VI. évfolyam, 24. szám (2009. június 02.)
Kleinhappel Miklós 2009.06.02. 15:17
NYME SEK HÍRLEVÉL
VI. évfolyam 24. szám 2009.06.02.
A művelődés jelei 2002 és 2005 után pénteken és szombaton harmadik alkalommal rendezett művelődésszemiotikai szimpóziumot a Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. Az egykori neves szakember, a Vas megyei Józsa Péter nevét viselő tudományos értekezésen nem csupán előadások hangzottak el, egy nagyrákosi „kirándulás” is szerepelt a programban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy napjainkban a művelődésszemiotika különös fogalom – különösen a szóösszetétel művelődés része, hiszen manapság ennek csupán a jeleit lehet tapasztalni. A magyar szemiotika mégis él, mondta köszöntőjében a házigazda, Nagy Zoltán, a Savaria Múzeum igazgatója. „Talán hamvából támadt fel a ’90-es években, de dolgozunk, és időről-időre összegyűlünk”, hangzott el. A múzeumigazgató Józsa Péterről is megemlékezett az előző két szimpózium egyes előadásai alapján; a prezentációk írott változatát a Vasi Szemle közölte, s mint ahogy a rendezvényen egyébként jelen lévő főszerkesztő megígérte, nem lesz ez másképp ezúttal sem. Az első előadást Markó Péter tartotta, akinek kezdeményezésére hét éve megvalósult a szimpózium. Úgy fogalmazott, szerencsés, hogy léteznek még kutató tudósok, akik olyan „felesleges” dolgokkal foglalkoznak, mint a szemiotika. Az előadó Gazdaság és erkölcs címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Úgy vélekedett, a szociológia ma rosszabb helyzetben van, mint a ’70-es években, amikor szintén nem volt ideális körülmények között a szakma. A szakember aggasztónak nevezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a közelmúltban azt mondta, sok a szociológus. „Van annyi képzelőerőm és történelemismeretem, hogy lássam e tendencia veszélyét, s tisztában legyek azzal, a folyamat előbb-utóbb más tudományágakat is elérhet.” A szociológia virágkorában voltak tabutémák a társadalmi berendezkedésben, melyeket a művészet kifinomult nyelvén fogalmaztak meg. A helyzetet jól jellemzi, hogy 10 éve Max Weber-összkiadással lehetett találkozni a könyvesboltokban, most Karl Marx és Adam Smith köteteit jelenteteik meg újra, sőt Marx-konferenciákat szerveznek. „Legalább két-három generációnyi időnek kellett volna eltelnie, hogy e szerzőket egy másik nemzedék újra felfedezze, akik bizonyára másképp olvasnák őket, mint a mai újraolvasók”, vélekedett az előadó. Hozzátette: a tavalyi pénzügyi hitelválság óta a modern társadalom eljutott a részalrendszerekre szakadás határáig, aminek következtében a gazdaságot is meg kell „fegyelmezni”. Tarthatatlan az is, hogy a tudomány az igaz–hamis, a művészet a szép–rút elve helyett a reputációs rangsorban betöltött hely, valamint a pénz kódja alapján „működik”, mondta Markó Péter. A szimpózium további előadásairól következő számainkban olvashatnak tudósításokat.
