Nyugat-magyarországi Egyetem

Savaria Egyetemi Központ

Hallgatói Hírlevél

IV. évf. 1. szám, 2011.02.07.

szki@sek.nyme.hu

Új mesterszakjaink: egészségfejlesztés tanár és játék- és szabadidő-szervező tanár
     Új tanári mesterképzésekkel bővült a Savaria Egyetemi Központ képzési palettája. A szakok szeptemberben indulnak, és megjelentek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató pótkötetében. Az egészségfejlesztés tanár mesterképzést első és második tanár szakként is fel lehet venni. Ennél a szaknál az intézmény a jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadja a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testnevelő-edző, humánkineziológia, ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, gyógypedagógia, szociálpedagógia és a főiskolai szintű egészségtan tanár végzettségeket. Részletek a http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT2011A_AOF/FFT_kiegeszites2011A.pdf és a http://www.sek.nyme.hu/Qualification.aspx címen.

(Kleinhappel Miklós)

Korszerűsödik a C–épület és az Ady téri kollégium
     400 millió 238 ezer 616 forint áll rendelkezésre a Savaria Egyetemi Központ C–épületének, valamint a Pável Ágoston Kollégium Ady téri épületének korszerűsítésére, azok energiatakarékosságának javítására. A Nyugat-magyarországi Egyetem a pénzt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán nyerte el. Mint arról korábban beszámoltunk (Megújulhat az Ady téri kollégium, tovább korszerűsödhet a C–épület – NYME SEK Hírlevél VII. évfolyam 17. szám, 2010. április 12.) az érintett épületekben egyebek mellett nyílászárókat cserélnek és fűtéskorszerűsítést végeznek majd. Ahogy a pályázatban közreműködő Nahova Group Hungary Kft. honlapján megjelent információkból is kiderül, a C– és az Ady téri kollégiumépület jelenleg energetikai szempontból gazdaságtalanul tartható fenn. A felújítás következtében a cég 59,9 százalékos energia-megtakarítást prognosztizál, ami évente 20 millió forintos összeget jelent.

(Kleinhappel Miklós)

Duplán is elismerték oktatónk munkáját
     Vas Megye Sportjáért elnevezésű emlékplakettet, a szabadidősportban végzett kiemelkedő tevékenységéért pedig Pünkösthy Csaba-díjat vehetett át a közelmúltban Horváth Zoltán, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar oktatója, a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület ügyvezető elnöke. Az előbbit a Savaria Egyetemi Központban, a Vas Megye Közgyűlése és a Vas Megyei Sportigazgatóság társadalmi sportaktívák – huszonkettedik – jutalmazási ünnepségén, amelyen évről-évre a politikai és sportvezetés ismeri el a kiemelkedő eredményt elért megyei sportolókat, sportszakembereket. Utóbbit pedig a szombathelyi városházán, ahol a 14. városi sportkarácsonyon adtak át kitüntetéseket.

(Kleinhappel Miklós)

Békefi Antal-emléknapok
     Békefi Antal-emléknapokat rendez február 7-én és 8-án a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Zenei Tanszékének Tudományos-Művészeti Műhelye. A tanszék Géfin Gyula utcai épületének Liszt-termében 7-én 18 órakor kezdődnek a programok. Köszöntőt mond dr. Gáspár Mihály, az MNSK dékánja. A zeneszerző, népzenekutató életére és szakmai tevékenységére Antal László koreográfus, a Savaria Egyetemi Központ nyugalmazott docense és Horváth János nyugalmazott koreográfus emlékezik. Az esten vasi népdalokat és vasi, észak-mezőségi táncokat adnak elő a fellépők (többek között a Berzsenyi Dániel Vegyeskar, a Szökős Néptáncegyüttes, az Ungaresca táncegyüttes, a Bolyai János Gyakorló Gimnázium Lánykara). A másnapi program keretében 10 órakor a Zenei Tanszék Zeneműtára felveszi Békefi Antal nevét, később bemutatják a Zenei Füzetek című kötet negyedik darabját, Munkaritmus, munkarigmus, munkadal címmel előadás hangzik el, majd este táncház zárja az emléknapokat. A részletes program a Rendezvénynaptárban elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Beszélgetés a Belga énekes–szövegírójával
     Kékesi Balázs (Bauxit), a Belga együttes énekes–szövegírója osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel február 9-én 18 órakor az Agora – Savaria Filmszínház Kamaratermében. A Kell-e nekünk művészet? című rendezvényen szó lesz például a Belga történetéről, szövegeiről, terveiről, a buddhizmusról, a globalizációról és a kognitív metafora-elméletről, a Bölcsészettudományi Kar Interkulturális Tanulmányok Intézete szervezésében.

(Kleinhappel Miklós)

Színházlátogatás és beavató beszélgetés
     A Weöres Sándor Színház bemutatóihoz kapcsolódóan indít új sorozatot a Bölcsészettudományi Kar Interkulturális Tanulmányok Intézet esztétika munkacsoportja. Az első program február 15-én 18.30-kor kezdődik, amelynek keretében az érdeklődők bejárhatják a színház épületét, megnézhetik a Jordán Tamás által rendezett Az ember tragédiája című (színház)nyitó darabot, majd dr. Galgóczi Krisztina, az intézet főiskolai docense vezetésével beszélgethetnek az alkotókkal. Részletek a program Facebook-oldalán, a http://www.facebook.com/pages/NYME-SEK-BTK-Interkulturalis-Tanulmanyok-Intezete/156282591061147#!/event.php?eid=139238212806137 címen.

