V. évfolyam, különszám, 2008. 05. 21.
Tájékoztató a 2008. május 20-án megtartott közalkalmazotti értekezletről
„Tájékoztatás nélkül nem valósítható meg a hatékony, bizalomra épülő érdekvédelem a Közalkalmazotti Tanács (KT) véleménye szerint, amivel a Savaria Egyetemi Központ (SEK) vezetése is egyetért, ezért hívtuk össze a mai értekezletet”, mondta dr. Stipkovits Ferenc, a KT képviseletében tegnap, a Díszteremben megtartott közalkalmazotti fórumon.
Karonként 4–5 mesterszakra lenne szükség
A rendezvényen prof. dr. Gadányi Károly A SEK előtt álló feladatok címmel fejtette ki gondolatait. Az elnök-rektorhelyettes hangsúlyozta, a közös felelősség elvét követve kell dolgoznunk annak érdekében, hogy a szombathelyi felsőoktatásról sokáig jelen időben beszélhessünk. „Mesterszakok hiányában nincs jövőnk, hiszen ezek nélkül az alapszakjaink is veszélybe kerülnek”, mutatott rá a SEK vezetője arra célozva, hogy a bolognai rendszerben a hallgatók nem csupán a három éves képzés időtartamára tervezik tanulmányaikat, hanem olyan felsőoktatási intézménybe adják be jelentkezésüket, ahol lehetőség van tanulmányaik folytatására. Az akkreditációs eljárások elkezdéséhez egyebek mellett minősített oktatókat vettünk fel, ám a munka gyümölcsei lassan érnek be. „Minden karon legalább 4–5 mesterszakra lenne szükség. A népesebb és a feljövőben lévő szakok esetében elengedhetetlen a mesterképzések alapítása. És nem csak a tanári, hanem a diszciplináris akkreditációban is sikeresen kellene szerepelnünk”, hangzott el. A kis létszámú szakokról szólva az előadó kifejtette: a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) széles szakkínálattal büszkélkedhetett, a sokszínűség megőrzése érdekében erről egyetemi keretek között sem mondunk le. A kihívásokról szólva prof. dr. Gadányi Károly nyomatékosította: a jelenlegi hallgatói létszám mellett fenntarthatatlan az intézmény oktatói és dolgozói állománya. Az elmúlt évek létszámcsökkenését érzékeltetve az elnök-rektorhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a BDF-nek a 2004/2005-ös tanévben 7 049 hallgatója volt, a 2007/2008-as tanévben a SEK hallgatóinak tábora 4 941 fő. Államilag finanszírozott képzésben 2005-ben 3 043-an, 2006-ban 2 942-en, 2007-ben 2685-en vettek részt. A költségtérítéses képzést választók száma csökkent a legdrámaibban: 2004-ben még 4 204-en, 2005-ben 3 650-en, 2006-ban 2 927-en, 2007-ben pedig már csak 2 256-an voltak. Idén az államilag finanszírozott hallgatók után és az egyéb normatív támogatásokból 220–250 millió forinttal kevesebb bevételre tesz szert az egyetemi központ. A költségtérítéses hallgatók számának csökkenése körülbelül 200 millió forintos bevételkiesést jelent. Ugyanakkor a bér és a bér jellegű kiadások felemésztik a SEK költségeinek 90 százalékát, amin oly módon kell változtatni, hogy eközben minél több főállást megőrizzünk. Ezért a tervek szerint a közeljövőben körülbelül 50 munkatársunkat érintő leépítésre kerül sor, illetve magasabb óraszámokra lehet számítani, de gazdasági megszorítások is várhatók. Ezeken kívül prof. dr. Gadányi Károly a nehéz gazdasági helyzetben lévő intézmények esetében a bajok orvoslásának egyik eszközének a centralizációt említette.
