– A sajtótájékoztatón említette, hogy a HÖOK szerint a felsőoktatási reform egyik eleme a hallgatók létszámának 10%-kal történő csökkentése lehetne, így nagyobb összegű ösztöndíjat kaphatnának a diákok. Milyen alternatívákat tudnak még letenni a kormány asztalára?

            – Meg kellene például vizsgálni, hogy jogos-e az országban működő összes főiskolának és egyetemnek állami keretszámot adni. Jelenleg ha valaki felsőoktatási intézményt alapít, egy, két év múlva állami finanszírozási keretre pályázik. Viszonylag sok intézményt ismerek, és egyet sem tudok említeni, amelyiknek nem ad valamennyi támogatást az állam. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e több mint hetven felsőoktatási intézményt támogatni? Összehasonlításképpen: a 87 millió lakosú Németországban is ennyi főiskola és egyetem található. Hozzunk létre egy nagyon szigorú követelményrendszert, ez alapján kapjanak az intézmények állami keretszámot. Így eltűnnek azok az iskolák, amik a költségtérítéses képzés elvégzése után nem piacképes diplomát adnak.

Hiller miniszter úr véleménye szerint aki lusta, az fizessen. De nevezhetjük lustának a felsőoktatási intézményekben tanulók 85%-át? A minisztérium azt állítja, hogy a diákok 15%-a tandíjmentességet kap. Ez csúsztatás. A teljes hallgatói létszámban gondolkodnak, de annak a fele jelenleg is költségtérítéses képzésben vesz részt. Ők ezután is fizetik majd a tandíjat. Tehát a hallgatóknak körülbelül a 7%-a részesül majd tandíjmentességben, és közülük csak kis százalék kap ösztöndíjat a többiek befizetéséből. A jövőben mindenki fizessen a felvett és el nem végzett tárgyak kreditértékei után. A tanulók így felelősebben terveznék a tanulmányaikat, és tandíjat sem kellene szedni. Úgy gondoljuk, hogy a tandíj büntetés. Ösztönözni megfelelő támogatással lehet.

De ne csak a hallgatókról beszéljünk. Jól van-e, hogy az oktatók adott esetben négy, öt helyen oktatnak? Jól van-e, hogy óra után, amikor valamilyen ügyben hozzáfordulnának, a hallgatók sok esetben már csak azt látják, hogy a tanár elsuhan az InterCity-n? Ez szintén minőségellenes. Javasoljuk, hogy az oktatóknak csak egy fő- és legfeljebb egy, két mellékállása lehessen (senkitől nem várjuk el például, hogy ne kutasson). Ebben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is egyet ért velünk.

            – 21-én 17 órakor lesz a demonstráció. A legmegfelelőbb időpontot választották? Szombathelyre például nem sokkal később, 19.25-kor indul az utolsó vonat.

            – Nagyon sokat gondolkodtunk ezen az időponton. Nem szervezhettük a délelőtti órákra a demonstrációt. A hétvége sem megfelelő, mert akkor a pártok politikai nagygyűléseket tartanak. Korábbi dátum sem volt alkalmas, mert szeptember elején a hallgatók beiratkoznak, felveszik az óráikat, beköltöznek a kollégiumokba. Azért döntöttünk a 17 órás kezdés mellett, mert addigra az órák befejeztével mindenki Budapestre tud érni. Megnéztük, a nagy egyetemi központokból időben oda- és még aznap vissza lehet utazni. A MÁV több városból különvonatokat indít. Szombathely esetében valóban szerencsétlen a helyzet. De ha a diákok másfél órát eltöltenek a Kossuth téren (körülbelül két órás programot tervezünk), elérik az utolsó vonatot.

            – Úgy fogalmazott, hogy szükség esetén minden törvényes eszközt igénybe fognak venni, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni a kormányt. Konkrétan mire gondolt?

– Szeretnénk leszögezni, hogy a demonstráción semmi törvénybe ütköző nem történhet. Felvonulunk és megmutatjuk, hogy akik a téren vannak, azok nem szeretnék, hogy bármilyen tandíjat bevezessenek. A tüntetésen túl is léteznek még olyan lehetőségek, amikkel egy civil szervezet élhet. Főleg akkor, ha olyan szervezetről van szó, ami valós és nagy létszámú hallgatói tömeget képvisel és reményeink szerint meg is tud mozgatni. De úgy gondolom, korai még a következő lépésről beszélni, hiszen bízunk abban, hogy a kormányzat átgondolja majd az álláspontját, és fontosabbnak tartja a társadalmi igény elfogadását, mint saját politikai céljait.

– Az elmúlt hetekben arról is hallhattunk, hogy megkurtítják a diákok utazási kedvezményeit. Ebben az ügyben milyen információkkal rendelkezik a HÖOK?

            – Konkrét elképzelés nem jutott el hozzánk, ezért hivatalos álláspontot nem tudok mondani. A személyes véleményem az, hogy nem tartom jónak, a felsőoktatási intézményekbe járók utazási kedvezményének a csökkentését. Úgy gondolom, ez a lépés egyfajta megkötése lenne a hallgatóknak, akiknek most egyéb terheik is jelentősen megnőnek.