Nyugat-magyarországi Egyetem

Savaria Egyetemi Központ

Hallgatói Hírlevél

III. évf. 20. szám, 2010.10.07.

szki@sek.nyme.hu

Adománygyűjtés a SEK-en
            A vörösiszap-szennyezéstől sújtott települések részére szervez gyűjtést a Hallgatói Önkormányzat, a Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Rádiója, valamint az UNIVerZOOM, a HÖK lapja. Ruhaneműkkel, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, tartós élelmiszerekkel, ivóvízzel lehet segíteni az Ajka és Devecser között lévő kolontári tározóból kiömlött iszap miatt szerencsétlenül járt embereken. A HÖK október 12-én 16 óráig várja az adományokat a B–épület földszintjén található irodájába, melyeket segélyszervezeteknek juttat el.

(Kleinhappel Miklós)

Iszapkatasztrófa: önkéntesek jelentkezését várják
            A Diákcentrum és a Hallgatói Önkormányzat a katasztrófavédelemmel együttműködve hallgatókból álló önkéntes csoportot toboroz az ajkai timföldgyár kolontári zagytározójából kiömlött vörösiszap okozta katasztrófa kárainak enyhítésére. A Savaria Egyetemi Központ három karán több száz azon hallgatók száma, akik az érintett települések valamelyikén, illetve közvetlen környezetében élnek. Természetesen nem csak az ő segítségükre számítanak a toborzók, hanem bármelyik hallgatóéra, aki úgy érzi, ki szeretné venni a részét a mentésből. Az önkénteseket a tervek szerint buszokkal szállítják a helyszínekre. Nekik prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnöke a mentési munkák napjára felmentést ad az órák látogatása alól. A leendő önkéntesek – mielőbb – a Diákcentrumban jelentkezhetnek.

(Kleinhappel Miklós)

Országos családi könyvtári napok a SEK könyvtárában is
            Immár hatodik éve kapcsolódik be az Országos családi könyvtári napok című programsorozatba a Savaria Egyetemi Központ Könyvtára október 4. és 10. között. Ma az oktatási intézmények számára Tini galopp elnevezéssel szervez programokat, többek között a népszerű Digitális erőd kalandjáték, szombathelyi gyalog-galopp és táncház várja a fiatalokat. Pénteken a Könyves délutánon főképp a családok megjelenésére számítanak a könyvtárosok. 14 órakor a Zrínyi Ilona Általános Iskola 1.c osztályos diákjai Elballagott a szép nyár címmel mutatkoznak be. 14.45-kor Szabados Mihály színész kalauzolja a résztvevőket a „négyszögletű kerek erdőbe”. 15 órakor foglalkoztató tevékenység lesz kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. 16 órakor az egész család számára élvezetes filmekre, szövegekre, zenékre hívják fel a figyelmet a könyvtár munkatársai, illetve activityzni lehet az irodalom témakörében. Részletek a http://www.bdf.hu/konyvtar/archiv/2010/ocskp/plakat.pdf címen. Az Országos családi könyvtári napokat az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezi a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Keretében országszerte olyan rendezvényekre kerül sor, amelyek felhívják a figyelmet arra, milyen alapvető szerepe van a könyvtáraknak az olvasóvá nevelésben. A könyvtárak színes programokkal várnak mindenkit szolgáltatásaik népszerűsítésére.

(Kleinhappel Miklós)

Szélenergia és frontok
            A potenciális szélenergia és az időjárási frontok kapcsolata Magyarországon címmel tartja következő felolvasó ülését a Szombathelyi Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testülete. A témáról dr. Tar Károly és dr. Puskás János osztja meg gondolatait a hallgatósággal október 15-én 14 órakor a C–épület 216-os termében.   

(Kleinhappel Miklós)

Márai-emlékkonferencia
           Márai Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendez emlékkonferenciát a Bölcsészettudományi Kar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet (mint a Márai-kutatás egyik országos viszonylatban is jelentős bázisa) október 14–15-én a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. A szimpóziumot megnyitja prof. dr. Neményi Miklós, a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese és dr. Molnár Katalin, a BTK dékánja. Ezt követően 22 előadás hangzik el a legkülönfélébb, Máraihoz kapcsolódó témakörökből merítve a szerző munkásságát kutató szakértők prezentációja révén – köztük a szombathelyi bölcsészkar oktatóival. Néhány cím a teljesség igénye nélkül: A világirodalom Márai Sándora, Visszhangos vers (Márai halotti beszédének utóélete), Kertész Imre mint Márai Sándor olvasója, A színpad mint „ítéletvégrehajtó”, Lelki Canudosok, Márai fogadtatása spanyol nyelvterületen. A konferencia programját a Helikon Könyvkiadó (a Márai-életműsorozat magyarországi megjelentetője) könyvbemutatója színesíti. A részletes program a http://www.bdf.hu/Events/Attachments/585/meghivo_marai.pdf címen elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Oroszország nem egyenlő a Gazprom-mal (fotókkal)
           Már a bölcsészettudomány sem a régi, mondhatnánk akár keserű szájízzel is, de a kijelentés jelen esetben, a Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Karára vonatkoztatva minden lehet, csak nem keserű. Hanem annak a bizonyítéka, hogy az idő „vasfoga” nem kímélve a bölcsészeket (sem), arra készteti őket, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak. Múlt pénteken és szombaton, a Nemzetközi Szlavisztikai Napokon kiderült, hogy megfelelnek. Hiszen – folytatva a fenti gondolatmenetet – nem csupán a bölcsészettudomány, hanem már a szombathelyi szlavisztika sem a régi. Ahogy Antonio Donato Sciacovelli, a BTK tudományos dékánhelyettese a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, az idén kilencedik alkalommal megrendezett rangos szimpóziumot kezdetben, 1982-ben valószínűleg azzal a szándékkal álmodták meg, hogy a szombathelyi műhelyekben felhalmozódott kutatási eredményeket, oktatási tapasztalatokat szélesebb közönséggel is megismertessék, így adva példát a fiatal kutatóknak, oktatóknak és intézményeknek, hogy ezekből a találkozásokból merítve folyamatosan újítsanak. Napjainkban – sok esetben talán éppen e találkozások hatására – viszont senki sem csodálkozik azon, hogy a hagyományos bölcsészettudomány modelljéből kilépve, a kevésbé a kultúra részeinek tartott megjelenési formák – mint például a média egyes szegmensei – a filozófiai és filológiai stúdiumoktól egyre elválaszthatatlanabbak. Ennek jegyében rendezte meg a Szláv–Filológiai Intézet a szlavisztikai napokat, s ezzel példásan reprezentálja a kutatói és oktatói társadalomban jelen lévő innovációs folyamatokat: a párhuzamos tapasztalatokból származó, több irányba indított elemzések révén egybecsengő eredményeket. S ezt bizonyítják azok a konferenciák is, melyeket a BTK-n a közeljövőben rendeznek: nemzetközi germanisztikai konferencia, Márai-konferencia, interkulturális tanulmányok szimpóziuma. „A Bölcsészettudományi Kar fontosnak tartja a tudományterületek kapcsolatának erősítését, ezért nagyra értékeli az ezt segítő kezdeményezéseket, melyek tovább növelik jelentőségét a felsőoktatásban, a tudományos kutatásban, a magyar társadalomban, és ezáltal bizonyítják intézményük aktivitását a közép- és keleti európai nemzetek közötti kapcsolatokban” – mutatott rá a dékánhelyettes. Majd az előbb említett európai nemzetek tagjaival kapcsolatban, azt mondta, egy bolgár származású művész, Yanko Tsvetkov Európáról szóló „kultúrazonosító” térképeket készített, ezeken jól látható, hogyan tekintünk magunkra és a többi népre a megszokott kulturális sablonok alapján: például az olaszok többsége számára Oroszország egyenlő a Gazprom-mal, a bolgároknak a Big Brother-rel, Lengyelország pedig a Pápa államának felel meg. „A sztereotípiák káros hatását elkerülendő, reményünk és feladatunk megváltoztatni ezeket a szomorú egyszerűsítéseket, így hozzájárulva a minél teljesebb európai identitás alakításához” – zárta megnyitó gondolatait Antonio Donato Sciacovelli. A rendezvényen készült fotók a http://www.sek.nyme.hu/szki/NYME%20SEK%20KPTR/Forms/AllItems.aspx?RootFolder=%2Fszki%2FNYME%20SEK%20KPTR%2F2010%2FNemzetk%C3%B6zi%20Szlavisztikai%20Napok%20%28okt%C3%B3ber%201%2D2%2E%29&View={84F047D4-F770-4DEE-9DB1-C55FE7A7ECAE} címen elérhetők.

(Kleinhappel Miklós)

1848–49: forradalom, szabadságharc és polgárháború
            A „19. század csodálatos esztendejéről”, az 1848-49-es eseményekről szóló rendezvényt szervezett kedden a Smidt Múzeum. Koszorúzás, zenés műsor és egy előadás kapott helyet a programban; utóbbit dr. Katona Attila történész, a Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense tartotta, tőle származik a fenti meghatározás is. A Múzeumok őszi fesztiválja című rendezvénysorozat – amely a Térjünk a tárgyra – Nyitott kapuk, mesélő tárgyak alcímet viseli – nyitó darabja számos érdeklődőt vonzott, kicsinek bizonyult a hallgatóságnak kialakított hely. Talán nem véletlenül: az érdekfeszítő előadáson kívül a múzeum kuriózumnak számító „levezetéssel” készült: Smidt Lajos ugyanis nem csupán Vas megyei, hanem országos vonatkozású anyagokat is gyűjtött, az előadás után ezeket meg lehetett tekinteni. De mindezek előtt az intézmény udvarán Laki Demeter és Sebesy Kálmán emléktáblájánál koszorút helyezett el a Smidt Múzeumért Alapítvány, majd két művész egy Kossuth-nótát és egy katonadalt adott elő. Dr. Katona Attila az előadását Petőfi egyik – ahogy fogalmazott –, talán senki által nem ismert versének soraival kezdte (Megérte ezt az évet is/megérte ezt a magyar haza). A sorokból érzékelhető, hogy a radikális költő olvasatában is kétséges volt az események következménye (helyi vonatkozás: amikor a verset írta, Szombathelyt már megszállta a császárság hadserege). Utólag persze könnyű látni, hogy 1848–49 merőben új irányt adott hazánk történetének, a modern Magyarország alapjai születtek meg ekkor. Ám a kortársak egyes tagjai kataklizmaként élték meg ezt az időszakot, mások a szó szoros értelmében szinte semmit sem tudtak arról, hogy történt valami. 1848–49 történetének két lényeges dátuma van: március 15. és október 6. A történész véleménye szerint ezekről a történetírás és az emlékezet egyfajta sajátos keverékével érdemes beszélni. Előbbi a remény napja; olyannyira, hogy egy évvel később már megünnepelték, sőt, az az ötlet is felmerült, hogy Táncsicsot újra vessék börtönbe, hogy aztán megint ki lehessen szabadítani, mert „értettek a kultuszteremtéshez a fiúk”. Utóbbi a pesszimizmus időpontja, az akartuk, de mégsem sikerült-nap. Újabb érdekesség, hogy később, 1867 után – ekkortól volt mód az „otthoni” kereteken túl a nyilvánosság előtt is legálisan emlékezni – október 6-án tartották a megemlékezéseket. Szombathelyen is: a Székesegyházban egy fekete lepellel letakart koporsó mellett gyászszertartást tartottak. A jelenlegi vasi megyeszékhelyen „szerény városi forradalom” ment végbe 1848–49-ben. A korabeli Vas megyében több száz falu volt, ebből kifolyólag a forradalmat (ahogy általában vidéken) a papírpénztől történő szabadulásban lehetett tetten érni. A gazdasági tárgyú félelem oka az volt, hogy a Habsburg Birodalom sok pénzt vont el, főképp az ezüstpénzeket, emiatt sokan tartottak a valuta elértéktelenedésétől, s kívánták fémpénzre cserélni a bankókat. Többnyire sikertelenül. Dr. Katona Attila megjegyezte, az 1848–49-es események kapcsán nem szokás arról beszélni, hogy a forradalom és szabadságharc mellett polgárháborút is vívtak: a Kárpát-medencében először fordultak szembe egymással különböző népcsoportok azért, mert tagjaik más nyelven beszéltek.

(Kleinhappel Miklós)