VI. évfolyam, 25. szám (2009. június 05.)
Kleinhappel Miklós 2009.06.05. 15:01
NYME SEK HÍRLEVÉL
VI. évfolyam 25. szám 2009.06.05.
Tárlat a rajz szakosok diplomamunkáiból Ma 16 órakor folytatva az elmúlt évek hagyományát a rajz szakos hallgatók diplomamunkáiból nyílik kiállítás a Szombathelyi Képtárban.
(Kleinhappel Miklós)
Ötéves a Berzsenyi Rádió Idén ünnepli ötödik születésnapját a Berzsenyi Rádió. A rádiót 2005. május 4-én sajtótájékoztatón mutatták be a nagyközönségnek, s másnap kezdte meg a műsorsugárzást. Az ötlettől a megvalósulásig két év telt el. A rádió létrehozásának gondolata 2003 tavaszán született meg az üzemeltető Kommunikáció és Médiatudományi Tanszéken. Az első fontos állomás a rádióstúdió felavatása volt 2003. október 1-jén. A frekvenciaterv október 20-ra készült el. November 15-én prof. dr. Gadányi Károly, az akkori Berzsenyi Dániel Főiskola rektora és Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke aláírta a műsorszolgáltatási szerződést. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Frekvenciaengedélyezési Osztálya 2005. január 10-én adta ki a frekvenciakijelölési határozatot. A sugárzáshoz szükséges antennát február 2-án telepítették. A Berzsenyi Rádió február 18-i keltezéssel kapta meg a rádióengedélyt. Velics Gabriella főiskolai adjunktus, a rádió főszerkesztője Egy kisközösségi rádió első félévének tapasztalatai című előadásán egy PhD-konferencián így beszélt a tapasztalatokról: „2004 őszétől folyamatosan heti egy napon adást mímeltünk. Gyakoroltak a stábok, a technikus, és mi mindannyian, időközben körvonalazódtak a rádiós szerepek, az egyes emberek által betöltött funkciók. A 2005 tavaszi félévétől pedig az önkéntesek mellett három csoportnyi hallgató óra keretében foglalkozott a rádióval, készített műsorokat, tanult vágni, mikrofonba beszélni: vagyis rádiózni. A valós idejű próbaadások során szerzett rutinnak is köszönhetően semmiféle különösebb izgalmat nem okozott, hogy április 5-én először voltunk hallhatók az ’éterben’. Mindenki tette a dolgát.” Időközben a rádió filozófiája mit sem változott: a személyközpontúságot és a nyitottságot tartja a legfontosabbnak a szabad kommunikáció előmozdítása érdekében. A rádió műsorkínálatában kulturális, tudományos, közéleti és szórakoztató műsorok egyaránt megtalálhatók, melyeket hallgatók készítenek hallgatóknak. Ugyancsak említésre méltó, hogy a Berzsenyi Rádió nem profitorientáltan, hanem kisközösségi rádióként működik. Olyan típusú rádió, mely egy adott közösséghez szól és vételkörzetét tekintve erősen korlátozott. Az ORTT meghatározása szerint a kisközösségi rádiózás célja, hogy lehetővé tegye olyan rádiók működtetését a kistelepüléseken és a kisebb közösségekben, amelyekben nem lehetséges egy helyi rádió gazdaságos működtetése, de a helyi közösség igényelné egy neki szóló rádióadó létét, valamint, hogy lehetőséget nyújtson azon intézményeknek, amelyek a rádiózással egy speciális hallgatói kör igényeit elégítenék ki. Az elmúlt öt évben nem maradtak el az eredmények sem, a rádió munkatársai több rangos szakmai díjat is magukénak tudhatnak. 2006-ban a szerkesztőség harmadik helyezést ért el a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) országos diákújságíró és diákrádiós pályázatán. 2008-ban egy szintén a DUE által kiírt országos diákmédia pályázaton Wein Dóra második, Fülöp Orsolya harmadik helyezett lett, Velics Gabriella munkáját pedig az év felkészítő tanára díjjal ismerték el. A rádió jelenleg a hét három napján – kedden, szerdán és csütörtökön – 16 és 19 óra között sugározza műsorait, melyeket az interneten is meg lehet hallgatni a www.berzsenyiradio.hu címen.
