VI. évfolyam, 53. szám (2009. november 26.)
Kleinhappel Miklós 2009.11.26. 20:43
NYME SEK HÍRLEVÉL
VI. évfolyam 53. szám 2009.11.26.
Pályázati forrásokat nyertek eszközbeszerzésre A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Művészeti Intézet a Nemzeti Kulturális Alap két pályázatán nyert forrást eszközbeszerzésre. A kézműves szak a 2010 februárban kezdődő, májusban végződő, úgynevezett mintaszínház keretében megvalósuló interaktív, vetítésekkel színesített előadássorozat megrendezéséhez igényelt támogatást. A mintaszínházat napi használati eszközeink esztétikai értékeinek kiemelésére, a vizuális térlátás fejlesztésére hozták létre. Segítségével például a kétdimenziós mintatervek különféle térbeli objektumokra illesztve háromdimenziós hatásúvá válnak. Így az egyszerű, csak papírokon létezett tervek új vizuális értelmet nyerve „megfoghatóvá” válnak. Az intézet a másik pályázattal a Vizuális kísérletek valós és látszat-architekturális terekkel című, decemberre tervezett workshop megrendezéséhez kíván pályázati forrás segítségével eszközt beszerezni. A cél, hogy a Művészeti Intézetben végzett iparművészeti munkát a nagyközönséggel jobban megismertessék, valamint segítsék a még újnak számító díszítőfestő szak kísérletező jellegű csoportos munkáját. Ennek érdekében az intézet és a Szombathelyi Képtár közötti együttműködés keretében a workshop résztvevői a képtár nagy kiállítóterének falfelületeit használva digitálisan készített, vagy így reprodukált enteriőrök szabadon moderálható látványát vetítik ki. A munka során keletkező vizuális ötletek a résztvevők egyéni kreativitását gazdagítják, így téve eredményesebbé munkájukat. A pályázat részleteiről a http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap;jsessionid=E53AA488AFCD890FFC6527DC6FA3669C címen lehet tájékozódni.
(Kleinhappel Miklós)
Intézeti nap a BTK-n A Bölcsészettudományi Kar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet (NYITI) intézeti napra hívja az irodalom iránt érdeklődőket. A program a D–épület 113-as termében november 27-én 10 órakor Kovács Ágnes főiskolai tanársegéd doktori disszertációjának nyilvános házi védésével kezdődik. A rendezvény ezt követően a Berzsenyi Dániel Könyvtárban folytatódik. 14.30-kor a NYITI lehetséges honlapjáról Venczel Tamás harmadik évfolyamos hallgató tart prezentációt. 15 órakor az intézet által tavaly megrendezett konferencia anyagából készült Hagyomány és kánon (A Nyugat első száz éve) című tanulmánykötetet prof. dr. Tverdota György, az Irodalomtörténeti Intézeti Tanszék vezetője mutatja be. 17 órakor egy másik könyvbemutató zárja a rendezvényt: az irodalomtörténeti tanszék két egyetemi docense, Mezősi Miklós és Fűzfa Balázs beszélget az előbbi Ezek itten csatolt fájlok című verseskötete apropóján.
(Kleinhappel Miklós)
Ferrum: 3nővér2009.cz November 28-án 19 órakor mutatja be 3nővér2009.cu című új darabját a Ferrum Színházi Társulás a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. A kétfelvonásos műfaja groteszk játék. A darab Csehov Három nővér című klasszikusának újragondolt változata. Az eredeti orosz történetből egy cseh színésznő-dramaturg készített posztmodern változatot. Az előadást Török Gábor rendezte.
(Kleinhappel Miklós)
1968 után 1968 után címmel előadások, beszélgetések és filmvetítések helye lesz a Bölcsészettudományi Kar november 30-tól december 2-ig. Hétfőn 15 órakor az Álmodozók című filmet vetítik. 17 órakor Az 1970-es évtized fontosabb eseményei és történelmi folyamatai címmel Katona Attila, a Történelem Intézeti Tanszék főiskolai adjunktusa tart előadást. 18 órakor Retro és nosztalgia, múlt és emlékezet – narratív agy, a múlt művészeti és kulturális reprezentációja, az emlékezet-kutatás különféle irányzatai elnevezéssel Nemes Gáspár, a BTK egykori oktatója és Murai András, a Kommunikáció és Médiatudományok Intézeti Tanszék vezetője gondolatait lehet meghallgatni. 19.30-kor a Frost/Nixon című mozi zárja a napi programot. Kedden 15 órakor a Milk című film elevenedik meg a vásznon. 17.15-kor Az 1970-es évek populáris kultúrájának főbb vonásai címmel Vágvölgyi B. András szociológus, újságíró beszél majd. 18 órakor a Mondd, testvér című alkotás pereg. Szerdán 15.30-kor az Il Divo – A megfoghatatlan lesz a nyitó film. 17.30-kor Az átmeneti évtized – Az 1960-as és ’80-as évek között címmel Báron György újságíró, filmkritikus, 18.30-kor 1968 reflexiója a magyar filmben – az 1970-es évek magyar filmművészete egy más aspektusból címmel pedig Gelencsér Gábor filmtörténész tart előadást. Az este a 19.30-kor kezdődő Mondd, testvér című filmmel fejeződik be. A rendezvény helyszíne a Berzsenyi-téri épület első emeleti nagyelőadója lesz.
