Horváth Zsolt: Közérthetően a tőzsdéről
Kleinhappel Miklós 2006.01.19. 14:26
Több vidéki nagyváros után a Budapesti Értéktőzsde Szombathelyen is megrendezte a Tőzsdei Nyílt Napokat. A 2003 májusában elindított kezdeményezés célja, hogy az érdeklődők minél szélesebb rétegét tájékoztassák a tőzsdei piac működéséről, bemutassák annak szereplőit. A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott rendezvénysorozatot most a Berzsenyi Dániel Főiskolán követte hasonló program. Ez alkalomból beszélgettünk Horváth Zsolttal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával.
- Az elődöddel, Dunavölgyi Máriával még 1999-ben készítettem interjút, és akkor is szó esett arról, mennyire idegenkedik az átlagember a tőzsde világától…
- Sok emberben még ma is az a kép él, hogy a tőzsde a földi halandó számára érthetetlen, áttekinthetetlen hókuszpókusz. Immár két éve azon dolgozunk, hogy megváltozzon ez a szemlélet.
- Az már eredmény, ha egy főiskolás például belül az egyik előadásra?
- Az a fiatal, aki kíváncsi a programjainkra, valószínűleg eddig semmilyen vagy csak nagyon kevés információval rendelkezett a tőzsdéről. Ha felkeltettük az érdeklődését, akkor elértük a célunkat. Bízunk abban, hogy azok, akik találkoznak a tőzsdében rejlő lehetőségekkel, a diákévek után, amikor már jövedelemmel rendelkeznek, a megtakarításaikkal, befektetéseikkel is úgy bánnak majd, hogy az számukra minél előnyösebb legyen. Ezenkívül ha egy diák hazamegy, és az itt szerzett tapasztalatairól mesél, talán a szülőknek is szöget üt a fejében néhány gondolat.
- Nem véletlen, hogy a Főiskolán kerültek megrendezésre a programok?
- A diákságot kiemelten fontos rétegnek tartjuk. A jövőben ők lesznek azok, akik pénzt keresnek és takarítanak majd meg, belőlük kerül majd ki az új befektetői generáció. Az Oktatási Minisztériummal közösen kidolgoztunk egy tananyagot, ami alapvető pénzügyi ismereteket tartalmaz és a Sulineten bárki számára elérhető. Az sajnos egész egyszerűen tragikusnak minősíthető, hogy a felnőtt lakosság jelentős része nem tud kamatot, kamatos kamatot számolni. Ez arra is visszavezethető, hogy az alapvető pénzügyi ismereteket sem sajátították el. Igaz, a rendszerváltás előtt ennek nem volt jelentősége.
- Mikor érdemes a pénzügyi ismereteket elsajátítani?
- 16 éves kor környékén már meg kellene tanítani a középiskolásokat a pénzügyi alapismeretekre. És persze a felsőoktatásban is helye lenne ennek a tantárgynak, nem csak a közgazdasági szakirányokon. Franciaországban, Japánban, de Oroszországban is évek óta része az oktatásnak a pénzügyi alapismeretekről szóló stúdium, így a lakosság széles körét készítik fel például a nyugdíjas évekre. Mi a nyugdíj, hogy lehet okosan megtakarítani, miből lehet majd nyugdíjasként megélni? Itthon az emberek döntő többsége ezekre a kérdésekre nem tudja a választ.
- A programismertetőt olvasva megakadt a szemem azon, hogy a régió cégvezetőit is várjátok a tőzsde működéséről szóló előadásra. Ez azt jelenti, hogy alig rendelkeznek tőzsdei ismeretekkel?
- Magyarország hagyományosan bankfinanszírozású ország, ahol a vállalatok számára az a ,,természetes” út, hogy ha hitelre van szükségük, akkor a bankhoz fordulnak. Nagyon kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy befektetők pénzét tőkeként fogadják be a vállalkozásukba. Angliában, az Egyesült Államokban, de az utóbbi időben Németországban is elterjedt, hogy a cégek a tőzsdén részvényeladásból, nyilvános részvénykibocsátásból finanszírozzák bizonyos kiadásaikat. Ezért hívtunk a Főiskola gazdasági társasága közreműködésével vállalati embereket is. A másik, ami kevéssé ismert: milyen kockázatkezelési lehetőségek vannak. Beszéltünk például az árfolyamról, ami valamilyen formában a legtöbb gazdasági szereplőt érinti. Léteznek olyan árfolyambiztosító ügyletek, amelyek segítségével a kockázatot legalább kezelni lehet, ha megszüntetni nem is.
- Ejtsünk néhány szót Horváth Zsoltról, a magánemberről is. Mennyire forrt egybe a tőzsde vezetőjével?
- A ’80-as években egy akkori külkereskedelmi vállalatnál dolgoztam, ami olaj és bányatermékek kereskedelmével foglalkozott. Az évtized közepén, amikor az első olajtőzsdék elindultak Angliában és az USA-ban, része voltam egy kis csapatnak, ami árbiztosító fedezeti ügyleteket kötött. Ezután egy osztrák brókercégnél dolgoztam, majd a Központi Elszámolóház kockázatkezelési rendszerét alakítottam ki és a területi vezetőjeként dolgoztam. Onnan kerültem 1999-ben a Budapesti Értéktőzsdéhez, aminek 2002-től vagyok a vezérigazgatója. Részben tudatosan, részben a szerencsés váltásoknak köszönhetően jutottam el idáig. A munkát és a magánéletet próbálom szétválasztani. Ugyan a munkanapok reggel 7-től este 8-9 óráig is tartanak, de otthon nem dolgozom. Feleségem nem szakmabeli, hanem nyelvész, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az otthon a családi élet színtere lehessen.
- Nem hiányzik a kereskedés izgalma?
- Ma is megdobog a szívem, ha bejutok egy brókercég üzletkötői szobájába vagy egy nyílt kikiáltásos tőzsdei kereskedésre. De a Tőzsde vezérigazgatójaként nem fektethetek részvényekbe. A munkám azonban mindezért kárpótol.
|