(Kleinhappel Miklós)
Szegényes háztartás a felsőoktatás „A bolognai rendszernek például a mérnökképzésben helye volna, de a pedagógusképzésben nincs”, nyilatkozta dr. Vörös Ottó, a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék főiskolai tanára a Vas Népének. A nyelvész úgy fogalmazott, a bolognai rendszer agyonvágta a hazai pedagógusképzést, az alapképzésnek ugyanis nincs kimenete. A bolognais diplomák a pedagógiai asszisztens szintjén vannak, az ezekkel rendelkezők napközis nevelők lehetnek. Ám azokat a helyeket is diplomás tanárok töltik be. „A pedagógiai asszisztens nem vonható be az oktatásba, mert nincs képesítése. Még segédszakmát sem tudna ellátni, mert az első három évben kevés a pedagógiai tárgy. A négyéves főiskolán már az első évtől lehetőség volt felkészülni a gyerekekre. Négy évig jártak a hallgatók az egymásra épülő gyakorlatokra. A mostani rendszerben két év alatt kellene felkészülni az iskolai oktatásra, a mesterképzés ad erre lehetőséget, de ez rövid idő. És ide a hallgatók többsége nem jut be. További probléma a tantárgyak felépítése, mert nem tervezhetünk arra, hogy majd a diák negyedik éven mit tanul, mert nincs negyedik év, csak a hallgatók egyharmada számára. Amikor ezt elfogadták, a parlamentben jogászok ültek, akik elérték, hogy a jogászképzést ne verjék szét. A bolognai rendszert Bolognában nem vezették be. Spanyolországban sztrájkoltak miatta a diákok. Mi sajnos gondolkodás nélkül bevezettük, pedig a mi pedagógusképzésünk jobb volt, mint a nyugat-európai.” Vörös Ottó elmondta még: az volna a normális, ha a társadalom határozná meg, mi az oktatás feladata, és ehhez adnák a pénzt. Ma olyan helyzetben vagyunk, mint egy szegényes háztartás, amelyben az ennyi van, ezt kell beosztani elvét követik. Az interjú teljes terjedelemben a megyei napilap honlapján, a http://www.vasnepe.hu/hetvege/20090516_mas_mintak_is_lettek_volna címen olvasható.
(Kleinhappel Miklós)
Az emberi test torzója után digitális tábla Napjainkra a digitális technika a mindennapi élet része lett, ám sok esetben a pedagógusok idegenkednek tőle, valamint kevés a jó minőségű digitális tananyag – hangzott el a közelmúltban a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megrendezett Interaktív tananyag, digitális tábla című előadáson. A rendezvényt a Pedagógiai és Szolgáltató Központ és az Apáczai Kiadó szervezte. A résztvevők Horváth Miklós, a Természettudományi és Műszaki Kar főiskolai docense segítségével a hatodik osztályos természetismeret tankönyv Hazai tájak életközösségei című, 35 témából álló fejezetéből kaptak ízelítőt. Ehhez egy projektorra, számítógépre, a szoftverre és magára a digitális táblára volt szükség, ám a tanítás nem csupán e speciális tábla használatával lehetséges. A tananyagban 800 dia, 1800 fotó, 360 rajz, 525 interaktív és egyéb feladat segíti a leckék megértését és elsajátítását, melyek szabadon variálhatók. Ekképp az eszköz legnagyobb előnye, hogy növeli a tanár szabadságát. Emellett segítségével együttesen valósul meg a készségek, a képességek és az attitűdök fejlesztése. A tanítást módszertani kézikönyv segíti. Egy-egy digitális tananyag ára eltörpül amellett az összeg mellett, amelybe a szemléltető eszközök kerülnek (az emberi test torzója például 420 ezer forint). Horváth Miklós elmondta, 2010-ig digitális táblák beszerzésére 42,5 milliárd forintot költ az oktatási kormányzat. Első körben a hátrányos helyzetű térségeket szerelték fel. Mostanra a legeldugottabb települések iskolái is rendelkeznek a modern eszközzel. Körülbelül 100 gyerekre jut egy digitális tábla. Várhatóan szeptember környékén írják ki a következő tendert. A jövő tehát már kopogtat az ajtón, mindössze élni kell az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel.
