V. évfolyam, 69. szám (2008. november 28.)
Kleinhappel Miklós 2008.11.28. 18:14
NYME SEK HÍRLEVÉL
V. évfolyam 69. szám 2008.11.28.
Hegyfoky Kabos életét és munkásságát mutatják be A Hegyfoky Kabos Pályázat második fordulóját a Természettudományi és Műszaki Kar Természetföldrajz Tanszéken december 2-án 17.30-kor rendezi meg a Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) Szombathelyi Csoportja. A pályázat célja, hogy a résztvevők bemutassák a neves szakember, Hegyfoky Kabos klimatológus-meteorológus életét és munkásságát, halálának 90. évfordulója alkalmából. A megmérettetésen a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói, valamint az MMT tagjaiból álló 2–3 fős csapatok vehetnek részt. A pályázat két részből áll: az indulók (12 három- és 2 kétfős csapat) először posztert készítettek, majd kedden szóban ismertetik összeállított anyagaikat. A legjobbak a Magyar Meteorológiai Társaság által felajánlott értékes könyvjutalmat kapnak, illetve részt vehetnek azon a Hegyfoky Kabos emléke előtt tisztelgő konferencián, melyet jövő tavasszal Debrecenben és Túrkevén rendeznek meg.
(Kleinhappel Miklós)
Településföldrajzi konferencia ötödször Ötödik alkalommal rendez településföldrajzi konferenciát a Természettudományi és Műszaki Kar Földrajz és Környezettudományi Intézet december 4-én és 5-én a C–épület 216-os és 217-es termében. A rendezvényt dr. Kun László, a Vas Megyei Önkormányzat főjegyzője nyitja meg. A konferencián többek között szó esik arról, hogy milyen hatást gyakorol a hazai közép- és nagyvárosok szerkezetére a bevásárlóközpontok megjelenése, a világ nagyvárosairól, a hazai nagyvárosok demográfiai helyzetéről, a város-vidék peremzónáról, mint napjaink egyik legdinamikusabban átalakuló földrajzi teréről, a Ruhr-vidéki iparváros rehabilitációjáról. A program a Rendezvénynaptárban elérhető.
(Kleinhappel Miklós)
Kepes szerint mindig van lejjebb Képesnek kell lennünk analizálni a különféle televízió műsorokat, megismerni azok „működését”, ez a tanulsága Kepes András Formálni vagy informálni? című szerdai előadásának. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró a Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék vendégeként érkezett a Savaria Egyetemi Központba. Ahogy eddigi előadásai alkalmával, ezúttal szintén népes hallgatóságot vonzott – fiatalokat, időseket, hallgatókat, oktatókat egyaránt. Olyannyira megtöltötte a D–épület 1-es előadótermét, hogy még pótszékekre is szükség volt. Kepesre (vagy inkább „a” Kepesre, tehetjük hozzá) még mindig kíváncsi vagyok, hallatszottak az előadás előtti percekben egy középkorú hölgy szavai. Nem véletlenül. A televíziós az első percektől kezdve egyenrangú partnerként kezelte a beszélgetőpartnereit; sokkal inkább volt ez a rendezvény eszmecsere, mint szó szoros értelemben vett előadás. Szakmailag hiteles volt (ritkaság az ilyen manapság), művelt (egy középiskolai magyartanárnak is lelkesen mosolyra húzódott a szája, amikor szóba került a Három nővér, s mosolya ezután sem fagyott le), a hölgyközönség megállapításai alapján bátran leírható, hogy sármos, az időről-időre felhangzó nevetések tanúsága szerint humoros, a hibáit is teketóriázás nélkül beismerő, alázatos… vagyis egy helyi rádió szlogenjével élve mindenki megkapta a magáét, a vájtfülűek brancsa (köszönet Nick Hornbynak a kifejezésért, akinek legutóbbi kötete e címmel jelent meg Magyarországon) éppúgy, mint az érdeklődő nagyközönség. Remek választás volt a tanszék részéről vele kezdeni a Kommunikáció Nyitott Egyetem című rendezvénysorozatot, valószínűleg a közönség egy részét a kezdő sebesség a további előadásokra ugyancsak elviszi majd. A magyar televíziózás kezdeteit a formalitás jellemezte, napjainkban azok a legnézettebb műsorok, melyekben különféle élethelyzeteket tudunk „meglesni”, kezdte a mondandóját Kepes. A Big Brother volt a mérföldkő, azóta számos olyan műsor aratott már közönségsikert, melyekben benne van ugyan a valóság, ám ezt nem látni a műsorban, mutatott rá. Minden eredeti, ugyanakkor mégsem. Mindez akkor válik veszélyessé, ha az álvilágra ráépül a bulvársajtó, ami komolyan veszi a fikciót. Mikor érkezünk el a valóság felhígításának arra a pontjára, amikor nem tudjuk megkülönböztetni az igazit a hamistól?, tette fel a kérdést a televíziós. Az olyan szociológiailag mozgásképtelen társadalmakban, mint amilyen a magyar, ez komoly veszély. Formáljon tehát a média vagy informáljon? Bele kellene szólni a televíziós társaságok életébe, hogy színvonalasabb műsorokat készítsenek? De ki határozza meg, mi a színvonalas?, sorjáztak a kérdések. Majd érvek és ellenérvek hangzottak el. Például az, hogy a ’60-as, ’70-es években Magyarországon lényegesen magasabb kulturális színvonalat képviselt a televízió, ám akkor jelen volt a mindennapjaiban a cenzúra annak érdekében, hogy a tévé formálja a nézőket. Az angolszász sajtó – Pulitzer megfogalmazása szerint – tisztességesen hatalomellenes, de Nyugat-Európában egészen más a helyzet, ott a sajtóorgánum egyértelműen meghatározza a beállítottságát. Kepes úgy látja, formálódik egyfajta alternatív kultúra, ami válasz lehet a televízió igénytelenségére. Másrészt – véli –, mindig lesz lejjebb, sosem mondhatjuk majd azt, hogy túl vagyunk a mélyponton. A megoldás szerinte az, hogy kialakuljon bennünk az igényességre törekvés. Nem külső erőktől kell várni, hogy határt szabjanak, hanem kisgyermekkortól a megfelelő értékrenddel felvértezni a következő generációkat. Így nem lesz kérdés, hogy a média formáljon vagy informáljon: tegye az utóbbit, az előbbit elvégzi a társadalom. Hatékony eszköz még, ha a közszolgálati szféra a kereskedelmi televíziók alternatívájává lép elő, és nem másolni igyekszik azokat. Hazánkban erre sokkal nagyobb az esély mint más országokban; kevés olyan ország van, ahol három közszolgálati csatorna működik, hangsúlyozta.
