Egyéb interjúk : Horváth Lajos, Bük polgármestere: Bük felsőbb osztályba lép |
Horváth Lajos, Bük polgármestere: Bük felsőbb osztályba lép
Kleinhappel Miklós 2007.09.08. 19:08
A turizmusnak, az idegenforgalomnak, a gyógyfürdőnek, valamint a tudatos fejlesztéspolitikának köszönhetően érhette el Bük, hogy szeptember 8-án várossá avatják, vélekedik a település polgármestere. Horváth Lajossal a várható következményekről, a jövőbeni fejlesztésekről, illetve a település kistérségi elképzeléseiről beszélgettünk.
Bük nem rangkórságból válik várossá
– Tavaly kiemelt üdülőhellyé nyilvánították Bük teljes területét. Egy az elmúlt hetekben napvilágot látott összesítés szerint a település 2006-ban előrébb lépett, és az ötödik helyet szerezte meg a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján a legnépszerűbb városok „versenyében”, szeptember 8-án pedig városi rangot kap. Úgy tűnik, egy sikersorozatnak vagyunk a tanúi.
– A turizmusnak, az idegenforgalomnak és a gyógyfürdőnek, valamint a tudatos fejlesztéspolitikának köszönhetően érhettek be ezek az eredmények. 1993-ban volt már egy várossá válási programunk, amit Dr. Zoltán Zoltán készített. A képviselőtestület akkor mégis úgy döntött, ne nyújtsuk be a minisztériumnak. Én is azt az álláspontot képviseltem, hogy először városiasodjon a település, hiszen sosem a városi rang minden áron való megszerzése volt a célunk.
– Őriszentpétert 2005-ben nyilvánították várossá, ám a híradásokból úgy tűnt, ez számos negatívummal járt. Az őrségi példa nem keltett önökben aggodalmakat?
– Figyeltük az ottani fejleményeket, de azt hiszem, nekünk nem ezt kellett alapul vennünk. Őriszentpéter a maga 1208 lakosával harmada Bük lélekszámának. 2001-től Répcelak kapta meg a városi rangot, ott nem tapasztalhatók negatív következmények. Abban bízom, hogy Bük esetében is több előnyt, mint hátrányt könyvelhetünk majd el szeptember 8. után.
„…a jövőben sem Csepreg ellen kívánunk dolgozni.”
– Hogy befolyásolja a várossá válás a település kistérségben elfoglalt helyét, valamint szerepét?
– A mi kistérségünk speciális helyzetben van. Korábban 17 település volt a tagja, Hegyfalu kiválásával most 16-an vagyunk. Mindig kétpólusú volt, az egyik meghatározó település a kistérség központja, Csepreg, ami 1995 óta város, a másik pedig Bük. Eddig is egymásra voltunk utalva, és a várossá válással a jövőben sem Csepreg ellen kívánunk dolgozni. Jó kompromisszumokkal és feladatmegosztással ezután is fenn kell tartanunk a kétpólusúságot.
– Hatástanulmányokkal felmérték a várossá válás lehetőségeit és a várható következményeit. Milyen eredményre jutottak?
– A lehetőségek között elsősorban azokat kell kiemelni, amik a továbbfejlődés alapjait teremtik meg. A legfontosabb a gyógyfürdő jelenléte, és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom, illetve ebből következően a turizmushoz kötődő szolgáltatások. Ezeket kell magasabb színvonalra emelnünk. A kiegészítő turizmusban (például kerékpáros-, bor- és lovasturizmus) rejlő lehetőségeket sem szabad kiaknázatlanul hagynunk. Mindehhez a forrást az idegenforgalmi és az iparűzési adó-bevételeink jelentik, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kapcsán pályázati lehetőségekre is számítunk. Lakosaink száma csupán 3269, de nem szokványos település vagyunk. Kereskedelmi szálláshelyeinken évente 530 ezer, magánszálláshelyeken 120-122 ezer vendégéjszakát töltenek el az idelátogatók. Ezért az idegenforgalmi adóból lényegesen kedvezőbb lehetőségeink vannak a saját erő és a fejlesztési források megteremtéséhez, illetve a kiépített intézményrendszer működtetéséhez. De van egy másik „lába” is a gazdaságunknak, a Nestlé állateledel gyára, ami Közép-Kelet-európai központját építette itt ki, így a cég a foglalkoztatás és az iparűzési adó vonatkozásában jelentős szerepet játszik településünk gazdasági életében. Bük éves költségvetése jelentős összeg, 1,2–1,3 milliárd forint, ennek nagy részét a fentiek teszik ki.
