NYME SEK HÍRLEVÉL

VII. évfolyam 44. szám 2010.10.04.

Vándorkiállítás a holokausztról 
       Hétfőn 16 órakor a C–épület aulájában nyitják meg azt a fotókiállítást, amelynek darabjai a Kárpátaljáról Auswitz–Birkenau-ba érkező magyar zsidó transzportokat örökítik meg, valamint Szombathely egykori zsidó közösségének sorsáról mesélnek. A tárlat az Auswitz Album – Rólunk, nekünk, nélkülük címet viseli, s három szervezet, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, a Szombathelyi Polgár Kulturális Alapítvány, valamint a Soha Többé Soá! Alapítvány révén tekinthető meg a vasi megyeszékhelyen október 4-től 8-ig. A kiállítás válogatás a 2004-ben a Holokauszt Emlékközpontban bemutatott Auswitz Album képeiből. Hét téma, huszonnyolc kép, plusz a holokauszt helyi vonatkozásai – az emlékközpont így kíván emléket állítani a vidéki zsidóság elhurcoltatásának. A vándorkiállítást eddig Zalaegerszegen és Bicskén tekinthették meg az érdeklődők. A helyi vonatkozású anyagok összeállítását a kiállítást fogadó település szakemberei végezték el. A vándorkiállítás nem titkolt célja az, hogy a holokauszt helyi történetének bemutatása révén személyessé, közvetlenné tegye a vészkorszak tragédiájára történő emlékezést. A tárlatot Szombathelyen is egyetemista és középiskolás diákok mutatják be kortársaiknak.

(Kleinhappel Miklós)

Textiles workshop
       Textiles workshopot rendez október 5. és 8. között a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Művészeti Intézet a Szombathelyi Képtárral együttműködésben, melyet számos, a nagyközönség által is látogatható program kísér. A programok helyszíne az intézet 11-es Huszár út 40. címen található „bázisa”, kivéve 7-én, a szervezők ekkor a képtárba várják az érdeklődőket. 5-én Fábián László író, költő először Lokális és globális, majd Képversek – konkrét költészet címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. A nap befejezéseképp Dorombi Mária Ferenczy-díjas textilművész munkásságával lehet megismerkedni. 6-án Szabics Ágnes képzőművész installációs munkáival, valamint Baglyas Erika képzőművész és Kelecsényi Csilla Ferenczy-díjas művész legújabb munkáival ismerkedhet meg a közönség. 7-én Tolerancia és művészet címmel Szipőcs Krisztina New York-i élménybeszámolót tart, dr. Sturcz János pedig a kortárs festészeti tendenciákról beszél. 8-án a workshop ideje alatt elkészült munkákat tárják a nagyközönség elé. A részletes program a http://www.bdf.hu/Events/Attachments/591/Textil%20workshop_megh%C3%ADv%C3%B3.pdf címre kattintva elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Nemzetközi germanisztikai konferencia
       Nyelvészeti, alkalmazott nyelvészeti, irodalomtudományi és módszertani kutatásaik eredményeit ismertetik a Németországból, Ausztriából és a környező országokból érkező neves szakemberek a Bölcsészettudományi Kar Germanisztika Intézeti Tanszék nemzetközi konferenciáján október 7-én és 8-án, amely immár egy évtizedes múltra tekint vissza. A tanszék kétévente rendezi meg a szimpóziumot, idén ötödik alkalommal gyűlnek össze Szombathelyen a germanisták. A programról a http://www.bdf.hu/btk/Lists/Kari%20hrdet/DispForm.aspx?ID=117&Source=http://www.bdf.hu/btk/default.aspx címen lehet tájékozódni.

(Kleinhappel Miklós)

Mikola István: A hazai egészségügyi rendszer nem piackonform (fotókkal) 
       Magyarország elérkezett arra a pontra, hogy nem hagyhatja sodródni az egészségügyi rendszerét, a kormányzatnak állást kell foglalnia, melyik utat választja. Jelenleg a bismarcki, szolidaritásra épülő rendszertől az angolszász rendszer felé tartunk – mondta el Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete konferenciáján a Savaria Egyetemi Központban. Az egészségpolitikus Népegészségügy a jövő Magyarországán címmel tartott előadást, amelyen azt mondta, ő a bismarcki rendszer híve. Ugyanakkor hangsúlyozta, „nehéz év lesz a 2011-es”, ezt érzékeli a jövő évi költségvetés formálódásából. „A kormány jó szándékú, számol a kihívásokkal az egészségügyben is, megfelelni nekik viszont csak hosszabb távon képes” – mutatott rá Mikola. A kormányzat törekvése az, hogy a jelenleginél nagyobb felelősséget vállaljon az egészségügyben is, ami viszont nem jelenti azt, hogy megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – hangsúlyozta a szakember, aki leszögezte: az Egészségügyi Bizottság csupán beszámoltatja a kormányt, nem alakítja az egészségpolitikát. S mint szavaiból kiderült, nem csak az Országos Érdekegyeztető Tanács méltatlankodott amiatt, hogy a kormányváltás óta eltelt hónapokban sokára történt egyeztetés a két fél között, az orvos szakma számára is „zavaró, hogy kormány nem tart igényt a szakmai kollégiumok tanácsára”. Mikola úgy tudja, a kollégiumokat jóval kisebb létszámúra apasztják és az államtitkár személyi tanácsadó testületeiként funkcionálnak majd. Abban a kormány és a szakma is egyetért, hogy az egészségügy átalakítása halaszthatatlan. Mikola szerint térségenként kell megvizsgálni a népegészségügyi trendeket, s így prioritásokat felállítani. Ezek mentén történhet meg az esélyegyenlőségre törekvő forráselosztás. Szóba került még az egészségügyi intézmények finanszírozása. Erről elhangzott, az egészségpolitikus a jelenleg működő teljesítményfinanszírozásnak nem híve. Magára maradt a rendszer egyebek mellett a teljesítményvolumen-korlát bevezetése okán. A kórházaknak biztonságosabb büdzsére van szükségük, többek között a teljesítményfinanszírozás újbóli rendszerbe emelésével, s mindenképpen hosszútávon történő gondolkodással. Felülvizsgálatra szorul a kötelező általános egészségbiztosítás szolgáltatási tartalma is. A kormány úgy kívánja meghatározni, mi jár a befizetett tb fejében, hogy az korrekt pénzelosztással társuljon. 2009-ben veszélyes fordulat következett be a tb-kassza bevételi és kiadási oldalán: az állam több hozzájárulást fizetett, mint amennyi járulék befolyt. A bizottsági elnök rámutatott, ezért az alacsony bérek után fizetett alacsony társadalombiztosítási járulékok mellett elsősorban azok az állami nagyvállalatok a felelősek, melyek évek óta nem fizetnek munkaadói járulékot. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átszervezésének ez az egyik oka. Az egészségügyi rendszer jelenleg nem rendelkezik tőkeállománnyal, így nem piackonform, holott piaci környezetben működik. Ezért már nem csak a beszállítói kör, hanem a bankok is idegesek az állandósult tartozások miatt. A megoldás a humánerőforrás, valamint az infrastruktúra fejlesztése és a finanszírozás feltőkésítése. Ha konszolidálni akarják a kórházakat, az erre fordított pénz a beszállítókhoz kerül. A konszolidációnál ezért jelentősebb az amortizációs átalány újbóli rendszerbe emelése. Mikola hangsúlyozta, az új kormány tisztában van azzal, hogy az emberek testi-lelki épsége nélkül csak epizódszerű gazdasági fejlődést lehet elérni. Ezért kiemelt jelentőségű a gazdasági és a humán terület. Az új kormányzati struktúra is jó lehetőségeket teremt, hiszen az egészségügyön kívül egy póluson szerepel az oktatás, a szociális terület, a sport és a kultúra. Így az első lépések egyikeként a mindennapi testnevelésórák után be kívánják vezetni az általános iskolákban az egészségtan tantárgyat – az elképzelések szerint a jövőben létrejövő humán és reál iskolákban egyaránt. A hazánk európai uniós elnöksége idején létrehozni tervezett Kelet-Európai Népegészségügyi Központ is a jövőbeni tervek egyike. „Ezt minden politikai erő támogatja, valamint a környező országok is mellette állnak, hiszen az Európai Uniónak sem érdeke, hogy a 2004 után csatlakozott és a jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytató országaira azok rossz népegészségügyi trendjei miatt csak piacként számítson, ahelyett, hogy jóléti államok lennének.” Az alapellátásban tervezett változásokról szólva megtudtuk, a háziorvosok feladata lesz például a védőoltások menedzselése, tehát az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést is a tevékenységeik közé sorolják, s az ezekhez szükséges források is a rendelkezésükre állnak majd. A pénz mellett ehhez a praxisközösségek újraformálására is szükség van. A rendezvényen készült fotók a

http://www.sek.nyme.hu/szki/NYME%20SEK%20KPTR/Forms/AllItems.aspx?RootFolder=%2Fszki%2FNYME%20SEK%20KPTR%2F2010%2FN%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20K%C3%A9pz%C5%91%20%C3%A9s%20Kutat%C3%B3helyek%20Orsz%C3%A1gos%20Egyes%C3%BClete%20konferenci%C3%A1ja&View={84F047D4-F770-4DEE-9DB1-C55FE7A7ECAE} címen tekinthetők meg.

(Kleinhappel Miklós)