Bauer László, Natúrpark Térségfejlesztési Kht.

– Az Őrségi Nemzeti Park területén tevékenykedünk, ahol nincs alternatívája az ökogazdálkodásnak. Térségünkben intenzív gazdálkodást alig-alig lehet folytatni, így szinte kizárólag az öko-, vagy az ahhoz közelítő termékekben gondolkodhatunk. Szerencsére az egészséges életmód és a vegyszermentes élelmiszerek iránti igény nekünk kedvez. Magyarországon sajnos vékony még az a réteg, akik ezt a piacot jelentik. Vannak termelők, akik többé-kevésbé kialakították termelői rendszereiket és feldolgozóüzemeiket, de eredményesebbek csak külföldi piac megszerzésével tudnának lenni. Itt a határ mentén a szlovén területek jöhetnek számításba. Hazánkra visszatérve: az öko- és a biogazdálkodással előállított termékeket nem biztos, hogy feltétlenül az áruházláncokban kell értékesíteni. Úgy vélem, például olyan vendéglátó- és szálláshelyekre van szükség, melyek ezeket árulnák, hiszen néhány kivételtől eltekintve nem lehet nagyobb, piacokat telíteni képes mennyiségben előállítani őket. Össze kell tehát fogni a térség gazdálkodóinak, vendéglátóinak és szállásadóinak, így az érdekcsoportok saját rendszerükön belül értékesíthetik a termékeket ahelyett, hogy az egyszerűbben és olcsóbban, ám gyengébb minőségben, az áruházakból beszerezhető termékeket részesítik előnyben, hiszen a minőség hosszabb távon sokkal kifizetődőbb.

Kocsis Anikó, az Ökorégió Alapítvány ügyvezető igazgatója

– A biotermékek egyre nagyobb mértékű elterjedése várható az elkövetkezendő időszakban. Ennek oka egyrészt, hogy sokan elfordulnak majd a tömegesen előállított élelmiszerektől, ugyanis egyre többünkben fogalmazódik meg a felismerés, hogy számos betegség hátterében a mesterséges adalékanyagok állnak. Másrészt az Európai Unió egyéb tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is szigorú kvótákat állapítottak meg az intenzív módon előállított árukra vonatkozóan, ami kifejezetten előnyös a biogazdáknak, hiszen az ő termékeiknek nem korlátozzák a mennyiségét. A környezet-egészségügyi, illetve a gazdasági tényezők, valamint az agropotenciál is annak kedvez, hogy biotermékeket állítsunk elő. A Kárpát-medencében ráadásul sokkal könnyebb dolgunk van, mint a környezeti szempontból lepusztított Nyugat-Európa nagy részén, csak ezzel a lehetőséggel még kevéssé élünk. Több csoportra oszthatók a bioáruk iránt érdeklődők: egyrészt az egészségére jobban ügyelő, úgymond gazdagabb réteg engedheti meg magának, hogy vásárolja őket, másrészt pedig környezettudatosságból fakadóan, illetve egészségügyi okok miatt részesítik előnyben az emberek a biotermékeket. Úgy gondolom, a közegészségügyi adatok drámai romlását szemlélve megjósolható, hogy öt, tíz éven belül tömegek változtatják meg vásárlási és táplálkozási szokásaikat. 

Strassenreiter József, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület alelnöke

