- Az Európa bajnokságokról hét arany-, hat ezüst- és hat bronzéremmel, a világbajnokságokról négy ezüst- és két bronzéremmel tértem haza.

    - És persze a legutóbbi érmet se felejtsük el. Novemberben világbajnoki címet nyertél Athénban.

    - Nagyon büszke vagyok erre az eredményre. Egy álom teljesült be ezzel a győzelemmel.

    - A sok érmet elnézve és látva, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények között éltek ebben a négyemeletes házban, felmerül a kérdés: megéri ma Magyarországon világbajnoknak lenni?

    - Nem gazdagodtunk meg belőle, de rosszul sem élünk. Nem pénzért csinálom a súlyemelést. Az idei olimpiai játékok között már ott szerepel a női súlyemelés is. Ide szeretnék kijutni és magamhoz mérten a lehető legjobban szerepelni.

    - Naponta mennyi időt töltesz edzéssel, felkészüléssel?

    - Napi két edzésem van (délelőtt 10 és délután 15.30 órakor), ezek körülbelül másfél-másfél órát vesznek igénybe.

    - Másképp, speciálisabb módon készültél a világbajnokságra?

    - Nem. Ugyanúgy edzettem most is, mint korábban, hiszen Európa- és világbajnokságokra készülök rendszeresen.

    - Kanyarodjunk vissza az időben egészen a gyermekkorodig. Már akkor súlyokat emeltél?

    - Mindig annyi energiám volt, hogy akár másnak is jutott volna belőle. Több sportágat is kipróbáltam, de egyikben sem tudtam olyan eredményeket elérni, amikkel kitűnhettem volna az átlagból. Az érettségi után futottam, kondiztam, csak a magam kedvéért. Mivel fiatalabbik bátyám súlyemelő volt, ez utóbbi helyszíne a súlyemelő terem volt.

    - Szüleid jó szemmel nézték, hogy a lányuk ilyen ,,fiús” sportot választott magának?

    - Sajnos anyukám hat, apu tizennégy éves koromban meghalt.

    - Ki viselte akkor gondodat?

    - Nevelőotthonban éltem magányosan, senkire sem számíthattam. Tizennégy évesen, amikor elkezdtem a középiskolát (nyomdai fényképész az eredeti foglalkozásom) kollégiumba kerültem. Nehéz időszak volt ez a néhány év az életemben.

    - Említetted, hogy testvéred is van. Végül az ő sorsa is jobbra fordult?

    - Két bátyám van. Nekünk nem adatott meg az, ami más családban természetes, hogy a testvérek együtt nőnek fel. De minden szerencsésen alakult, és nekik is sikerült megtalálniuk a számításukat az életben.

    - Megtanított valamire a sport?

    - Rendszerességre, fegyelemre. Az ember talán a ,,civil” életben is jobban tud küzdeni, nem hagyja el magát olyan könnyen.

    - Volt valami az eddigi életedben, amiért nagyon küzdöttél és mégsem érted el?

    - Igyekeztem mindig elérhető célokat kitűzni magam elé, így szerencsére ilyen még nem volt. Apróbb kudarcok persze igen, amik adott esetben késleltettek, hátráltattak, de aztán a siker mindenért kárpótolt.

    - A súlyemelés nagy fizikai erőt igényel, hiszen esetenként több, mint 100 kilós súlyokat emelsz. Lélekben is ilyen erős vagy? Egyáltalán összefügg ez a két dolog?

    - Szerintem összefügg. Elég csak a versenyekre gondolni: hogy ilyen súlyokat fel tudjak emelni, lelkileg is ,,jól” kell lennem.

    - Elgyengít néha valami? Adott esetben mitől fakadsz sírva?

    - Igen, sírni is tudok. Például ha valakitől, akitől nem azt vártam, csalódást okoz. Ha akitől őszinteséget vártam, nem volt őszinte. Tavaly sírtam eleget.

    - Egy világbajnok, egy élsportoló, jelen esetben a te életed elég hajszás: rendszeres edzések, gyereknevelés, háztartásvezetés… Ezek külön-külön is teljes embert kívánnak. Érzékennyé tesz ez a tempó?

    - Ezt azért nem mondanám.

    - Kemény nőnek tartod magad?

