IV. évf. 5. szám 2007.02.13.

Újjáalakult a Magyar Akkreditációs Bizottság
             Ésszerűbb, korszerűbb és kevésbé bürokratikus eljárás során megbízhatóbb eredményeket vár Hiller István az újjáalakult Magyar Akkreditációs Bizottságtól (MAB), áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóközleményében. A szakminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az akkreditációs eljárást 2008-ig korszerűsítik. A minőség garantálásának egyik legfontosabb testülete a MAB. A grémium dönt a magyar felsőoktatási intézmények minőség alapján történő besorolásáról, s a miniszterrel együtt hivatalos álláspontot fogalmaz meg, hogy milyen tartalmú képzések tarthatók fenn. A jövőben csak olyan intézmény adhat ki diplomát, amelynek színvonalát a testület elismerte. Az új bizottság 29 tagból áll, elnöke a korábban a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot vezető Bazsa György.

(Kleinhappel Miklós)

A Pamírtól az Isszik-kul-ig
            A Pamírtól az Isszik-kul-ig címmel tart előadást Boros Gergely február 13-án 17 órakor a Természetföldrajzi Tanszék 216-os termében. A Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztályának rendezvényén az előadó „az Eurázsiai-hegységrendszer kristályos kőzetekből és középidei üledékekből álló csomósodási pontjától, a Pamírtól Közép-Ázsia egyik legnagyobb hegyi taváig” kalauzolja el a rendezvény résztvevőit.

(Kleinhappel Miklós)

Weöres Sándor és Szombathely
            Lőcsei Péter Szombathelyi emlékpohár – Weöres Sándor és Szombathely című könyvét mutatják be február 20-án 17 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Lőcsei Péter valójában Tóth Péter, a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára. A szerzővel Kocsis Zsolt beszélget, közreműködnek a gyakorló iskola versmondói.

(Kleinhappel Miklós)

Erasmus-hallgatóként egy cisztercita kolostorban
               Barátok közt, avagy hogyan éltem Erasmus-hallgatóként három hónapig egy cisztercita szerzetes kolostorban címmel tart élménybeszámolót Magai Ferenc egykori Erasmus-ösztöndíjas hallgató február 21-én 14 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Az Erasmus, amely az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, eddig több mint 1,5 millió főiskolai és egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Távlati céljai között szerepel az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítása, valamint a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése. A rendezvényen szó esik az aktuális pályázati lehetőségekről is.

(Kleinhappel Miklós)

„Életbevágó” tapasztalatok a vogulok földjén
            A vogulok földjén szerzett „életbevágó” tapasztalatairól mesél dr. Székely Gábor nyelvész és tanítványa, Sinka Zoltán egyetemi hallgató február 22-én 18 órakor a Művészetek Háza Szalonjában. A Hanti–Manysi Nemzetiségi Körzettől délre élő legközelebbi nyelvrokonaink nyelve és kultúrája veszélybe került. Székely Gábor és tanítványa egy tavalyi kutatóúton szerzett tapasztalatait osztja meg az érdeklődőkkel. Beszélgetőtársuk prof. dr. Pusztay János, az Uralisztika Tanszék vezetője lesz.

(Kleinhappel Miklós)

A zene képekben – a képek zenéje
            A zene képekben – a képek zenéje címmel február 23-án 18 órakor az MMIK 251-es termében Garas Kálmán a komolyzene és a fotózás kapcsolatáról osztja meg gondolatait a hallgatósággal. A Rajz Tanszék óraadójának, valamint dr. Lakner Lászlónak ítélték oda idén Az év vasi embere díjat. Az ismert fotóművésszel a Hallgatói Önkormányzat lapjában, a Heti Frissítőben hamarosan interjút olvashatnak.

