Egyéb interjúk : Dr. Németh István, a Berzsenyi Dániel Főiskola Gazdasági Tanácsának elnöke: Nagy hibát nem követhetünk el |
Dr. Németh István, a Berzsenyi Dániel Főiskola Gazdasági Tanácsának elnöke: Nagy hibát nem követhetünk el
Kleinhappel Miklós 2007.01.16. 14:54
– Január végéig kell eldönteni, hogy melyik egyetemmel egyesül főiskolánk. Körülbelül két héttel ezelőtt milyen mértékben egyeznek a jövőnket érintő elképzelések?
– A Gazdasági Tanács (GT) a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős felhasználásában nyújt segítséget, stratégiai döntéseket készít elő, s a végrehajtásukat is ellenőrzi, ezért fontos szerepünk van az egyesülési folyamatban. Az általunk kezdeményezett első csatlakozási tárgyalások feltárták, hogy a jövőbeni együttműködésre és a közös intézmény létrehozására irányuló elképzelésekkel kapcsolatos álláspontok mennyiben egyeznek, illetve különböznek. Természetesen egymással összeegyeztethető és merőben más szempontok is felmerültek, de úgy vélem, a végső, felelős döntésig egyiket sem szabad elvetni.
– Milyen oktatáspolitikai környezetben kell megtalálnunk a helyünket?
– A felsőoktatás napjainkban struktúraváltás előtt áll. Az államilag támogatott létszám csökken, ezen belül a humán tárgyakat a rendszer kevésbé, a természettudományi és a műszaki szakterületeket erőteljesebb állami támogatással preferálja. Az általános iskolai és a középfokú oktatásban már sokat emlegetett demográfiai hullámvölgy a következő egy, két évben a felsőoktatást is eléri. Valamint úgy gondolom, hogy a magyar oktatási struktúra nem felel meg a gazdaság és a társadalom elvárásainak: magas a felsőoktatásban részt vevők aránya, amit egy gazdaságilag fejlett ország sem engedhet meg magának, valamint a gazdaság egyes szegmensei részére nem, vagy alig-alig képzünk szakembereket.
– Mennyire értékes partner a tárgyalásokba bevont egyetemek számára a Berzsenyi Dániel Főiskola?
– Hagyományainkból és oktatási kultúránkból adódóan mind a négy egyetem értékeihez sokat tudunk hozzátenni. A közeljövőben a versenyképesség megőrzése érdekében a totális universitas megvalósítására kell törekedniük az intézményeknek, vagyis olyan oktatási portfóliót kell kidolgozniuk, aminek segítségével rugalmasan tudnak reagálni az oktatásban időről-időre megjelenő spontán igényekre. Említettem, hogy ma inkább a műszaki és a természettudományi szakokat részesítik előnyben, de egy régió fejlettségét nem csak közgazdasági értékek határozzák meg, hanem a kulturális és a tudományos bázisát sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ehhez pedig a humán tudományokra is szükség van. Meg kell tehát találni a helyes arányokat. A jelenlegi szűkülő oktatási piacon felértékelődnek a versenyképességet javító adottságok, amiket minden felsőoktatási intézmény megtartani és fokozni szeretne. Még a teljes universitassal rendelkező Pécsi Tudományegyetemnek is szüksége lehet ránk, a nyugati határszél számukra is stratégiai terület, hiszen az osztrák kapcsolatok „előretolt bástyát” jelentenek. Más egyetemek számára például lényeges szempont lehet a BDF hat- és hétezer közöttire tehető hallgatói létszáma. A veszprémi Pannon és Széchenyi István Egyetem körülbelül 10 ezres hallgatói gárdájához adódó létszámunk az egyesülés után létrejövő új egyetemet átbillenti azon a kritikus tömegen, ami a versenyképességhez elengedhetetlen. Nem beszélve a Nyugat-magyarországi Egyetemről, ami a jelenlegi 16 ezres helyett 22-23 ezer fővel „működne”, így az ország hatodik legnagyobb egyetemévé válhatna, és mint ilyen, nagyon közel kerülne a teljes universitas megvalósításához, hiszen csak az orvosi és a jogi kar hiányozna a portfóliójából. A gazdaság szempontjából a régióban való gondolkodás az előnyös, a gazdasági potenciál ugyanis ezt támogatja. Olyan adottságokat kell kiegészíteni egymással, amik átsegítik az új intézményt a mesterszakok akkreditációján, hiszen az egyetemeken adott az a kutatási és humánerőforrási bázis, amivel ez megvalósítható. És hosszasan sorolhatnám még azokat az elvárásokat és lehetőségeket, amelyeket számba kell vennünk.
– Néhány évvel ezelőtt is történtek már lépések az integráció érdekében, ám végül kútba esett az elképzelés. Az akkor szerzett tapasztalatokat 2007-ben kamatoztatni lehet?
– Természetesen. Ha az Országgyűlés kimondja a két intézmény házasságát, akkor azok jogilag megszüntetik önmagukat, majd új egyetem jön létre. A Berzsenyi Dániel Főiskola önálló egyetemi központként kíván működni. Ki kell használnunk, hogy a felsőoktatási törvény most lehetőséget ad egy ilyen egyesülésre. Szombathely városához és Vas megyéhez társadalmi kötődésünk van, emiatt is fontos hogy önállóságunkat ne adjuk fel (a korábbi integrációs törekvések ezen buktak meg).
– Minden szenátusi ülésen felmerült, hogy ne olyan döntés szülessen, ami a főiskola pillanatnyi érdekeit, hanem az új egyetem létét hosszú távon szolgálja.
– A GT a korrekt folyamatot segíti annak érdekében, hogy a legkevésbé legyen támadható az eljárási rend, és a tárgyalások eredményeképp a főiskola vezetése a hónap végéig konszenzuson alapuló döntést hozzon. Úgy gondolom, nagy hibát nem követhetünk el, bármelyik egyetemhez is csatlakozunk, de vannak olyan előnyök, amelyeket nem a mai értékrendünkben és pozíciónkban kell értékelnünk, hanem előretekintve, a stratégiai előnyöket figyelembe véve. Hosszadalmas és alapos tárgyalássorozaton fel kell tárnunk minden előnyt és hátrányt az objektív döntés kialakításához. Az egyesülésnek csak úgy van értelme, ha a BDF tovább tudja gyarapítani az elmúlt évtizedek alatt felhalmozott értékeit.
– Ha valaki figyelemmel kívánja kísérni a csatlakozási tárgyalásokat, hogyan veheti fel a kapcsolatot a Gazdasági Tanáccsal? – Indítottunk egy honlapot, a www.bdf.hu/gt címen a főiskola számítógépeiről bárki elérhet és tanulmányozhatja a tárgyalások menetét és eredményeit. A Hallgatói Önkormányzaton keresztül Tóth Ferenc Zsolttal, a GT hallgatói küldöttével is kapcsolatba lehet lépni; a testületben ő képviseli a diákok érdekeit és ellátja a kommunikációval kapcsolatos feladatokat.
|