Hallgatóink nagyobb része elméletközpontúnak tartja az oktatást, az itt szerzett képesítéssel csupán harmaduk szeretne elhelyezkedni és úgy vélik, frissdiplomásként nehezen találnak majd állást, mondta dr. Balogh Imre stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes kedden, A BDF-ről a munkaerőpiacra című kutatási konferencián. A rendezvényen az intézményünkben diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében végzett felmérés eredményeit ismertették és értékelték.

            Megnyitójában dr. Balogh Imre kifejtette: a Berzsenyi Dániel Főiskola képzési portfoliója jelenleg nem egyezik a munkaerőpiac igényeivel, ezért azt át kell alakítani. Az ezzel párhuzamosan, a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében most elkészített és közreadott kutatási jelentés célja, hogy tanulságait az oktatásban hasznosítva tananyagfejlesztés eredményeképp főiskolánk olyan kompetenciaterületeken is képzést nyújtson, amelyek megkönnyítik a hallgatók elhelyezkedését. A 2006 júliusában elvégzett felmérés során a kérdőíves adatfelvétel módszerét alkalmazva 1708-an fejtették ki véleményüket. A válaszadók csaknem kilencven százaléka egy éven belül diplomát szerez. A BDF hallgatóinak nembeli megoszlásával összhangban a megkérdezettek 76,4%-a nő, 23,6%-a pedig férfi volt.

            Hallgatóink leggyakrabban megfogalmazott kritikája, hogy elméletközpontúak a Berzsenyi Dániel Főiskola képzései. Közülük ugyanakkor figyelemreméltóan sokan motiváltak abban, hogy kiegészítő tanfolyamokon és tréningeken is részt vegyenek. Diákjaink nem érzik elegendő „muníciónak” azt a tudást, amelyet az itt eltöltött évek alatt elsajátítanak. A főiskola jól felkészít-e a munkaerőpiacra? című kérdésre adott válaszokból megtudtuk, 43,4%-unk közömbös e témában. A stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes véleménye szerint ennek az az oka, hogy a pedagógusképzésben nem beszélhetünk versenyszféráról. Kiderült, hogy az itt szerzett képesítéssel hallgatóinknak csupán a harmada szeretne elhelyezkedni, és úgy vélik, frissdiplomásként nehezen találnak majd állást.

            A projekt a tervezett kiegészítő képzésekkel kapcsolatban is vizsgálódott. Elsőként az általános igényeket mérték fel: a különböző ismeret- és kompetenciacsoportokkal kapcsolatos véleményeket mérték, hogy feltérképezzék, álláskereséskor a diákok megítélése szerint melyek jelentenek előnyt. Általánosságban elmondható, hogy a készségfejlesztő tréningek rendkívüli népszerűségnek örvendenének a hallgatók körében. Kiemelkedően magas a nyelvismeretet fontosnak tartók aránya. Dr. Balogh Imre azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Szombathely határközeliségéből adódóan nem lehetünk biztosak abban, hogy a válaszadók hány százaléka kíván majd a hazai munkaerőpiacon elhelyezkedni. A hallgatók jó kommunikációs készséget tartják az álláskeresési esélyeiket növelő legfontosabb tényezőnek. Számítástechnikai ismereteiket jónak értékelik, valamint fontos számukra, hogy egyes oktatási elemekhez digitalizált változatban, az internet segítségével jussanak hozzá.  

A kutatás második szakaszában a cégek elvárásait vizsgálták. Háromszáz munkaadót kérdeztek meg rövid-, illetve középtávú terveikről és elképzeléseikről, valamint a jövő „ideális” munkavállalójáról. A vállalatok/vállalkozások jellemzően alacsony dolgozói létszámúak (50,9%-uk tíz főnél kevesebbet foglalkoztat), 23,7%-uknál a munkavállalók száma több mint száz. Idén 40%-uk tervezi új munkaerő felvételét. Előnynek tekintik a számítástechnikai ismereteket, a (pályakezdőkről van szó!) szakmai tapasztalatokat és a jó problémamegoldó képességet. Legáltalánosabb elvárásuk a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány. A legkevésbé favorizált kompetencia az elemzőkészség. A diákok véleményével összevetve elmondható, hogy a hármas (kommunikációs készség, problémamegoldó készség, csapatmunka) élboly a két megkérdezett csoportnál egybeesik, bár a hallgatók az előbbit, a munkaadók a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak.