Bútorpiac: hogy látja a vásárló?

Kleinhappel Miklós  2008.12.13. 11:41

A bútorvásárlást tervezők, illetve a bútorvásárlók között végzett kutatást – igényeik, véleményeik, preferenciáik megismerése céljából – a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet Vállalkozási és Marketing Tanszék. A két megbízó közül az egyik a fa- és asztalosipari gépek értékesítésével foglalkozó ANEST Zrt., amely 2001-ben megkapta a DNV által tanúsított EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minősítést, 2006-ban pedig Commited to Exelence elnevezésű európai minőségdíjat. A másik az 1990-ben alakult, száz tagvállalat alkotta Magyar Bútor- és Faipari Szövetség.

         A válaszadók a magyarországi bútorok kínálatát összességében döntően jónak minősítették, viszont a semlegesek aránya is jelentős volt, körülbelül 30 százalék. A negatív, tehát rossz, illetve nagyon rossz értékelés elhanyagolhatónak mondható. A fiatalok kritikusabbak a bútorkínálat megítélésében, legalábbis kevésbé ragadja meg őket a jelenlegi bútorválaszték, a legidősebb korosztály viszont elégedettebb vele. Kelet-Magyarországon a vásárlók kevésbé elégedettek a kínálattal, mint Budapesten, vagy az ország nyugati felében.

         A kutatás vizsgálta, hogy a vevők milyen minőségűnek tartják a külföldi bútorokat, illetve a hazaiakat. Nagy a különbség a volt szocialista országok (Lengyelország, Románia) és a nyugati országok megítélésében: az előbbiek bútorait jelentős arányban ítélik rosszabb minőségűnek, mint a magyarországi bútorokat, míg a nyugati országok termékeit jobbnak, vagy legfeljebb azonos színvonalúnak. A vizsgáltak közül legjobbnak a skandináv bútorok minősége bizonyult, ezt a német és az olasz bútorok követik, ezeket a vásárlók közel fele jobbnak értékeli, mint a magyar bútort.

A legnépszerűbb irányzat a fiatalos, modern, a vásárlók harmada ezt kedveli. „Ezüstérmes” a klasszikus stílus. Népszerű még a természetes tömörfa (nem fenyő) és a skandináv stílusú fenyőbútor. A modernet inkább a fiatalok és nyugat-magyarországiak kedvelik, míg a klasszikus stílus az idősebbek és a keleti országrészben élők között a népszerűbb.

A bútorpiacon a márkák jóval kisebb súllyal vannak jelen, mint sok más fogyasztói piacon: a válaszadók egyharmada nem említett márkát (a budapesti piacon ez az érték 44 százalék). Másik jellemzője a piacnak, hogy elsősorban a bútorgyártó neve – esetleg forgalmazó neve – jelenti a márkát, kevésbé a különböző bútorcsalád elnevezése. A bútorvásárlók között az ismertséget döntően két márka vezeti, legismertebb az IKEA, ennek a legjobb a pozíciója, ezt az Andante követi. Ennél jóval kisebb mértékben ismerik a KIKA-t, Kolonial-t és a Kanizsát. Korcsoportokat nézve a vezető márkákat a fiatalabbak, különösen a legfiatalabbak sokkal inkább ismerik, viszont a Kolonialt és a Kanizsát, mint régebbi márkákat inkább az idősek – róluk az is elmondható, hogy összességében lényegesen kevesebb márkát ismernek. Az IKEA mindhárom régióban (Budapest, Kelet-, illetve Nyugat-Magyarország) egyformán, az Andante főleg Nyugat-Magyarországon ismert. Elhelyezkedése miatt a Kanizsa szintén itt, míg a Balla Bútor Kelet-Magyarországon ismertebb. A nők valamivel jobban ismerik a bútormárkákat, aminek oka, hogy ők az otthonnal, a lakberendezéssel kapcsolatosan aktívabbak.

         Vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a kérdezettek között lakásuk, házuk mely részének berendezésére van igény, valamint milyen funkciókra keresnének bútort, ha lehetőségük lenne rá. A legtöbben a nappalit rendeznék be újra, azután a konyhát és a hálószobát. A legfiatalabb korosztálynak a hálószoba a legfontosabb, a gyerekszobát leginkább a gyereket tervező, vagy nevelő fiatalok és középkorúak rendeznék be, a nappali a legfiatalabbakat kivéve mindegyik korosztálynál a leginkább fejlesztendő lakótér. A budapestiek inkább a nappalit és gyerekszobát újítanák meg, míg Kelet- és Nyugat-Magyarországon főképp a konyha, a hálószoba és a fürdő berendezésére van előtérben. A férfiakat elsősorban a nappali és a dolgozószoba, míg a nőket inkább a konyha, és a fürdőszoba berendezése érdekli. Az egyedülállókat a nappali és a háló, a fiatal párokat a nappali és a konyha, a fiatalabb gyermekes háztartásokat természetesen a gyerekszoba, az idősebb gyermek nélküli párokat az ebédlő megújítása foglalkoztatja leginkább.

         A felmérésből kiderül, hogy a tartósság alapvető feltétel a bútoroknál, de a kényelem és a funkcionalitás is elengedhetetlen követelmény. Az egységes stílus és a részletek fontossága már kevésbé meghatározó berendezési szempont. A kényelem és a praktikum az idősebbeknek a legfontosabb, akik sokkal kevésbé akarják megújítani lakberendezésüket és a modern, formatervezett bútorokat sem igazán kedvelik. Az egységes stílus leginkább a fiatal-középkorúaknak fontos. Nyugat-Magyarországon jobban igénylik az egységes, modern stílust, mint az ország más részén. A nők többet törődnek a részletekkel és gyakrabban újítanák a berendezést, s valamivel modernebbek, mint a férfiak. Emellett számukra sokkal inkább élmény a vásárlás, mint a férfiaknak. Az idősebbek, akiknek ez a lakóhelyük többnyire már életük végéig szóló lakótér, az egyszerű formákat jobban szeretik, a régi bútorokat tartósabbnak ítélik. Ők nem szeretnek bútort vásárolni, számukra ez kevésbé jelent élményt. A fiatalabbak viszont költöznének még. A retro a legfiatalabbak között divatos.