Komplex csomag a versenyképesség megőrzéséért
– A legtöbb bevétel az idén 45 éves gyógyfürdőnek köszönhető, ebből következően ennek a fejlesztése gondolom, kiemelt szempont.
– A Büki Gyógyfürdő Zrt. 1993 január 1-óta működik. 46,92%-ban önkormányzati, ugyanennyiben megyei tulajdonban van, a fennmaradó 6,16% dolgozói részarány. Folyamatosan és sokat fejlődött: 2001 és 2003 között például a Széchenyi-terv keretében tíz alprojektből álló fejlesztést valósítottunk meg, a beruházások bekerülési költsége körülbelül 2,5 milliárd forint volt. Az NFT-ben a kiemelt projektek között szerepel a fürdőben elérhető szolgáltatások színvonalának további növelése. Elkészítettük a további fejlesztési tervet is, amely tartalmazza egyebek mellett a fizioterápiás szolgáltatás szerepének, illetve a fedett terület növelését, csúszdapark létesítését. Környékünkön, de a régióban és Burgenlandban is sok település számára kitörési pont a turizmus, számos fürdőt létesítettek, ezért nem szabad tétlenkednünk. Versenyképességünk megőrzése, valamint növelése érdekében olyan komplex csomagot kell nyújtanunk, amely ezután is idevonzza a vendégeket.
– A fürdővárossá válás előtt a településen élők 80%-a mezőgazdasággal foglalkozott, ma ez az arány mindössze 7–8%. Vannak tervek, hogy ezt a tradíciót megőrizzék, illetve akár erősítsék is a gazdaságban betöltött szerepét?
– Az agrárium fejlesztését is prioritásként kezeljük, ám nem biztos, hogy ezt csak a büki önkormányzat tudja megvalósítani. A kistérségen, illetve a LEADER közösség keretein belül kell gondolkodnunk. LEADER-akciócsoportot hoztunk létre, bízom benne, hogy a csepregi, a Felső-Répce menti és a kőszegi kistérséggel karöltve megvalósulnak az elképzeléseink. De ehhez előbb komoly döntések sorozatának meghozására van szükség. Mit tesz akkor közvetlenül az önkormányzat? Lokálpatriótákként természetesen a mezőgazdaságból élőket is támogatjuk.
Újabb vállalkozókat is várnak
– Az egyik internetes lap a várossá válással kapcsolatosan megkérdezett néhány helybelit. Egyikük úgy vélekedett, örvendetes dolog a fejlődés, de például bölcsőde, középiskola és a fiataloknak való éjszakai szórakozóhely még nincs a településen. Várhatóak-e az efféle igényeket kielégítő intézkedések? – A középiskoláról: egy intézmény irányít egy általános és egy vendéglátó-ipari iskolát. Az utóbbi (a település jellegzetességének megfelelően pincéreket és szakácsokat képez) ugyan nem ad érettségit, de keressük a lehetőséget, hogy ez megváltozzon. Öt kilométeren belül, Csepregen elérhető egy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő középiskola. Már elkészült a kistérség közoktatás-fejlesztési stratégiája, ebben konkrétan megfogalmaztuk a jövőbeni feladatokat. Időnként felmerül saját bölcsőde létesítésének igénye, de nem tapasztaljuk, hogy ez komoly elvárás lenne. A Csodaország Óvodába egyébként már 2,5 éves kortól be lehet íratni a gyerekeket. A fiataloknak való szórakozási lehetőségekkel kapcsolatban a közmeghallgatáson is azt mondtam, nem biztos, hogy szerencsés Bükön diszkót létesíteni. Igaz, megfogalmazódik az igény, hogy miután bezárt a fürdő és megvacsoráztak a fiatalok, mihez kezdjenek, de úgy vélem, önkormányzati támogatás mellett a vállalkozóknak kellene orvosolniuk ezt a problémát.
|