A rendőrség nagy erőkkel kezdett az ügyben nyomozni: Kolompár Zoltán és Bernáth Attila ellen országos körözést adtak ki, folyamatosan ellenőrizték a lakossági bejelentéseket, értesítették a határőrséget. Jelen pillanatban úgy tűnik, a szökés egyrészt a büntetés - végrehajtási intézet több - és az ügyészség egy munkatársa hibájának, másrészt Rigó és Török leleményes ötletének köszönhetően következett be.

    Mit is jelent ez pontosan? Kezdjük a két férfi szökésével! Lapzártánk idején még folynak a kihallgatások, ezért bizonyos részletek nem ismertek. Amit már tudni lehet: Kolompár és Bernáth nem bízott semmit a véletlenre, tettüket nem hirtelen ötlettől vezérelve követték el, hanem miután gondosan megfigyelték az őket körülvevő világot, döntöttek arról, hogyan oldjanak kereket. A más - más cellában, bár egy körletben mindennapjaikat eltöltő elítéltek valószínűleg nem az őket összekötő barátság miatt gondoltak arra, hogy együtt könnyebben boldogulnak majd, hiszen csupán beszélő viszonyban voltak egymással. Az utóbbi időben viszont többször is elmélyültnek tűnő beszélgetéseket folytattak. Minden bizonnyal leginkább a szökés körülményeiről. Észrevették, hogy a klubszoba szomszédságában található irodákban szombat délután senki sem dolgozik. Ahhoz, hogy ebbe a helyiségbe bejussanak, fel kellett feszíteniük egy ajtót. A klubszoba ablakain található rácsokat elfűrészelték és rést vágtak rajtuk. Innen a párkányra jutottak.

    De mielőtt tovább mennénk, felmerül a kérdés, milyen eszközzel, eszközökkel fűrészelték el a rácsokat, illetve hogy jutottak ezekhez?

    Kolbászba rejtették bele a kis méretű fűrészlapokat, amit ráadásul nem is a két férfi valamelyikének, hanem egy harmadik illetőnek küldtek - az ő szerepéről egyenlőre mindössze ennyi ismert. S bár minden a raboknak szánt csomag csak gondos ( például fémdetektorral történő ) ellenőrzés után kerülhet a címzett kezébe, a fűrészlapok ezúttal mégis átjutottak a ,, vámon ". A megyei napilapban nyilatkozó börtönparancsnok véleménye szerint azért, mert egyes kolbászok vége fémtartalmú plombával van lezárva, ami körülbelül olyan nagyságrendben tartalmaz fémet, mint a fűrészlapok.  

    Kolompár és Bernáth tehát kint állt a klubszoba párkányán. Szerencséjükre a hozzájuk legközelebb eső ablak - már egy másik épület, az ügyészség egyik rosszul becsukott ablaka -, amelyet néhány lépés megtétele után el is értek, épp nyitva volt, így akadálytalanul és a legkisebb zaj keltése nélkül haladhattak tovább egy újabb irodába, amelynek az ajtaja az egyik munkatárs mulasztásának következtében nem volt bezárva. Innen egy folyosóra jutottak. A további feltételezett útvonal: átmásztak egy harmadik ablakon, a párkányról a villámhárítón történő leereszkedés után az udvarról még egy kis ,, tornagyakorlat "-ot követően egy családi ház udvarára érkeztek, onnan egy belső udvarra, majd egyenesen ki az utcára. Kolompár Zoltán rokonainak, ismerőseinek köszönhetően kis csapat várta őket.

    Kérdés, volt - e olyan ember, aki akár a börtönben, akár az ügyészségen segítette a két férfit? A rendőrség ezt a lehetőséget is vizsgálja. Hiszen alaposan ismernie kellett a terepet annak, aki kitervelte a szökést.

    A továbbiakban is minden egyes lépést gondosan előkészítettek: több búvóhelyen húzták meg magukat, az egyik helyről a másikra jutást két járművel oldották meg. Az első autóban ültek azok a segítők, akik ha bármilyen rendőri jelenlétet észleltek volna, értesítették volna a másodikban ülő Kolompárt és Bernáthot.

    Rigót kommandósok segítségével fogták el a rendőrök, miután feltűnt nekik a kis konvoly. Bernáth időközben külön folytatta az útját, ám miután megtudta, hogy társát elfogták, úgy döntött, feladja magát. Bernáth egyébként 2003. februárjában, Kolompár legkorábban 2008 - ban szabadult volna a Vas Megyei Büntetés - végrehajtási Intézetből.

    Természetesen - mint ahogy azt a fentiekben is írtuk - az ügyben ebben a pillanatban nem tisztázott minden részlet, ezért arra egy későbbi számunkban még visszatérünk.