(Kleinhappel Miklós)
Félelmet, szorongást, agressziót keresünk Kultúránk állapotáról szóló, 10 évente elvégzett országos állapotfelmérés eredményeiből szemezgetett Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor egyetemi tanár a Józsa Péterről elnevezett harmadik művelődésszemiotikai szimpóziumon pénteken. A vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet végezte. A Változásfolyamatok a kultúrában című előadáson elhangzott, a Magyarországon, háromezer fős reprezentatív mintán elvégzett felmérés egyebek mellett azt mutatja, hogy hazánkban a legfontosabb értékek a család, a szeretet, a boldogság, illetve a békesség. Magas pontszámot ért el az igazságosság. A középmezőnyben szerepel a munka, a hivatás. Jóval a középmezőny alatti helyezésre elegendő pontszámot kapott a kultúra, a tanulás, a közélet. A megkérdezettek a legkevésbé a vallást, a nem csupán vallási értelemben vett hitet, valamint a politikát tartják értéknek. A kulturális termékek közül a filmek, a könyvek és színház megítélésében szembetűnő a könnyű műfajok dominanciája. Nagy a félelemre, a szorongásra, az agresszióra épülő műfajok népszerűsége. A fiataloknál erős az eltolódás a popularitás irányába. Jelen van az infantilizmus. A történelem továbbra is kedvelt, ám ettől eltekintve jellemző, hogy a tájékozódó műfajok a ranglista végén kullognak, míg az általánosabb összefüggéseket nyújtók a népszerűbbek. Az előadók úgy vélekedtek, mindez a társadalmi körülményeket képezi le. Elmondták, kultúránknak integráltnak, szervesnek, minőségelvűnek, agora-jellegűnek, a kezdeményezéseket támogatónak kellene lennie. Ehelyett olyan törésvonalak mentén kell betöltenie szerepét, mint a szocializmus és a kapitalizmus áldozatainak szembenállása, a kettős társadalom, a szociális megosztottság – ezek egyenként is komoly problémák forrásai, hazánkban viszont e törésvonalak keveredése figyelhető meg.
(Kleinhappel Miklós)
A borvíztől a fürdőkultúráig Június 12-ig tekinthető meg a C–épület aulájában a tusnádi Borvízmúzeum és a székelyföldi Fürdőépítő kaláka poszterkiállítása. A tárlat nem erre az alkalomra készült, ám a nagyközönség most láthatja először. A posztereket elsőként egy éve a Savaria Múzeumban, a 26. Természettudományi és Meteorológus Napok résztvevői, tehát egy kisebb szakmai közösség tagjai szemlélhették meg, ám többen úgy vélekedtek, az összegyűlt anyag messze túlmutat a víz fizikai és kémiai voltán. Hogy ez mennyire így van, annak az is ékes bizonyítéka, hogy a megnyitó ideje alatt a kezdetben foghíjas aula lassan benépesült érdeklődőkkel. Dr. Nagy Zoltán, a Vas Megyei Múzeumok igazgatója kifejtette, egyszerre szól a tárlat a vizekről, a borvizekről, az ivókultúráról, a palackozás történetéről és a fürdőkultúráról. Beszélt a vízről, mint kultikus, misztikus, mágikus folyadékról, majd a borvízről, erről a szénsavas, savanykás, borkútból nyerhető italról, amelyet a Nyugat-Dunántúlon savanyúvíznek hívnak. Herceg Ágnes, az Ars Topia Alapítvány kurátora, tájépítész elmondta, miképp hozták létre Székelyföld első borvízmúzeumát, s szólt arról is, mi minden történt a kezdetek óta. A megnyitó vízkóstolóval ért véget, ki-ki erdélyi utazás nélkül ízlelhette meg az eredeti borvizet.
