3.
Kleinhappel Miklós 2013.02.18. 17:11
NYME SEK HÍRLEVÉL
X. évfolyam 3. szám 2013.02.18.
295 milliót nyert a BTK által koordinált pályázat
295 millió 170 ezer 017 forint támogatást nyert a Nyugat-magyarországi Egyetem a Bölcsészettudományi Kar által koordinált Idegenben otthon. A szakmai idegen nyelvi és az idegen nyelvű képzés megújítása és fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen című pályázat.
Az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0006 jelű pályázattal az intézmény az átfogó nyelvoktatási rendszer kialakítását vállalja. A támogatás odaítéléséről szóló értesítés indoklásában olvasható: „A nyelvoktatás korszerűsítését a vállalt tevékenységek egész sora támasztja alá. A pályázat erősségei, hogy a feltételek adottak a program kifejlesztéséhez. A szakmai megvalósítók alkalmasak az átfogó, új nyelvoktatási rendszer kialakítására. A pályázó, eltökélt szándéka, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem egészére nézve áttörő újításokat, fejlesztéseket hajt végre.” A pályázat révén két nyelvi képző központ is létrejön, egy Szombathelyen, egy Sopronban.
(tszik)
Kacsavilág fotókon
Ma 15 órakor Bogdán Ferenc fotóiból nyílik tárlat Kacsavilág címmel a C–épület Aulában. A kiállítást megnyitja Végh György egészségfejlesztő.
(tszik)
Hoffmann Rózsa részvételével nyílik meg a Vasi Diák Közösségi Szolgálat irodája
A Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja a középiskolás diákoknak – az érettségi vizsga előfeltételeként – az 50 órás közösségi szolgálatot. Vas megyében ezt nem kényszerű kötelezettségként próbálják értelmezni, inkább egy lehetőségként.
Dr. Iker Jánostól, az irodát létrehozó Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ igazgatójától megtudtuk, ez a lehetőség a helyi közösségépítés, a szolidaritás, a segítőkészség iránti fogékonyság kialakítása, az egymás iránti felelősség erősítésére. A diákok így a helyi közösség számára hasznos, jól szervezett, biztonságos tevékenységet végezhetnek a közösségi szolgálat ideje alatt, olyat, amely minden szereplőnek a jól végzett munka örömét, az egészséges közösségben nélkülözhetetlen bizalom erősítését jelenti majd.
A megnyitó február 21-én 15 órakor kezdődik a D–épületben. Köszöntőt mond Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, Harangozó Bertalan kormánymegbízott, dr. Puskás Tivadar, a megyeszékhely polgármestere és prof. dr. Faragó Sándor, az NYME rektora. Az irodát megnyitják a Bolyai gimnázium és a Művészeti Szakközépiskola diákjai a közösségi szolgálat keretében. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárul.
(tszik)
A rekreációs társaság tavaszi programjai
A tavaszi félévben is folytatódnak a Közép-kelet európai rekreációs Társaság (KERT) Szombathelyi Kreatív Csoport programjai. Havonta egy-egy előadás lesz.
Az első rendezvényen február 21-én Tavaszvárás lelkiekben címmel dr. Kiss-Geosits Beatrix főiskolai docens tart előadást. A következő programok: március 21-én Kocsis Csabáné mestertanár: „Minden élet oka a mozgás”, április 11-én Kovács Károly búvároktató: Kék mélység.
Az előadások minden alkalommal 17 órától kezdődnek a Savaria Egyetemi Központ Könyvtárának Konferenciatermében.
(KERT)
A Tánczos-ügytől a rendőrök előnyugdíjazásáig
Mit tehetnek a nagymamák és a nagypapák a családon belül elkövetett bűncselekmények ellen? Milyen tanulságokkal szolgálhat a körmendi gyermekgyilkosság, a Tánczos-ügy? Miért hal meg olyan betegségekben a magyar lakosság több, mint fele, melyek kis odafigyeléssel kivédhetőek lennének? Előnyugdíjba mehessenek a rendőrök vagy a tűzoltók? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaptak válaszokat, hallgathattak meg a témákat árnyaló véleményeket a résztvevők a Savaria Egyetemi Központ Könyvtárában az Országos könyvtári napok alkalmából.
Az évről-évre megrendezett Országos könyvtári napok programjait mindig egy-egy témával kapcsolatban szervezik. Legutóbb az Európai Unió által meghirdetett aktív idősödés és a nemzedékek közti szolidaritás éve jegyében az ország félszáz településén a tartalmas időskorról szóló rendezvényeken vehették részt az érdeklődők.
