Egyéb interjúk : Csabina Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője: Hét évig napi 2-3 milliárd forint fejlesztési forrás |
Csabina Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője: Hét évig napi 2-3 milliárd forint fejlesztési forrás
Kleinhappel Miklós 2007.12.08. 12:34
Hét éven át napi 2–3 milliárd forint Európai Uniós fejlesztési pénz áll majd az ország rendelkezésére 2007 és 2013 között. Ráadásul mivel a vállalkozói fejlesztések esetében az ötven százalékos támogatási arány nagyon jónak mondható, az összeget a vállalkozók akár meg is tudják duplázni, mondta Csabina Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője, aki A 2003. évi osztrák–magyar és szlovén–magyar határ menti Phare programok támogatási konstrukciójának programzáró konferenciája című rendezvényen adott interjút lapunknak.
A forrásokat hatékonyan menedzselni képes szervezetek és intézményrendszer, illetve jó projektek
– Az Uniós támogatások szerepe a határ menti folyamatok alakulásában című előadásán úgy fogalmazott, a Phare programokat sikertörténetnek nevezhetjük, hiszen az elmúlt tizenhét évben rendelkezésre álló körülbelül 1,5 milliárd euró 96 százalékát felhasználtuk, ugyanakkor ez csupán a tanulóidőszak volt. Mikor kaphatjuk meg az érettségi bizonyítványt?
– Úgy gondolom, a források szinte teljes felhasználását az azokat hatékonyan menedzselni képes szervezetek és intézményrendszer, illetve a jó projektek teszik lehetővé. Az 1990-től napjainkig terjedő időszakban a Phare támogatások szempontjából kitűnő eredményeink születtek: a résztvevők – nem utolsósorban a kis- és középvállalkozói szektor, ami ezen programok egyik kiemelt célcsoportját képezte – megtanulták, hogyan lehet eredményesen, hatékonyan és szabályosan felhasználni az Európai Uniós pénzeket. Az előttünk álló időszakban viszont nem biztos, hogy az érettségi bizonyítványt is „átvehetjük”. Még egy fontos „lecke” hátravan: a következő hét évben nagyságrendekkel több forrás áll az ország rendelkezésre: összesen nyolcezer millárd forint támogatás (beleértve a 15%-os nemzeti társfinanszírozást is) a gazdasági növekedés, illetve a foglalkoztatottság élénkítése érdekében. Nem könnyű ennyi pénzzel jó gazda módjára bánni.
A nagy infrastruktúrafejlesztések nyertesei a vállalkozások lesznek
– Milyen lehetőségeket jelent a fenti összeg a vállalkozások számára?
– A 2007–2013. közötti időszak minden napján 2–3 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. Ráadásul mivel a vállalkozói beruházások esetében az ötven százalékos támogatási arány nagyon jónak mondható, az összeget a vállalkozók akár meg is tudják duplázni. És nemcsak közvetlenül a számukra elérhető támogatásokra kell gondolni, hanem azokra a fejlesztésekre is, amelyeket más célból, más programok keretében finanszíroznak, ám számukra piacot jelentenek majd. Ilyenek például a nagy infrastruktúrafejlesztések, melyek nyertesei egyértelműen a vállalkozások lesznek, hiszen ők végzik majd a kivitelezést. Határ menti együttműködések tekintetében ebben a régióban figyelembe kell venni a „határokat eltörlő” gazdaság- és infrastruktúrafejlesztési programokat, legyen az ágazati vagy regionális fejlesztés, melyek égisze alatt vállalkozói együttműködések is létre jönnek.
Nemzetközi viszonylatban is „látható” projektek
– Vajon létrejönnek?
– Létezik több, kifejezetten a vállalkozók közötti együttműködést ösztönző program is. Ilyen a Pólus-program, aminek ugyan az egyik „kedvezményezett” városa Győr, de segítségével nem a várost kívánjuk fejleszteni, hanem elsősorban a településen és a vonzáskörzetében működő vállalkozásokat. Bővüljön a kisvállalkozók helyi piaca, jussanak támogatásokhoz, de legfőképp jöjjenek létre nemzetközi viszonylatban is „látható” projektek. Konkrétan mire gondolok? Ha Európa más részeiből vagy akár az Amerikai Egyesült Államokból ezt a térséget vizsgálják, akkor legyen azonosítható például az autóiparban jeleskedő régió. Fontos megjegyezni, hogy amikor gazdasági értelemben vett régiókról beszélünk, olyan természetes gazdasági-társadalmi, esetleg földrajzi kapcsolatokról van szó, amik nem ismerik az országhatárokat.
Egyszerűsödő pályázati eljárások, gyorsuló kifizetések
– A támogatási rendszer hibáit időközben sikerült kiküszöbölni? Gondolok például a bürokratikusnak tűnő ügyintézésre.
– Tény, hogy a folyamat lebonyolítása nem minden esetben egyszerű. Ez ugyanakkor természetes is, hiszen közpénzekről van szó. Amennyiben túlzottan bürokratikus, akkor helye van az egyszerűsítésnek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben már elkezdődött a problémát megoldani szándékozó munka. Többek között olyan eljárásokat és új konstrukciókat vezettünk be, amik megkönnyítik a vállalkozások forrásokhoz jutását. Léteznek úgynevezett normatív támogatások, ahol sokkal kevésbé kell a pályázat tartalmi kérdéseire figyelni, mert ha a pályázó megfelel bizonyos követelményeknek, akkor támogatásban részesülhet. Gyorsítjuk a kifizetéseket is. Nemrégiben a miniszter úr sajtótájékoztatón számolt be azokról a történésekről, amik a relatív hosszú ideig kifizetetlenül álló számlák teljesítésére irányultak. Nagyon jó eredményeket sikerült elérnünk, a következő feladat, hogy ezeket a jövőben is megtartsuk. Mindez az intézményrendszer feladata. A támogatási intenzitás tekintetében azt kell tudomásul venni, hogy a vállalkozások nyereségorientált szervezetek, vagyis profitot termelnek. A támogatás pedig az adófizetők pénzéből valósul meg, így nyilván korlátozottak a lehetőségeink, ugyanakkor az Európai Unió által megszabott korlátaink is vannak. Ez természetesen függ az adott térség gazdasági fejlettségétől is. Az országos átlagon belül Nyugat-Dunántúlon az egy főre jutó nemzeti össztermék az uniós átlaghoz viszonyítva a legmagasabb, ezért ebben a térségben a támogatási intenzitás alacsonyabb, mint az ország más részeiben.
|