(Kleinhappel Miklós)
Európai dimenzióban külföldi partnerekkel Pályázni kell, ha további forrásokhoz akarunk jutni, mondta prof. dr. Oroszlán György, a Tudományos és Innovációs Tanács koordinátora az elmúlt héten a Pályázati Koordinációs Iroda által rendezett, az Európai Unió 7. Keretprogramról szóló pályázati tájékoztatón. A mondattal Molnár Ádám, a Tudományos és Technológia Alapítvány (TÉT) EU projektmenedzsere is egyet értett. A szakember a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban tájékoztatta az érdeklődőket a pályázati lehetőségekről, sőt konkrét ötleteket adott. Például rámutatott, európai dimenzióban kell gondolkodnia annak, aki pályázatot kíván beadni, amihez legalább egy külföldi partnerre is szüksége van. Első lépésként a konkrét pályázati lehetőségek felderítését, valamint a lehetséges partnerek megkeresését javasolta. Ehhez kiváló segítség a www.cordis.europa.eu oldal, ahol kezdő és tapasztalt pályázók számára egyaránt hasznos információk érhetők el, a TÉT és a Nemzeti Kapcsolattartó Hálózat munkatársai szintén a pályázók rendelkezésére állnak. S hogy mi mindenre nyerhetők el támogatások az EU 7. Keretprogramból? A programban a 2007 és 2013 közötti időszakban 50,521 milliárd euró áll rendelkezésre egyebek mellett közös kutatási projektekre, alapkutatásokra, kutatók képzésére, karrierfejlesztésre, a tudomány társadalmi népszerűsítésére, kutatási infrastruktúrák kialakítására az Együttműködés, az Ötletek, az Emberi erőforrás, illetve a Kapacitások elnevezésű programok keretében. Kezdő kutatóknak a Marie Curie akciókban érdemes pályázni, javasolta a projektmenedzser, de itt a több éve a pályán lévő kutató is találnak pályázati lehetőségeket. A szakember a társadalomtudósok és a bölcsészek számára szintén javasolta a legismertebb és legnagyobb EU-s keretprogram tanulmányozását: ők a PLATONplus projektben (elérhetőség: www.platonplus.net) egészségügyi, űrkutatási, környezetvédelmi, élelmiszeripari programokban vehetnek részt.
(Kleinhappel Miklós)
EU-s logópályázaton indulhatnak az MNSK hallgatói A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK) képi ábrázolás, valamint kézműves szakos hallgatói is részt vehetnek azon a spanyol–belga–magyar pályázaton, amelyet a 2010–2011-es csoportos EU-elnökség közös logójának megtervezésére írt ki a Miniszterelnöki Hivatal. A csoportos elnökség szellemiségét, valamint az európai értékeket megjelenítő logótervet vár Magyarország, Spanyolország és Belgium művészeti és kreatív felsőoktatási intézményeinek hallgatóitól az Európai Unió 2010. január 1-től 2011. június 30-ig tartó csoportos elnökségének három tagállama. A pályázatoknak három logót kell tartalmaznia, amely a közös motívum mellett a csoportos elnökséget alkotó országokra vonatkozó egyedi motívumokat is megjeleníti. A logópályázaton a három ország művészeti és kreatív felsőoktatási intézményeinek hallgatói vehetnek részt, így az MNSK hallgatóin kívül a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező és vizuális kommunikáció, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar formatervező szakos nappali tagozatos hallgatói. A pályaműveket héttagú – az uniós kiírók elvárásainak megfelelően szakértőkből, valamint a civil és az állami szféra szakembereiből álló – zsűri véleményezi, akik kiválasztják azt a kilenc nyertes magyar logótervet, melyek részt vehetnek a nemzetközi versenyen, meghatározzák továbbá azon pályaművek körét, amelyekből ezt követően a nagyközönség választja ki online szavazással a tizedik, szintén a spanyol–belga–magyar megmérettetésben részt vevő nyertes művet. A tagállamonkénti 10–10 pályázatból végül 2009 februárjában választják ki a csoportos EU-elnökség jelképét. A pályázat magyarországi tíz nyertese bruttó 500 euró pénzjutalomban részesül, míg a nemzetközi győztes bruttó 10 ezer eurót kap. A pályázatokat 2009. január 19-ig lehet postára adni. Részletek a http://www.magyarorszag.hu/eulogo/ címen.
(Kleinhappel Miklós)
|