A SEK könyvtárában elsőként Kiss Zoltánné, az egyetem öregdiákja időseknek szóló bűnmegelőzési tanácsokat adott. Előadásának bevezetőjéből kiderült, a rendőrség az 1990-es évek elején hozta létre a bűnmegelőzési szolgálatot. Ebbe leginkább a szociális szférából hívtak szakembereket, többek között pedagógusokat, ő is így került a szervezetbe. Kiss Zoltánné nyugdíjazásáig Vas, Veszprém és Győr–Moson–Sopron megye DADA programvezetőjeként tevékenykedett. Feladatkörébe tartozott a család-, gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás megelőzése, az áldozatvédelem, a megelőző vagyonvédelem és a környezetvédelem.
Elmondta, az idősek helyzete speciális, hiszen a nyugdíjaskor kirekesztődés a társadalomból. Az öregekre jellemző, hogy figyelmük könnyen elterelhető, s tartanak otthon készpénzt, ezeket pedig kihasználják a bűnözők. Legveszélyeztetettebbek az egyedül élők.
Az előadó egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrségi tapasztalatok szerint az időseket gyakran lakásuk közvetlen környezetében, az utcán, lépcsőházban, vagy a lakás ajtajában támadják meg, ezért otthoni környezetben sem szabad elveszíteniük az éberségüket. Ismeretlennel például ne szálljanak be a liftbe, ajtajukat ne tárják ki idegennek, ne engedjék be a lakásba, illetve ha ez megtörtént, ne hagyják egyedül és jól figyeljék meg a külsejét, esetleg azt is, milyen autóval érkezett, annak mi a rendszáma.
A szakember részt vett a körmendi gyermekgyilkosság, a Tánczos-ügy nyomozásában, ami ráébresztette például arra, milyen fontos az, hogy a bejárati ajtón kívül ne kilincs legyen; a kislány ma is élne, ha a gyilkosa nem tudott volna utánamenni a lakásba.
Kiss Zoltánné más bűncselekménytípusokról is beszélt. Elmondta például, hogy a szexuális bűncselekmények nagy részét családon belül követik el, ezért a nagymamák és a nagypapák felelőssége az ilyen esetekben rendkívül nagy. Rámutatott: a gyerekek 12 éves korukig a legbizalmasabbak a nagyszülőkkel, ezért a nagyszülők vehetik észre a legkönnyebben, ha a gyermek szokatlanul viselkedik, szorong, vagy éppen verésnyomok találhatók a testén.
Felszeghy Sára, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Egészségfejlesztési Intézet egyetemi docense sok máson kívül arról beszélt, hogy életmódváltással miképp lassítható le, valamint fordítható pozitív élménnyé az öregedés. Elmondta, 130 évig élhetnénk, ha életkilátásainkat nem rontanánk jelentősen azzal, hogy nem megfelelő a testtömegindexünk és a fizikai igénybevételünk, valamint dohányzunk.
A különféle betegségeket csupán 15–30 százalékban okozzák a genetikai adottságok, 55–75 százalékban az életmódon múlik az egészségünk. Felszeghy Sára riasztó példát említett, amikor kifejtette, hogy egy a terhessége idején dohányzó anya három generáció életkilátását folyásolja be negatívan: a saját magáét, a magzatáét, illetve a magzat génállományán keresztül a leendő unokájáét is.
Az előadó kitért a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságára is, hiszen a munkakörülmények is nagy mértékben befolyásolják az egészségi állapotot. Apróságnak tűnik, de nagyon lényeges: nem mindegy, hogy milyen széken ülünk a munkaidő alatt; 40 éves korunkra visszafordíthatatlan mozgásszervi problémákat okoznak a rosszul megválasztott székek. Felszeghy Sára szerint egyebek mellett a munkakörülmények javításával kerülhetők el az olyan társadalmi viták, melyek például arról szólnak, hogy a rendőrök vagy a tűzoltók vonulhassanak-e nyugdíjba előnyugdíjjal. Véleménye szerint olyan feltételeket kell teremteni a munkahelyeken, melyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók ne „használódjanak el” 40–45 éves korukra. A megelőzés ráadásul jóval olcsóbb lenne, mint amennyi a rokkantnyugdíjakra kifizetett összeg. Az, hogy ha Svédországban elkezdünk beszélgetni egy ránézésre hatvan évessel, majd néhány perc múlva megtudjuk, hogy valójában a nyolcvanon is túl van, a fentiekre vezethető vissza – mutatott rá az előadó.
(tszik)
|