(Kleinhappel Miklós)
Nem a pártszimpátia dönt A választópolgárok egy-egy voksolás alkalmával nem pártokra, hanem a miniszterelnök-jelöltek személyét megítélve szavaznak. Az alapján döntenek, kit tartanak jobb menedzsernek, kiről hiszik el, hogy van hatékony munkát végezni képes csapata. Ezt Somogyi Zoltán politológus mondta a Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék rendezvényén. Beszélt arról is, szerinte milyen a jó kampány: megerősíteni a saját fanatikus tábort, majd „középre” menni – ez a siker titka. Úgy vélekedett, a negatív üzenetek önmagukban hatástalanok. Fontosnak tartotta megemlíteni a technikai kérdéseket: ha arra van szükség, például el kell végezni a negatív és pozitív mondanivalót közvetítő plakátok gyors cseréjét; egyébként a tapasztalatok szerint ezeket azonos ideig kell használni. A választások előtti vitákat, veszekedéseket mind a politika, mind a választópolgár szempontjából álszent cselekedeteknek tartotta. Ha tétje van a voksolásnak, a szavazásra jogosultak körülbelül 60 százaléka járul az urnák elé, ha „nincs”, ez az arány mindössze 30 százalék körüli. Rámutatott: a 21. században átalakult a kampány. A politikai erők bizonyos dolgokat nem csupán a választások közeledtével mondanak el kampányokba ágyazva. A szakember ezen kívül beszélt a politológusokról: a hazai és az amerikai gyakorlat e szakmában is gyökeresen eltér. Amerikában 81 szakterületen dolgoznak politikai szakértők a beszédíróktól, a kampányra reagáló munkatársakon át a vizuális szakértőkig terjed a skála. Hazánkban ezzel ellentétben csak a politológus létezik, aki kommunikatív szempontból, megértő módon, marketing szempontú hatékonyságvizsgálat elvén szemléli a politikát. Szót ejtett még arról, hogy a politikában mindig vannak ügyek, amiket el kell intézni – példaként a Budapest és Szombathely közötti 3,5 órás autóutat hozta fel; szükség lenne tehát egy az utazási időt csökkentő autópályára, mutatott rá –, ezért az emberek politika iránti érdektelensége viszonyítás kérdése. Jó példa erre, hogy a választások előtti 1,5 hétben a politikai témájú honlapok látogatottsága meghaladja a nem egyszer látogató rekordokat döntögető erotikus oldalakét is.
(Kleinhappel Miklós)
Racketlonosaink diadalmaskodtak az ob-n Jó eredményeket értek el a szombathelyi sportolók a Győrben megrendezett kétnapos Racketlon Magyar Bajnokságon. Sákovics Péter az elit kategóriában vegyes párosban, a pécsi Horváth Rita partnereként bajnoki címet szerzett. Sákovics indult a férfi elit kategóriában is, ahol az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Gombkötő Richard számára az elmúlt másfél év kitartó edzésmunkája meghozta gyümölcsét, C–kategóriában a dobogó legfelső fokára állhatott. Meglepetést jelentett Vajda Florin teljesítménye. Az extra ligás pingpongosok edzője először szerepelt racketlon versenyen, ennek ellenére bronzérmes lett a szenior +45-ös kategóriában. Sákovics Péter hírlevelünknek elmondta, az idei ob színhelye tökéletes választásnak bizonyult. Kiváló körülmények között tartották a mérkőzéseket. A szervezés és a lebonyolítás messze felülmúlta az utóbbi időszak néhány nagy nemzetközi rendezvényén tapasztaltakat is.
(Kleinhappel Miklós)
|