- Mikor jelentkezik először az ember életében a jövővel kapcsolatos bizonytalanság?

    - Ez egyrészt összekapcsolódik azzal, milyen az otthoni egzisztenciális helyzet: ha rossz körülmények között élő családról van szó, a gyerekek is minden nap szembesülnek azzal, mennyire kiszámíthatatlan a jövőjük. Másrészt fontos, hogy a családban mennyire élesek a generációs határok. Két lehetőség van: a gyerek tudja, hogy az anya vagy az apa állása bizonytalan, és ez mit jelent a családra nézve, tisztában van vele, hogy például hitelt kell felvenni, vagy mintegy burokban tartják a szülők, úgy gondolják, mindez a felnőttek dolga.

    - Iskolaválasztás és bizonytalanság. Ezek hogy függnek össze?

    - Kérdés, hogy miért választ valaki egy iskolát? Erősen befolyásoló tényező, ha például azért jött hozzánk, mert határozott elképzelése volt arról, hogy tanár szeretne lenni. Szülői indíttatásból adta be a jelentkezését, vagy mert ez a főiskola van helyben? Valódi választás volt-e a döntése, esetleg csak időt akart nyerni a gondolkodásra?

    - Egy fiatalnak ilyenkor útbaigazításra lenne szüksége, de ezt nem kapja meg a szüleitől?

    - Nem is biztos, hogy ez az ő feladatuk. Egy szülő elfogult a gyerekével. Könnyen alul- vagy felülértékeli a teljesítményét. Lehet, hogy a pedagógusoknak kellene nagyobb szerepet adni, hogy segítsenek. Létezik a pályaválasztási tanácsadó, több fórumtól is lehet segítséget kérni. Kérdés, hogy mennyire használják ki ezeket a lehetőségeket? Kimunkált pszichológiai eszközeink léteznek, hogy vizsgáljuk, ki milyen pályán válna be a leginkább. Szélesek a friss diplomás lehetőségei, és ez mindig azt jelenti, hogy nehezebb őket átlátni, összetartani.  

    - A pályakezdéssel kapcsolatban a magyar főiskolások a bizonytalanságot említik elsőként, majd az aggodalom és a szorongás következik. Szakemberek szerint soha nem fordult még ennyi diák orvoshoz a kapunyitási pánik tünetei miatt. Ennek az lehet az oka, hogy ma nagyságrendekkel többen tanulnak a felsőoktatásban, mint évekkel korábban?

    - Biztosan ez is közrejátszik az esetek számának növekedésében. Kétoldalú dologról van szó: fokozódik a bizonytalanság, és ez jobban, korábban hat az emberekre, valamint köztudottabb, hogy ilyen problémákkal orvoshoz lehet fordulni. Ezért nem biztos, hogy a tünetek száma nagyobb, csak többen kérnek külső segítséget. Sok olyan professzió létezik, amikről a szülőknek nincs tudomásuk. Nagy részük nem tudja például, mivel foglalkozik egy szociálpedagógus, ezért arról sincs elképzelésük, hova fordulhatnak a gyerekkel, ha annak segítségre van szüksége. A pedagógus, pszichológus ilyenkor is nagy segítség lehet.

    A témával napjainkban két pszichológus, Horváth Tünde és Makai Andrea is foglalkozik. Tanulmányokban összegezték a tapasztalataikat. Ám egyes nézetek szerint a kapunyitási pánik csupán a saját lábra állás előtti elkerülhetetlen bizonytalanság. A munkahelykeresés, családalapítás nagy terhet ró egy pályakezdő fiatalra, mondják. A személyiségtől függ, ki hogyan éli meg mindezt. Abban mindenki egyetért, fontos, hogy a diákok már az iskolaévek alatt kipróbálhassák magukat azon a pályán, amire készülnek. Így még idejében változtathatnak – ha arra van szükség, külső segítséggel.