(Kleinhappel Miklós)
Kiállításon a hallgatók munkái A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Rajz Intézeti Tanszék képi ábrázolás, valamint kézműves szakos hallgatóinak munkáiból összeállított kiállítás anyagát lehet megtekinteni december 1–3. között a C–épület aulájában.
(Kleinhappel Miklós)
Az újságíró dilemmái Újabb előadást tartott a Bölcsészettudományi Karon a Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék szervezésében Kepes András, a tanszék címzetes főiskolai tanára. A tévés legutóbb egy éve állt az egyetemi központ hallgatósága elé. Akkor arról beszélt, hogy az újságíróknak formálniuk vagy informálniuk kell-e? Ezúttal más megközelítésből, a Rózsa Flores-ügy kapcsán boncolgatta tulajdonképpen ugyanezt a kérdést. Az előadás apropója mindenki előtt ismert: Eduardo Rózsa-Flores interjút adott Kepesnek, majd rábízta a felvételt azzal, hogy amennyiben meghal, mutassa be. Nem biztos, hogy a magyar sajtó úgy működik, ahogy az ember elképzeli – vetítette előre az újságíró. Kifejtette, hogy amikor valaki egy konkrét ügyet tanulmányoz, kiderül, melyek azok a kisebb vagy nagyobb, szándékos vagy nem szándékos történések, amelyek befolyásolják a gondolkodásunkat. És egyúttal persze láttatják, milyen a honi sajtó színvonala. Hiszen miközben az újságíró ellátja a feladatát, folyamatosan dilemmák előtt áll, csak ezeket nem biztos, hogy fel tudja, vagy fel akarja ismerni. Az ő dilemmája az volt, szabad-e hagynia, hogy a magyar sajtóban Rózsa-Florest terroristának, zsoldosnak, kábítószercsempésznek tüntessék fel? Leadja, vagy ne adja le az interjút? Egyrészt úgy érezte, jobb egy ilyen zavaros ügybe nem belekeveredni, ráadásul nem tudta, kinek árt azzal, ha nyilvánosságra hozza a filmet. Ezt azonban nem tartotta megfelelő újságírói magatartásnak. Kepes a Flores-ügy kapcsán szembesült azzal, hogy a magyar médiában sokan úgy vélik, az újságírónak fel kell jelentenie azt, aki hasonló titkok birtokába juttatja. Neki ez nem fordult meg a fejében, etikai kötelességének érezte védeni az informátorát. Úgy vélekedett, nem tartozik a magyar hatóságokra az, hogy egy bolíviai állampolgár mire készül Bolíviában. Csak akkor rukkolt elő a felvétellel, amikor elérkezett az ideje. És hogy a történtekre hogy reagált a hazai sajtó? A Magyar Távirati Iroda – mint a leghitelesebb magyar hírforrás – átvette a bolíviai kormány által kiadott nyilatkozatot. E szerint az elnök ellen tervezett merényletet számolták fel a támadással. Tehát nem feltételezést, hanem tényt említ az MTI híradása. Ráadásul egy kormánynyilatkozatra alapozva. Kepes rövid kommunikációelméleti oktatást tartott: a híradás előtt legalább két, egymástól független forrásra kell hagyatkozni, valamint jelezni kell, melyik hírforrástól származik az értesülés. Másnap az Index – mielőtt a portál újságírója bármilyen konkrétumot megtudott volna – úgy tálalta az MTI hírét, hogy egy jobboldali ideológiát követő banda ténykedésének vetettek véget a bolíviai kormányerők. Ugyanezen a napon megjelent a bolíviai ellenzék közlése: talán a kábítószer-kereskedelem áll a háttérben. A Népszabadság Online Bolíviai gyilkosságok: drogcsempészet és nem terrorizmus? címmel közölt írást a történtekről. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben haltak meg az áldozatok. De még ekkor sem álltak rendelkezésre a két egymástól független forrás által megerősített információk. Aztán Kepes a Magyar Televízióban bemutatta az interjút. Az MTV Híradója a riporter megkérdezése nélkül úgy ajánlotta a nézők figyelmébe a beszélgetést, hogy Rózsa-Flores Santa Cruz tartomány függetlenségéért akart harcolni. Másnap az MTI híre szerint Rózsa-Flores hadsereget szervezett Bolíviába Santa Cruz Bolíviától történő elszakítása érdekében. A HVG már úgy tálalta a beszélgetést, hogy Rózsa-Flores és társai a tartomány függetlenségének kikiáltását akarták elérni. Ráadásul a nemzetközi sajtó is átvette mindazt, amit a hitelesnek tartott magyar sajtó a bemutatott interjúval kapcsolatosan tévesen közölt. Mindazt, amit szenzációnak tartottak a hazai sajtómunkások. Kepes ezért a spanyol, illetve az angol változat elkészítésével a külföldi média számára is elérhetővé tette a Rózsa-Floressel készített interjút, hogy senki ne tudja félremagyarázni a férfi szavait, és külföldön ne a magyar sajtóra hagyatkozzanak. Egyszer pedig talán az is kiderül, mi miért történt a bolíviai szállodában.
(Kleinhappel Miklós)
|