű konferencián beszélt. A rendezvényen (ahogy arról előző számunkban is beszámoltunk: Valóban szürke a magyar szürkeállomány – NYME SEK Hírlevél, VI. évfolyam, 48. szám) a Savaria Egyetemi Központ is képviseltette magát. Az OKI vezetője rámutatott: nehezen határozható meg a bolognai folyamat magyarországi hatása, hiszen ezzel együtt számos változás következett be. Ezért – véleménye szerint – csupán a mobilitási eszközök vizsgálatára kellene hagyatkozni, ez viszont nem ad kellően árnyalt képet. Derényi kifejtette: a bolognai folyamat előnye, hogy távlati víziót vetít elénk, ez pedig különösen olyan országban pozitív fejlemény, ahol híján vagyunk a jövőbe mutató elképzeléseknek. Valamint tematizálja és napirenden tartja az oktatásfejlesztési és a tanulásszervezési kérdéseket. Ezek mellett viszont Európában nem kellő mértékben nő a mobilitás, ráadásul az európai oktatási térség sokkal kevésbé versenyképes, mint az amerikai, illetve a délkelet-ázsiai, s ez kihat a magyar felsőoktatásra is. Itthon általános a bolognai folyamattal kapcsolatos szkepszis és elégedetlenség. Jellemző a párbeszéd-képtelenség, s a bizalmatlanság – már a tanszékek közötti kommunikáció sem működik. Nincsenek nemzeti és intézményi távlati célok, így öncélúvá válnak a változások – csupán néhány kicsi, elszigetelt műhelyben figyelhetők meg ígéretes előrelépések, de ezeket sokszor intézményi támogatás nélkül hajtják végre. Így lehetséges az, hogy a régi képzési szerkezet tulajdonképpen átöröklődött a bolognai rendszerbe – jól példázza ezt az akkreditációs folyamat, amely a kimenet-orientáltság helyett az uniformizált képzéseket favorizálja –, s az oktatási módszerek is változatlanok – hangoztatta Derényi András. A tudósítás befejező, a magyar felsőoktatás nemzetközi megítéléséről szóló cikke következő számunkban olvasható majd.  

(Kleinhappel Miklós)