(Kleinhappel Miklós)
Programtervező bolyaisok A 15 versenyzővel induló Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata szerepelt a legeredményesebben azon a közelmúltban megrendezett nemzetközi tehetségkutató programtermék-versenyen, amelyet Neumann Jánosról neveztek el. A versenyt Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában rendezték meg. A 2003-ban, a Neumann-centenárium alkalmával útjára indított verseny egyenes folytatása az 1984-ben először megrendezett Garay diák-programtermék versenynek, amit – 20 alkalommal, utoljára 2003-ban – ugyancsak Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban rendeztek. Az elmúlt évek alatt a versenyen számtalan tehetséges diák tűnt fel, mind az országban, mind pedig a határokon túli – elsősorban a magyar – iskolákban, akik a verseny döntőjében, nyilvános előadásokon mutatták be a zsűrinek és szakma megjelent neves képviselőinek, valamint egymásnak kiváló alkotásaikat. Azóta ezek a diákok felnőttek, közülük nagyon sokan a szakma „virágai” lettek, akik itthon és külföldön igen jelentős posztokat foglalnak el a legnagyobb informatikai intézményekben. A versenyen nem a diákok, hanem az általuk kifejlesztett programtermékek versenyeztek. A döntőbe a rendező iskola meghívta az elődöntőben sikeres pályázatok szerzőit, pályázatonként legfeljebb két tanulót. A pályázóknak körülbelül 10 perc állt a rendelkezésükre, hogy élőszóval mutassák be termékeik előnyeit. A bemutatón a zsűri volt a „vásárló”, a versenyző pedig az „eladó”. A bolyaisok eredményei a http://www.ibela.hu/neumann/files/Vegeredmeny.pdf címen megtekinthetők.
(Kleinhappel Miklós)
Egyre sikeresebb a Csótó Csúcsfutás 495 résztvevő, négy csúcs – röviden ennyi a mérlege a 17. alkalommal megrendezett, a major’S papír nevét viselő idei tavaszi Csótó Csúcsfutásnak. A mind népszerűbbé váló megmérettetésnek ezúttal a Tó vendéglő előtti füves terület volt a központi helyszíne. A szervező Szombathelyi Szabadidősport Szövetség, valamint a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület így tudta lehetővé tenni, hogy szélesebb rajtsávból indulhassanak a mezőnyök. A férfi főfutam iránt nagy volt az érdeklődés; Horváth György egyéni csúccsal szerezte meg az abszolút győzelmet 3.54,3-mal. A női főfutamot Németh Alexandra nyerte 5.15,8-cal, de a legjobb női eredmény a IV. korcsoportos Altay Csilla nevéhez fűződik. Pekker Attila a saját, IV. korcsoportja helyett csúcs reményében a főfutamban rajtolt, s be is jött a számítása. Csébits Eszter a III. korcsoportban Altay Csilla korábbi csúcsát 5 másodperccel javította meg. Garami Árpád és Jenei Mária a szeniorok között állított fel új rekordot. Az egyetemi kategóriában mind a férfi, mind a női győzelem a Savaria Egyetemi Központ versenyzői nevéhez fűződik. A programot cipőteszt egészítette ki. A próba sokak érdeklődését fölkeltette, voltak, akik a versenytávot is a tesztcipőben teljesítették. Eredmények: Óvodások 450 méter: Kis- és középső csoportosok, fiú (43 fő): 1. Ekler Zsombor – Egyházmegyei; 2. Doncsecz Levente – Hétszínvirág; 3. Poór Gergő – Napsugár. Lány (45 fő): 1. Kiss Adél – Szűrcsapó; 2. Szuhogyi Rebeka – Napsugár; 3. Borsos