Új mesterszakok, szakirányú továbbképzési szakok – nyitott és rugalmas felsőoktatás

– Az oktatás és a képzés elengedhetetlen az Európai Unió gazdasági és társadalmi változásaihoz. A több és jobb munkahely megteremtéséhez minden polgár számára lehetőséget kell adni a szaktudás egész életen át tartó frissítéséhez – áll az Európai Bizottság egy friss jelentésében. A jelentésből kiderül: Európának számos területen már sikerült előrelépnie, de a legnagyobb kihívást továbbra is az egész életen át tartó tanulási stratégiák végrehajtása jelenti. Ehhez erős intézményi elkötelezettségre, koordinációra és partnerségi együttműködésre van szükség, olvasható az írásban. Mikorra valósítható meg mindez hazánkban, hiszen mint ahogy április 22-én, a Limex Kft. Nyugat-Pannon Felnőttképzési Vándorbörze záró konferenciáján a résztvevő szakemberek előadásaiban is többször elhangzott, az előbbiek csupán szlogenszerűen vannak jelen a mindennapjainkban.

         – Az egész életet átfogó tanulás napi gyakorlattá válásához a 2005. évi felsőoktatási törvény a jogi kereteket megadta, akár a felnőttoktatás befogadásával, akár a nem felsőoktatásban, a gyakorlatban szerzett kreditek besszámíthatóságával. Felismerve a szükséget az intézmények a részidejű (esti-levelező) képzési formában vagy távoktatási rendszerben bővítik a képzési lehetőségeket. Az alapképzés után induló mesterszintű képzések első szakaszban a hagyományos (egyetemi) szakok szerint alapítottak mesterszakokat, de már elkezdődött egy másik irányú  folyamat, és a korábbi szakirányú képzések egy része mesterszakká alakulhat. A felsőoktatást igazán nyitottá és rugalmassá az új mesterszakok és szakirányú továbbképzési szakok tehetik, de ennek a folyamatnak a kezdetén vagyunk. A gazdaság, a munkaerőpiac igényeire is e képzési formákkal lehet válaszolni; a felsőoktatás felkészült és várja ezeket a „megrendeléseket”.

Az ÚMFT a felsőoktatási fejlesztéseket dinamizáló forrás

– A következő három évben a legtöbb költségvetési támogatásban az Oktatási és Kulturális Minisztérium részesül. 2011-ben 446 milliárd forintból gazdálkodhat, az előttünk álló három éves periódusban az eddigieknél 4,6 százalékkal többel. Mire elég ez a pénz a felsőoktatás minőségének javítása, illetve a felsőoktatás és a gazdaság, valamint a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése viszonylatában, mely feladatokat oly régóta sürgetik a szakemberek?

– A felsőoktatás költségvetési támogatása a tavalyi évi 214 milliárd forintról, idén 226, 2009-ben 232, 2010-ben pedig 241 milliárd forintra növekszik; a támogatás növekedését a felsőoktatási törvény garantálja. Ez a támogatás teszi lehetővé az elkövetkezendő három évben a képzési szerkezet átalakítását, a többciklusú képzésre történő átállást, ezzel összefüggésben nyújt fedezetet a hallgatói támogatásokhoz (például ösztöndíjak, kollégiumi támogatás), továbbá a belépő PPP-beruházásokkal összefüggő szolgáltatásvásárlás tárca által vállalt támogatási részét is adja. A tervezett költségvetési támogatás a 2007-ben aláírt három éves fenntartói támogatás állandó része mellett a hallgatói létszámváltozástól is függő – évenként változó – képzési és tudományos normatívákra is fedezetet nyújt. Tehát a működés és a szolid fejlesztés feltételei adottak. A fejlesztést igazán dinamizáló forrásnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében és más kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokból elnyerhető pályázati támogatásokat tekinthetjük. Ez nem csupán ígérvény, mert az elmúlt hetekben mintegy 36 milliárd forint támogatást nyert hat felsőoktatási intézmény (Győr, Miskolc, Dunaújváros, Pécs, Eger, Gyöngyös) az infrastrukturális fejlesztésekhez.

Új képzési szerkezet – növekedhet a diplomások száma

– Jelentős gazdasági lehetőségek rejlenek a felsőoktatásban résztvevők számának növelésében, mondta Michael Davidson, az OECD vezető oktatási szakértője egy szakmai konferencián márciusban. Hozzátette: az elmúlt tíz évben Magyarországon ugyan nagyságrendekkel nőtt a felsőfokú végzettséget szerzők aránya, de ez még jelentősen elmarad az OECD-átlagtól. Hogyan és mikorra valósítható meg a szakértő által hangoztatott elképzelés?

– A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben megnégyszereződött hallgatói létszám hazai viszonylatban majdnem erőn felüli teljesítése volt a felsőoktatásnak, és ezzel a fejlesztéssel Európai Uniós viszonylatban is a középmezőnyben vagyunk. A felsőoktatás kapacitása adott, a fejlesztéseknek a minőséget kell szolgálniuk. Az államilag támogatott új belépő hallgatók száma tavaly és idén is 56 ezer volt, és a jövőben is ezzel számolunk, továbbá a költségtérítéses képzésben a felvételnek a jelentkezők minősége és az intézmény kapacitása szab határt. A létszámokat kívülről nem korlátozzuk. A több ciklusú képzésre történő átállás, a rugalmas képzési szerkezet, a megváltozott szakstruktúra, a rövid ciklusú képzések mind azt segítik, hogy növekedhessen a diplomások száma. A felsőoktatásban végzettek, a diplomások számának korlátot a merítési bázis, a jelentkezők száma szab határt és a demográfiai adottságokkal nekünk is számolni kell. Az új képzési szerkezetre történő átállás 2012–2013 körül várható, így prognosztizálni is ezt követően lehet a folyamatokat, de az elkezdődött változások eredményeként számolhatunk a diplomás végzettek számának növekedésével.

Az oktatási rendszer kulcsa az óvó, a tanító, a tanár és a professzor kezében van

– A tanulók teljesítményét semmilyen más iskolán belüli tényező nem befolyásolja úgy, mint a tanárképzés minősége, áll a már fentebb is említett jelentésben. Milyen változtatások szükségesek ehhez a hazai tanárképzésben?