IV. évf. 8. szám 2007.02.26.

A BDF-ről a munkaerőpiacra
            A BDF-ről a munkaerőpiacra című program részeként kutatási konferencia kezdődik február 27-én, kedden 10 órakor a Tanácsteremben. Az előadók a megújuló szakképzésről, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a munkaerőpiac kapcsolatáról, a regionális felsőoktatási együttműködési lehetőségekről, az informatikai kompetenciák projektpedagógiai eszközökkel történő növeléséről, valamint a munkaerő-piaci elvárásokról és az ágazati minőségpolitikáról osztják meg gondolataikat az érdeklődőkkel. További részletek a http://sts.bdf.hu/hok/Hirek/Attachments/136/Meghívó02.27.doc weboldalon.

(Kleinhappel Miklós)

62 éve bombázták le Szombathelyt
            Szombathely bombázásának 62. évfordulóján, március 4-én, vasárnap 18.30-kor kegyeleti megemlékezést rendez Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Szent Erzsébet Plébánia. A megemlékezés az Assisi Szent Ferenc Kollégium épületén elhelyezett A bombatámadás áldozatai című domborműnél ökumenikus szertarással kezdődik, majd a D–épületi emléktáblánál folytatódik, ahol dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere mond emlékbeszédet.

(Kleinhappel Miklós)

Az ambiciózus európai fiatalok programja
            Március 31-ig lehet jelentkezni az Erasmus-programra, amelynek célja, hogy más országok egyetemi rendszerét is megismerjék a hallgatók. A Berzsenyi Dániel Főiskola immár hetedik éve ad lehetőséget diákjainak a külföldi tanulmányutakra, amelyek keretében új kapcsolatokra és élettapasztalatra tehetnek szert, valamint fejleszthetik nyelvtudásukat. A program sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ambiciózus európai fiatalok többsége az idegenben való ismeretszerzésnek ezt a módját választja, mondta el tájékoztatójában dr. Antonio Sciacovelli, a nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese szerdán, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megrendezett Erasmus tájékoztató délutánon. Kiss Gabriella, matematika–tanító szakos hallgatónk a program segítségével két szemesztert töltött Innsbruckban, ahol germanisztikát és a nyelvészethez kapcsolódó kurzusokat hallgatott. A szabadidős programok változatosságát és magas színvonalát méltatva kiemelte: tunika esten, túrákon és kirándulásokon, illetve egy nyolcfogásos lovagkori vacsorán is részt vett, ahol a középkori szokásoknak megfelelően evőeszközök nélkül kellett elfogyasztania az ételeket. Nem előírás, de a megmérettetést vállalva vizsgázott is a felvett tantárgyakból. Az ének-zene–egyházzene szakos Magai Ferenc élménybeszámolójából megtudtuk, hogy fél évig vendégeskedett egy 1273-ban, Erzsébet királynő fia által alapított, tanítással és ismeretterjesztéssel foglalatoskodó cisztercita szerzetes rendi kolostorban. A főiskolai énekórákon tanultakat kamatoztatva gregorián dalokat adott elő, felfedezte a könyvtár mintegy 60 ezer darabos, kéziratokat is rejtő állományát, egy rendezvényen pedig Habsburg Ottóval is találkozott.

(Kleinhappel Miklós)

Sikeres Humorterápia
            A százéves magyar kabaré előtti főhajtásnak szánta a BDF Berzsenyi Színháza az elmúlt héten bemutatott Humorterápia című összeállítást, amellyel a társulat először szerepelt a főiskola színházának otthont adó HEMO nagyszínpadán. A szerdai, telt házas premier után a szombati előadásra is csaknem háromszáz néző volt kíváncsi. A Nóti Károly, Nádassy László, Rejtő Jenő, Gábor Andor, Verebes István és Walla Ervin jeleneteiből válogatott zenés csokor sztárvendége Gerendás Péter volt, aki érdeklődésünkre elmondta, lubickolt a szerepében, hiszen annak ellenére, hogy az őt felületesen ismerők talán meglepődnek a „lírai trubadúr” komédiázásán, a koncerteken, a dalok között átívelő összekötő szövegekben mindig is élt a humor eszközeivel. A színjátszás sem idegen tőle, hiszen filmsorozatokban is szerepelt már, és a soproni színházban a Tenger szerelmesei című musicalben is vállalt prózai szerepet. Nagy hibának tartja, hogy Magyarországon az értelmiség nehezen bocsátja meg tagjainak sokoldalúságát, de nem tart attól, hogy ezután elfordulna tőle a közönség. A művésszel a Hallgatói Önkormányzat lapjában, a Heti Frissítőben hamarosan interjút olvashatnak.