    - Milyen nőnek? –Kérdez vissza Erzsi csodálkozva.

    - Egy női futóról még nem feltétlenül, de egy súlyemelőről szerintem a kemény nő képe alakul ki az emberekben, nem?

    - Ugyanolyan nő vagyok, mint bárki más. Azért választottam ezt a sportágat, mert nagy fizikai energiával rendelkeztem, az adottságaim erre tettek alkalmassá. Ebben volt, van tehetségem, hogy kitűnjek. Hogy én emiatt nem lennék nőiesebb, mint egy fotómodell? Szerintem ez nem is kérdés. Miért kellene nekem bizonygatnom, hogy ugyanolyan nő vagyok, mint a többi hölgy?

    - Nem is erről van szó. Az emberek ezt gondolhatják rólad. De nem vagy ezzel egyedül, hiszen nemrég egy Stahl Judittal készült riportot olvastam, amien ő azt nyilatkozta, az emberek számára a képernyőről róla az jön le, hogy kemény nő. Ő ráadásul nem is súlyemelő.

    - Tisztázni kellene, mit ért valaki azon, hogy nőiesség. Te mit értesz rajta?

    - Sok összetevője van az öltözködéstől a hajviseleten, a viselkedésen át a hagyományos női szerepekig.

    - Ha egy nő kapál a földön, egyáltalán nem nőies. De nem lehet mindenkinek manöken alkata. Nem is hiszem, hogy csak az alakon múlik a nőiesség. ,,Be van osztva” a  világ, mindenkinek jut valamilyen szerep. Nekem a súlyemelés az életem, valamilyen szinten ehhez értek, ezt csinálom.

    - A férjed valahol azt mondta, a nagy leterheltség mellett is képes vagy arra, hogy összetartsd a családot…

    - Látod, ha egy nő nem lenne nőies, valószínűleg se férje, se gyereke nem lenne. De mivel természetes dolog, hogy ha egy nő elér egy bizonyos kort, szeretne férjhez menni, családot alapítani, itt van a nőiesség munkától, külsőtől, minden egyébtől függetlenül.

    - Egy nő tehát önmagában attól nőies, hogy nőnek született?

    - Igen. Van, aki kifesti magát, van, aki sportosan öltözködik. Több változat lehet. De alapjában véve, a lelke mélyén szerintem minden nő egyforma.

    - Te, mint a munkájában és a magánéletében is sikeres nő, elfogadod a hagyományos női szerepeket?

    - Igen, hiszen ezek természetes női szerepek. Úgy gondolom, az a legfontosabb egy nő életében, hogy eljusson oda, amikor azt mondja: igen, ez így van jól.

    - Beszéljünk kicsit a sportoló-edző viszonyról. Ezt mennyire kell elmélyíteni ahhoz, hogy jó eredmény szülessen? Ti barátok vagytok az edződdel?

    - Nem, egyáltalán nem erre van szükség. Antalovics Ferenccel nagyon jó viszonyban vagyok. Ennyi bőven elég. Elengedhetetlen, hogy a sportoló fel tudjon nézni az edzőjére, tisztelni, becsülni tudja, higgyen a munkájában. És persze ugyanez fordítva is igaz.

    - Férjedet hogy ismerted meg?

    - Ez Gizinek köszönhető. Valami baj volt a fülével, fájt szegénynek, ezért állatorvoshoz kellett vinnem. Attila vette pártfogásába, ő gyógyította meg. Ezután rögtön arra gondoltam, ezt a pasit meg kell fogni, már csak a kutya miatt is… De komolyra fordítva a szót: szinte fel sem tudtam fogni, olyan gyorsan történt minden. Összeházasodtunk, megszületett Kriszti. Boldogok vagyunk együtt.

    - Úgy tudom, a munkájában ő sem állt meg, újabb babérokra tör.

    - Nemrég szerzett újabb diplomát mikrobiológiából. Egy laboratóriumban DNS-alapú diagnosztikával foglalkozik. És továbbra is gyógyítja a beteg állatokat.

    - Te is továbbképzed magad.

    - A versenybírói végzettséget már megszereztem. Jelenleg az edzői képesítés megszerzéséért tanulok. Úgy gondolom, ez lesz a versenyzés utáni jövő. De előtte még ott van az olimpia, erre készülök most nagyon.