– Talán szélsőséges véleményt fogalmazok meg, amikor azt mondom, hogy hosszú távon csak az ökogazdálkodásban látok jövőt, ugyanis az ember mára annyira elszennyezte a Földet, hogy a pusztulás lassítására, ennek gyógyítására, valamint egészségünk visszaállítására és megőrzésére egyedül ez módszer alkalmas. Az efféle gazdálkodás elterjedtsége világszerte szomorúan kicsi, ám növekedésének mértéke örvendetes. Meggyőződésem, hogy rövid időn belül hazánkban is nagyon komoly kereslet lesz az ökotermékek iránt. Ha az emberek kiszámolják, hogy mennyi pénzt költenek egészségmegőrzésre, orvosra és gyógyszerre, kiderül, hogy a biotermékek nem drágák. Európában Ausztria már rádöbbent erre és nagyhatalommá is vált az ökotermelésben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai termelést veszélyeztető előretörés várható Kínában. Ennek az országnak fantasztikus munkaerő-ráfordítási lehetőségei vannak, az ökogazdálkodás által igényelt kézi munkát viszonylag olcsón, hatalmas tömegekkel tudja elvégeztetni, ebből következően ha nem is fogyasztóként, de termelőként gyorsan bionagyhatalommá válhat. Itthon ráadásul az is probléma, hogy a biotermelés monokulturás, elsősorban a gabona, és az ebből készült termékek jellemzik. A magyar piac nem alakult ki, torz szerkezetű. A budapesti ökopiacon szinte megfizethetetlenek az árak, a vidéki városokban most nyílnak kis bioboltok, de például gyümölcs- és zöldségtermelésben a belföldi igényeket sem tudjuk kielégíteni. Még kevesebb a biohús, a –tejtermék, a –tojás. Nagyobb volumenben ezeket csupán egy-egy gazdaság termeli. Az eredményesség érdekében mindezen változtatnunk kell.

Kiss Attila, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület alelnöke, a Biokontroll Hungária ellenőre

– Magyarországon az ökológiai gazdálkodás 2004-ig töretlenül fejlődött. Akkor meghirdették az agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramokat, azon belül az ökológiai célprogramokat, melyekbe nagyon sok termelő belépett. De úgy tűnik, 2009-ig nem lesz több ilyen lehetőség. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a szerződött partnerek száma ugyan nőtt, de az ellenőrzött területek nagysága körülbelül 122 ezer hektárról 5-8 ezer hektárral csökkent az elmúlt két évben. Több termelő, aki korábban belépett a rendszerbe abban a reményben, hogy a következő évben újra elérhetők lesznek ezek a támogatási formák, megvárja 2009-et, hiszen az átállási területek után nagyobb támogatást kap. Két év múlva ezért az ágazat további fejlődését várjuk. A partnerlétszám ennek ellenére addig is bővülhet, de ennek oka a kereskedők, illetve a feldolgozók belépése. Fontosnak tartom elmondani, hogy nagyon sok kereskedő a mai napig nem tudja, hogy 2005. július 1-óta egy Európai Uniós rendelet szerint a bioterméket forgalmazóknak be kell jelenteniük magukat az ellenőrzési rendszerbe, mert ennek elmulasztásával jogsértést követnek el. Az ellenőrző szervezet ugyan nem hatóság, de a vevőknek lehetőségük van megbizonyosodni arról, hogy ellenőrzött készítményeket visznek-e haza, ezt pedig csak a minőségi tanúsítvány igazolhatja.

Antal Tibor, a Horvátzsidány Zrt. termelési igazgatója

– Néhány éve egyre többen részesítik előnyben az egészséges táplálkozást Ezért gondoltunk arra, hogy mivel az általános mezőgazdaságból már nem tudtunk megélni, a gyümölcsös területeinket és a hűtőházainkat kihasználva integrált almatermesztést folytatva vegyszerrel kevésbé terhelt almát termesztünk, amiből más anyag hozzáadása nélkül natúr, 100%-os gyümölcstartalmú direkt préselésű almelevet gyártunk. Termékünket szállodákban, kisebb vendéglátóegységekben, illetve boltokban, valamint Horvátzsidányban, a termesztés helyén lehet beszerezni, illetve fogyasztani. Vásárlói körünk egyre bővül. Magyarországon a boltok polcain jelenleg fellelhető, sűrítményből higított gyümölcslevekkel szemben körülbelül hatan gyártunk hasonló bio-gyümölcslevet. Legfeljebb 78 fokra melegítjük a terméket, így töltjük bele a minőségi német csomagolóanyagba – jellemző a piacra jutási körülményekre, hogy megfelelő hazait nem találtunk. Újabb nehézség, hogy a bolthálózatok sokallják a termék árát, holott beltartalmi értéke miatt nem drága almaléről van szó. Szemléletváltásra van tehát szükség, hogy a biotermékek elnyerjék méltó helyüket.  

Boronyákné Papp Margit bioméhész, mézlovag; Boronyák Bioméhészet