(Kleinhappel Miklós)

   A voguloknál jártak
            Kihalás fenyegeti legközelebbi nyelvrokonainkat, a többnyire Északnyugat–Szibériában élő vogulokat, mert nem beszélik megfelelően az orosz nyelvet, nincs szakképzettségük, és vadászterületük nagysága a környéken egyre másra nyíló bányák miatt gyorsan fogyatkozik, mondta dr. Székely Gábor nyelvész és tanítványa, Sinka Zoltán egyetemi hallgató a „finnugor hónap” újabb rendezvényén a Művészetek Háza Szalonjában csütörtökön. Két alkalommal, 2005 decemberében és 2006 tavaszán keltek útra egy, a veszélyeztetett nyelvek megmentése érdekében ténykedő angol alapítvány támogatásával. A civilizációt elhagyva végtelennek tűnő órákon át kihalt erdei utakon barangoltak. Kalandos expedíciójuk az őserdőbe vezetett, a vogulok legdélebben élő csoportjának tagjaihoz. Hangfájlokat és különféle szövegeket rögzítettek, illetve az őslakosok mindennapjaiba is bepillanthattak: szent állatuk, a medve tiszteletére rendezett többnapos ünnepségen vettek részt, sózott, nyers jávorhúst kóstoltak, meghallgatták az eddig kihaltnak hitt vogul zenét, és egy közös fénykép elkészítésekor tanúi voltak annak a szokásnak, hogy a család női tagja nem ülhet a férfiak ágyára, ezért a fekvőalkalmatosság mellett, egy kisszéken kapnak helyet. Prof. dr. Pusztay János, az Uralisztika Tanszék vezetője kifejtette, Magyarországon nincs a régmúltba nyúló hagyománya a rokon népekkel való kapcsolattartásnak, amíg a finnek például nyelvrokonaik minél alaposabb megismerése érdekében nemzetközi programokat dolgoztak ki. A gyorsan hasznot hozó pályázatok korában hazánkban nem fontosak a kulturális értékek, ráadásul országunk vezetői az orosz–magyar kapcsolatokat is veszélyeztetve látják, ha valaki kritikus hangon beszél a nyelvközösségünkbe tartozó népek sorsáról. Szerencsére Székely Gábor és Sinka Zoltán már annak a generációnak a tagjai, akik élő nyelvként tanulhatták a magyarral rokon nyelveket, és fel is kereshetik az ezeket beszélő embereket. A két kutató következő útján a vogul mesék és a néphagyományok világában szeretne elmélyülni.

(Kleinhappel Miklós)

Portrék az utókornak
            A LEG-eket mutatja meg Garas Kálmán a fotói segítségével, alanyai személyiségének és gesztusainak azt a szeletét, amelyet a közönség a kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó ismert emberekről az emlékezetében őriz, mondta Marosfalvy Antal festőművész a fotográfus munkáit méltatva pénteken a Sokszínű Világ Kör rendezvényén. A zene képekben – a képek zenéje című, MMIK-ban rendezett beszélgetésen a Rajz Tanszék óraadója arról beszélt, hogy az 1970-es években a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár fotósaként munkavégzés közben élte át az első komolyzenei élményét. Az akkoriban megnyílt intézményben irodalmi és képzőművészeti fotókat is készített, de a szíve a zene felé húzta. Szombathelyen abban az időben számos együttes alakult, ezeknek a szemlélője és a dokumentálója is lehetett. Tevékenységüket a mai napig megörökíti. A napjainkban 25 éves Capella Savariának például az első kivételével az összes, szám szerint hatvannál is több albumának készítette a fényképeit, az 1977 óta a vasi megyeszékhelyen megrendezett Bartók Fesztiválon a névadó kortársait is lencsevégre kaphatta, de a Muzsika című rangos komolyzenei magazinban is rendszeresen napvilágot látnak a fényképei. Életművének legértékesebb darabjait 1999-ben kiállításon mutatta be, ebből az anyagból született az Arcterek című fotóalbum. Nemrégiben adták ki A szép aktualitása című képzőművészeti tárgyú könyvét, valamint a vasi megyeszékhely egykori főépítészével, Szilágyi Istvánnal közösen készített, Szombathely dualizmus kori építészetéről szóló kötetét. Az utóbbi időben a színházi világot is igyekszik megismerni és megismertetni. Kedvelt témája az ember. A klasszikus módon, a fekete-fehérben megjelenített portrékat szereti leginkább. Nem használ vakut, mindig a rendelkezésre álló fényviszonyok segítségével dolgozik. Igyekszik megmutatni, kik azok az ismert és népszerű emberek, akiknek csodálja a művészetét. Vallja, hogy akkor készül kifejező portré, ha megismerjük a másik gesztusait és mozdulatait. Munkájának eredményességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a The New York Times-ban is jelent meg fotója. Garas Kálmán terveiről megtudtuk, hogy jelenleg egy körülbelül 150 nevet tartalmazó listája van, a jövőben az ezen szereplő embereket kívánja felkeresni és az utókor számára megörökíteni.

(Kleinhappel Miklós)

Jelentkezési adatok március végén
            120 ezren adták be a jelentkezési lapjukat a felsőoktatási intézményekbe az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) előzetes adatai szerint, illetve várhatóan csaknem 126 ezren jelentkeznek idén a főiskolákra és az egyetemekre, áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóközleményében. Az elmúlt évekhez képest fontos változás, hogy a mester- és a kiegészítő képzésekre március 15-ig lehet jelentkezni; a szakértők az előző évekhez hasonlóan 5–6 ezer főre számítanak. Az OFIK megkezdte a jelentkezési lapok rögzítését és feldolgozását. Március végén teszik majd közzé a végleges jelentkezési számokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy az egyes intézményekbe és a képzési területekre hányan, illetve melyik finanszírozási módot választva jelentkeztek.

(Kleinhappel Miklós)