Megtakarítás a létszám- és bérgazdálkodás felülvizsgálatával
Bierer Gábor A gazdálkodás helyzete és lehetőségei című előadásában a fentiekhez hozzátette, a Savaria Egyetemi Központ adósságállománya 200–220 millió forint. „A problémák 2006-ra vezethetők vissza, amikor először nehéz anyagi helyzetbe kerültünk, de ez az állapot akkoriban ciklikusan jelentkezett, és különféle eszközökkel úrrá tudtunk lenni rajta. 2007 végére azonban állandósultak a likviditási problémák”. Jelenleg 10 százalékkal kevesebb pénz folyik be az államilag finanszírozott hallgatók utáni és az egyéb normatívákból, és amíg 2005-ben 700–750 millió forint bevételt jelentettek a költségtérítéses képzésben résztvevők által befizetett tandíjak, ez az összeg most a 400 milliót sem éri el. Idén havonta 255–258 millió forint költségvetési támogatást kap az egyetemi központ, ebből a bérek 195, az ösztöndíjak 35, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont költségei pedig 21–23 millió forintot igényelnek. Marad tehát havi 6 millió forint, melyből gazdálkodhatunk. A gazdasági igazgató az összeg nagyságát azzal érzékeltette, hogy elmondta, közüzemi díjakra havonta átlagosan 20–25 millió forintot költünk. Mindezek következményeként a tavalyi év végére százmilliós nagyságrendű tartozásállomány keletkezett. Ehhez hozzáadódik az óraadók juttatására fordított 80, valamint az Ady téri kollégium felújítására elköltött 25 millió forint, ekképp a jelenlegi hiány 210 millió forintra rúg, amit hónapról-hónapra görget maga előtt a Savaria Egyetemi Központ. A válságból kivezető út keresésekor csak a belső tartalékokkal számolhatunk, hiszen az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól nem várhatunk többlettámogatást, a költségtérítéses képzésben részt vevők számának jelentős emelkedésére pedig nincs remény. Leginkább a létszám- és bérgazdálkodás felülvizsgálatával érhetünk el megtakarítást. A korábban említett körülbelül 50 fős leépítést illetően a kalkuláció azt tartalmazza: e létszámból 13 munkatársunknak a közeljövőben lejár az intézménnyel kötött szerződése, 18-an nyugdíjasok, vagy a nyugdíjazáshoz közel állók, akik nyugdíjazásukat kérik, illetve 14-en további jogviszonyúak. A gazdasági igazgató szerint a jelenleg rossz képzési struktúránk átalakításával is komoly megtakarítás érhető el; a SEK-ben például az öt fő alatti csoportok száma körülbelül 100, ami finanszírozási problémákat vet fel. A következő tanév feladatai között szerepel a bérlemények számba vétele, illetve annak áttekintése, hogy szabad kapacitásainkat miként tudjuk hasznosítani. Az elképzelések között szerepel a raktári készletgazdálkodás megszűntetése éppúgy, mint az, hogy a hivatali célú mobiltelefonok számlái összegének 20 százalékát az egyetemi központ kiszámlázza a készüléket használóknak, de korlátoznák a vezetékes telefonok használatát is. Bierer Gábor jogosnak ítélte a későn megkötött óraadási szerződések miatt megfogalmazott kritikákat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem az aláírások elhúzódása miatt történt. Hozzáfűzte: a második félévre járó óraadói díjak kifizetése akár nyár végéig is eltarthat. Az előadó elmondta még: a likviditási egyensúly megfelelő hallgatói létszámot hozó felvételi esetén legkorábban 2009-re állhat helyre.
A SEK vezetése egy héten belül dönt az anyagi helyzetet javító konkrét lépésekről
A kérdések és hozzászólások keretében Katona Attila, a Történelem Tanszék főiskolai adjunktusa a BDF Intézményfejlesztési Tervével (IT) kapcsolatosan megjegyezte: miért volt szükség – nem kevés pénz ráfordításával, külső szakértő bevonásával – a dokumentum elkészítésére, ha 2006 végén már köztudott volt, hogy a főiskola megszűnik, így a terv érvényét veszti? Bierer Gábor közölte, az IT elkészítésére törvény kötelezte a Berzsenyi Dániel Főiskolát. Valóban, háttéranyagokat készítő külső szakértőt is bevontak a munkába, akinek díjazása a versenyszférában megszokottak alapján történt, ennek ellenére nem tartja kirívóan magasnak a számára kifizetett összeget. Dr. Polgár Tibor dékánhelyettes a SEK elnök-rektorhelyettese által említett esetleges óraszámemeléssel kapcsolatosan aláhúzta, most készülnek a következő félévre szóló tantárgyfelosztások, ezért a tervezett intézkedés a jövőben problémákat okozhat. Prof. dr. Gadányi Károly válaszában ígéretet tett: az egyetemi központ vezetése egy héten belül dönt a SEK anyagi helyzetét javító konkrét lépésekről. Prof. dr. Veress Márton dékán az óraszámemelés hírére felmerült aggodalmakra reagálva rávilágított: a törvényi rendelkezés értelmében a kötelező minimumokon kívül még legfeljebb azok 70 százalékáig terhelhetők az oktatók. Többletmunka nélkül a plusz 70 százalék után járó díjat eddig kifizette az intézmény, most tehát nem az óraszámemelés a kérdés, hanem az, hogy a kifizetés a jövőben is így történjen-e.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
