Egyéb interjúk : Dr. Gurmai Zita, Európai Parlamenti képviselő: A hallgatás képessége |
Dr. Gurmai Zita, Európai Parlamenti képviselő: A hallgatás képessége
Kleinhappel Miklós 2008.05.09. 15:36
„Amikor vezetőink megérkeznek Brüsszelbe, európaiként viselkednek, lélegeznek. Mikor hazamennek, ez megváltozik. Hazai pályán nincs még a vérükben, hogy nekik Európát kell képviselniük”, vélekedik dr. Gurmai Zita Európai Parlamenti képviselő. Meglátása szerint a hallgatás képességét fejleszti ma elég sok politikus az EP-ben.
– Beszélgetésünk előtt középiskolásoknak tartott előadást az Európai Unió működéséről és változásairól. Ez a fajta – nevezzük így – kampányolás közel áll Önhöz, hiszen rendszeresen feltűnik például különféle rendezvényeken, ahol az EU-t népszerűsíti. Hogy látja, a csatlakozás után évekkel „értjük”, a magunkénak érezzük Magyarországon az uniót?
– Az Európa Bizottság 2001 és 2004 között három közleményt fogadott el a tájékoztatásról és a kommunikációról. E közlemények javították az intézmények és a tagállamok közötti partnerséget és együttműködést. Mindezek ellenére – amint az a közvélemény-kutatásokból és a 2005-ben tapasztalt választói magatartás elemzéséből is kiderül –, az intézményekkel és a közös Európa létrehozásával szemben észlelhető erős távolságtartás továbbra is megakadályozza a polgárokat abban, hogy csatlakozzanak az „európai projekthez”, és annak tevékeny részesei legyenek. 2005-ben megszületett az úgynevezett D-terv, melynek célja az Európai Unió demokratikus intézményei és állampolgárai közötti kapcsolatról folytatott széles körű vita. Ennek készítői leírták a „nagy igazságot”, az EU-ban az eddigi gyakorlattal ellentétben sokkal nagyobb szükség van a párbeszédre. A hallgatás képességét fejleszti ma elég sok politikus az Európai Parlamentben (EP). Ez a kultúrák közötti kommunikáció évében különösen aggasztó. Az EP-ben az elmúlt négy évben többek között arról döntöttünk, hogy mekkora költségvetésből gazdálkodjon Európa, mik a prioritások, hogyan zárkóztassuk fel a szegényebb régiókat. Ám elfelejtjük azt, hogy ma (nem csak a) magyar állampolgárok érzik úgy, hogy létezik egy Brüsszel, egy vízfej, amely tőlük fényévnyi távolságra található. Az emberekben megvan a nyitottság, hogy „értsék” Európát, s ezt ki kell használnunk, de nem olyan módon, hogy az uniót különféle számok és statisztikai adatok segítségével mutatjuk be.
– Hanem hogyan? És mit tehet ezért egy EP-képviselő, történetesen ön?
– Én vagyok a magyar delegáció egyetlen képviselője, aki félévente, évente gyakornoki állást hirdet az esélyteremtés érdekében. Ennek köszönhetően több fiatallal dolgoztam együtt az elmúlt időszakban, akik immár rendelkeznek egyfajta Európa-képpel. Fontos, hogy a magyar fiatalok is megtapasztalják a pozitív európai életérzést. A GDP-adatok elemzése sok mindenre alkalmas, azt viszont nem mutatja meg, egy országban hogyan érzik magukat az emberek. Ez azért lényeges, mert akkor lehet egy országot hatékonyan irányítani, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az emberek mit gondolnak, mennyire boldogok. Fontos, hogy meghallgassuk az állampolgárok véleményét. Ehhez álljon rendelkezésre egy a mainál sokkal felkészültebb média, hogy a politikusok ne csak az európai trendeket érzékeljék, hanem rendszeresen szembesüljek választóik véleményével is.
– Döntéshozóink hol tartanak az európai polgárrá válás folyamatában?
– Amikor vezetőink megérkeznek Brüsszelbe, európaiként viselkednek, lélegeznek. Mikor hazamennek, ez megváltozik. Napjainkban még ez a kettősség él a döntéshozókban, és nem csak a magyarokban. Hazai pályán nincs még a vérükben, hogy nekik Európát kell képviselniük. Az egyik legnagyobb akadály ennek megvalósításában a megfelelő nyelvtudás hiánya. A Régiók Bizottságában sajnos akadnak olyan polgármesterek, akik az angol nyelv ismeretében megrekedtek a how do you do? kifejezésnél. Magyarország csupán a 26. a nyelvtudást illetően EU-ban ez jelentős hátrány. De téved az, aki azt hiszi, elég, ha csupán Európához viszonyítjuk magunkat. Ázsia és az Amerikai Egyesült Államok példája is a szemünk előtt kell hogy lebegjen.
– Tehát fontos a közös gondolkodás, illetve a fiataloktól a döntéshozókig a mainál sokkal nagyobb tudásbázissal kell rendelkeznünk, hogy kiaknázhassuk az Európai Unió kínálta lehetőségeket. Például azért, hogy 2011-ben, amikor Magyarország az uniós reformszerződés értelmében Spanyolországgal és Belgiummal közösen tölti majd be az elnöki posztot, minél eredményesebben valósíthassuk meg elképzeléseinket. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, aki a magyar elnökség előkészületeit felügyeli, két hónapja úgy nyilatkozott, időben meg kell kezdeni a felkészülést, a munkatársak kiválasztását és „betanítását”, jó elnökségi programot kell kidolgozni, valamint megfelelő szervezeti struktúrát kell kialakítani az elnökségi feladatok ellátásához. Hogy látja, elérhetők ezek a célok?
– Iván Gábor remek szakember és tökéletesen igaza van. Meg lehet nézni, Írország miért tudott háromszoros GDP-re szert tenni tizenöt éven belül. Sajnos az az érzésem, hogy mi már késésben vagyunk, csak most kezdődött a munkatársak kiválasztása. Az utolsó pillanatban vagyunk. Fontos, hogy tanuljunk a korábbi elnökségek tapasztalataiból. Határozzuk meg, hogy 2011-ben milyen, az ország számára lényeges ügyeket tudunk napirendre vetetni. Ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség. A folyamatba be kell vonni a fiatalabb generációt is, de azt sem felejthetjük el, hogy az 50 év feletti korosztály nélkül mindezt nem tudjuk megcsinálni.
Dr. Gurmai Zita:
a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja, a Japánnal folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, a EU-AKCS Közös Közgyűlésbe delegált küldöttség tagja, a nyugat-dunántúli régió képviselője,
a Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának elnöke, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke.
|