(Kleinhappel Miklós)

Halottégetés a Bagmati folyónál
            Utazásai során szerzett tapasztalatairól számolt be dr. Juhász Árpád geológus, a Tv2 közszolgálati ügyekért felelős tanácsadója a Világörökség-helyszínek és nemzeti parkok a National Geographic diákatlasz alapján című, az elmúlt héten a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megtartott előadásában. Kifejtette: a Himalája két földrész, India és Ázsia ütközésével keletkezett, valójában egy nagy varratvonal, de a helyszínen ez nehezen ismerhető fel. Sok apró, a mai ismereteink alapján megmagyarázhatatlan részletet nem lehet a földünk keletkezéséről szóló elméletekbe illeszteni. Jó például szolgálnak erre a jéghideg vizű folyóként születő Gangesz „bölcsőjénél” található 20 millió éves gránitbenyomódások, amelyek jóval azután keletkeztek, hogy az indiai szubkontinens észak felé tolódott. Az előadó arról is beszélt, hogy napjainkban szinte eladhatatlanok a természet-, illetve az útifilmek, ezért Magyarországon a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók nem, illetve alig-alig készíttetnek ilyen típusú ismeretterjesztő alkotásokat. Ő maga az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatain nyert pénzek segítségével tavaly két filmet is a közönség rendelkezésére bocsáthatott, amelyeknek forgatókönyvírója, operatőre, narrátora és rendezője volt. Az egyik a magyar felfedezőket bemutató Teleki Sámuel útján című hatrészes, a másik a Látlelet a Földről című tizennégy epizódból álló sorozat. A szombathelyi előadáson az utóbbi, Halottégetés a Bagmati folyónál című, Nepál fővárosát bemutató filmet vetítették le.

(Kleinhappel Miklós)

Kutatási eredményeiket ismertették a TTK oktatói
            Legújabb kutatásaik eredményeit ismertették főiskolánk Természettudományi Karának oktatói pénteken a II. Regionális Természettudományi Konferencián. A TTK, a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testülete és a Szombathelyi Tudományos Társaság közös konferenciája a korábbi szakmai nap utódrendezvénye. „Az oktató- és a kutatómunka elválaszthatatlan egymástól, az egyetemi lét szerves része, valamint kulcsa annak, hogy valakiből jó felsőoktatási szakember váljék”, mondta dr. Péntek Kálmán főiskolai docens. A Természettudományi Kar oktatói közül Pogányné Rózsa Gabriella, Rétfalvi Gábor, Murányi Péter, Frank Róza, Bognárné Lovász Katalin, Ördögné Kovács Mónika, Pálvölgyi Mihály, Borzsák István, Csapó Tamás, Puskás János, Skribanek Anna, Kovács J. Attila, Tóth Gábor, Kovács Zsolt, Szinetár Csaba, Gyurácz József, Gadányi Péter és Balogh Lajos önálló vagy társszerzők segítségével feldolgozott témáival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Prof. dr. Veress Márton dékán a konferenciát értékelve kifejtette, jó ötletnek tartja, hogy „külsős” előadók is bemutatkozhattak, illetve örömmel tapasztalta, hogy szép számmal képviseltették magukat a jövő reménységeit jelentő fiatal kollégák. Hozzátette: „Bízom benne, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemmel történő egyesülésünk után tovább bővül a természettudományokkal foglalkozó kutatóink száma”.

(Kleinhappel Miklós)

Ismét robog az Örökmozgó
            A tavaszi félévben is várja a filmbarátokat a BDF Örökmozgó Művészmozi. A Savaria Filmszínház kamaratermében a vetítések hétfőtől csütörtökig tartanak, és ezúttal 20 órakor kezdődnek. A kínálatban a női lélek rejtelmeit boncolgató, a hétköznapi Amerikát bemutató és a magyar filmtörténet remekeit felvonultató alkotások éppúgy helyet kaptak, mint a magyar horror, a nem lineáris történetmeséléssel „dolgozó” mozik, vagy a kis kultúrák filmjei. Ének a búzamezőkről, Capote, Mennyország most, Taxidermia, Kontroll – csak néhány cím a szorgalmi időszakban látható 48 film közül. A belépőjegy ára továbbra is 300 forint.