Eszter – Szűrcsapó. Nagycsoportosok, fiú (74 fő): 1. Auer Ákos – Gazdag; 2. Séfer Márk – Szűrcsapó; 3. Kiss Bertalan – Mesevár. Lány (41 fő): 1. Gyurkó Flavia Victoria – Maros; 2. Benyó Evelin – Napsugár; 3. Budai Boglárka – Napsugár. I. korcsoport, 950 méter, fiú (79 fő): 1. Szuák Ákos – Zrínyi; 2. Nagy Nikolasz – Zrínyi; 3. Marton György – Bolyai. Csapatverseny: 1. Zrínyi; 2. Bolyai; 3. OÁMK, Simon. Lány (51 fő): 1. Páncél Dorina – Zrínyi; 2. Szuhogyi Laura – Zrínyi; 3. Humpók Alexandra – Kőszeg, Béri Balog. Csapatverseny: 1. Zrínyi, 2. Bolyai, 3. OÁMK, Simon. 1415,5 méter, II. korcsoport, fiú (31 fő): 1. Németh Dániel – Kőszeg, Béri Balog – 5:37,9; 2. Pintér Márk – OÁMK, Simon – 5:42,6; 3. Horváth Mátyás – Dési – 5:43,9. Csapatverseny: 1. OÁMK, Simon, 2. Dési, 3. Bolyai. Lány (25 fő): 1. Csébits Nóra – Bolyai-SZOESE – 5:12,2; 2. Németh Anna – Zrínyi-SZOESE – 5:30,9; 3. Purgai Barbara – Zrínyi - 5:39,2. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Zrínyi; 3. OÁMK, Simon. III. korcsoport, fiú (21 fő): 1. Altay Levente – Paragvári–SZOESE – 4:52,3; 2. Koósz Barnabás – Kőszeg, Béri Balog–SZOESE – 5:06,1; 3. Szolnoki Milán – Kőszeg, Béri Balog – 5:12,3. Csapatverseny: 1. Dési. Lány (25 fő): 1. Csébics Eszter – Bolyai–SZOESE – 4:53,2 (csúcs); 2. Kívés Blanka – Bolyai–SZOESE – 5:01,8; 3. Baráth Noémi – Zrínyi – 5:24,6. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Zínyi. IV. korcsoport, fiú (14 fő): 1. Kívés Bendegúz – Bolyai-SZOESE – 4:30,4; 2; Somogyi Ádám – Brenner–SZOESE – 4:37,1; 3. Lenkai Dániel Táplánszentkereszt–HVSE – 4:37,3. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Brenner. Lány (5 fő): 1. Altay Csilla – Bolyai – 4:51,3; 2. Huszár Anna – Zrínyi – 6:20,9; 3. Horváth Tamara – Kőszeg, Béri Balog – 7:57,7. V. korcsoport, fiú (8 fő): 1. Lorencz Péter – Bolyai–SZOESE TK – 4:20,0; 2. Náray Krisztián – Hefele–SZOESE – 4:45,2; 3. Stéber Gergely – Savaria–SZOESE – 4:49,7. Lány: 1. Németh Alexandra – KDG – 5:15,8; 2. Kívés Borbála – Bolyai–SZOESE – 5:25,4. VI. korcsoport, fiú (4 fő): 1. Virág Marcell – Premontrei–SZOESE – 4:11,3; 2. Vince Tibor – Savaria – 4:35,6; 3. Bende Imre – NLG-HVSE – 4:52,8. Csapatverseny (V–VI. korcsoport, fiú): 1. Savaria. Felnőtt, férfi (13 fő): 1. Horváth György – SEK–SZOESE – 3:54,3; 2. Horváth Attila – SEK–HVSE – 4:14,9; 3. Gorza István – Élelmiszeripari–HVSE – 4:18,8. Nő (4 fő): 1. Süle Szilvia – SZOESE – 5:19,1; 2. Gyömbér Viktória – SZOESE – 5:52,0; 3. Majtényi Zsófia – SZOESE – 6:29,6. Senior I., férfi (4 fő): 1. Garami Árpád – SZOESE – 4:17,1 (csúcs); 2. Döbör Imre – Nike Futóklub – 4:47,4; 3. Wachter Zoltán – Nike Futóklub – 4:59,7. Nő (2 fő): 1. Szabó Rita – 6:00,7; 2. Kissné Geosits Bea –6:59,0. Senior II., nő (2 fő): 1. Jenei Mária – Family SE – 6:43,4 (csúcs); 2. Friedmanszkiné Mohácsi Éva – Delfin SE – 7:15,8. Abszolút férfi: 1. Horváth György, 2. Virág Marcell, 3. Pekker Attila – Kőszeg, Béri Balog–SZOESE – 4:14,0 (csúcs). Abszolút női: 1. Németh Alexandra, 2. Süle Szilvia, 3. Kívés Borbála. Egyetemi verseny: 1. Horváth György, Horváth Attila, Becker János alkotta csapat. Családi verseny: 1. Kiss család.
(Kleinhappel Miklós)
|