(Kleinhappel Miklós)

Hogy mozogtak a dinoszauruszok?
     Több mint húsz éve szakmai napként indult, 2011-re nemzetközi konferenciává nőtte ki magát a Természettudományi Kar hatodik euregionális szimpóziuma. A rendezvény megnyitóján dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere köszöntötte a szakembereket és az érdeklődőket. A városvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia három napja alatt 55 előadás hangzik el hazai és külföldi előadóknak köszönhetően – utóbbiak öt országból érkeztek. Hangsúlyozta, a természettudományok fontos részét képezik az emberi gondolkodásnak, hiszen a Föld múltját, jelenét és lehetőséges jövőjét firtató kérdéseket feszegetnek. Ezért éppen olyan fontos a dinoszauruszok mozgását bemutató prezentáció, mint a Győr és a Szombathely között épülő út munkálatai során előkerülő leletekkel foglalkozó. Prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnöke emlékeztetett, a konferencia a SEK és a TTK egyenes, dinamikus fejlődését mutatja, hiszen a karon rendre színvonalas, a hazai és a külföldi szakemberek érdeklődését egyaránt felkeltő konferenciákat rendeznek. A plenáris ülés első előadója, Mika János azt fejtegette, újabb bizonyítékok alapján miért állíthatjuk, hogy az ember a felelős a globális klímaváltozásért. Elmondta, az utóbbi ötven évben 0,8 fokot emelkedett a Föld átlaghőmérséklete – ha az emelkedés eléri a három fokot, „már nagy bajban leszünk”. A folyamatért leginkább a fosszilis tüzelőanyagok a felelősek; az ezek miatti szén-dioxid-kibocsátás 2008-ig a legpesszimistább forgatókönyveknél is jobban emelkedett. 2009-ben, a gazdasági válság okán ugyan javult a helyzet, de Mika szerint ez csak átmeneti állapot, és a tendenciát kiválóan szemlélteti az a tény, hogy az 1990-eshez képest jelenleg majdnem 40 százalékkal több szén-dioxid jut a légkörbe. Ezért leginkább Kína, az USA és India a felelősek. És ha az első dominó eldőlt, követi a többi: a klímaváltozás miatt például gyengül a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, így még több gáz marad a légkörben. Jó magyarországi példa erre az, hogy a 2003-as szárazság idején a növényzet több szén-dioxidot „tett be” a légkörbe, mint amennyit elnyelt. Mika János feltette a kérdést: mindezek fényében fokozódhatnak-e az időjárási szélsőségek? Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb adatai szerint a hideg napok, a fagyok, az intenzív csapadékok, az aszályok és a hőhullámok a jövőben (tovább) szaporodnak majd, a tornádók, porviharok, jégesők, villámcsapások számának emelkedésével kapcsolatban viszont nem egyértelműek a tendenciák. A szakember rámutatott, 2001 és 2010 között a Földön minden szélsőségből jutott valahova, de ezek alapján „csupán” arra lehet következtetni, hogy hosszan, a kontinensekre, vagy annál nagyobb területekre vonatkozóan nem lehet azt állítani, hogy a szélsőségek számának emelkedése várható, de kisebb térségekben továbbra is számítani kell rájuk. Ami biztos: az eseti nagy mennyiségű csapadék és az aszály az a két szélsőség, amire számítani kell. Az ebből adódó problémák azért sem elhanyagolhatóak, mert az időjárás miatt a fejlett országok nemzeti össztermékük két százalékával fizetnek; a természeti katasztrófák 90 százaléka légköri eredetű. A szekcióelőadók közül Virág Emese, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar munkatársa arról beszélt, hogy az orchideák nagy része bizonytalan csírázású, lassan fejlődik, ráadásul a környezeti igényük is nehezíti a termesztők dolgát. Az üzemi termesztés időtartamának csökkentésére tett egyik kísérlet az alga biomasszák alkalmazása. Az algák a növekedést serkentő anyagokat termelnek, melyek serkenthetik az orchideák fejlődését. Tóth Gábor, a TTK Biológiai Intézet és Suskovics Csilla, az MNSK Sportelméleti Intézeti Tanszék képviseletében a gyermekek testméreteiben az ezredfordulón bekövetkezett kedvezőtlen változásokra hívta fel a figyelmet. Kutatómunkájuk révén rámutattak a törzs egyes régióiban a bőr alatti kötőszövet nagyarányú gyarapodására, amely a felnőttkori elhízás egyik típusát, mint rizikófaktort vetíti elő. A Dr. Eiben Ottó nevéhez fűződő, 1958-ban indított, majd 10 évente megismételt Körmendi Növekedésvizsgálat igazolta először Magyarországon a gyermekek növekedésében és érésében megfigyelhető tendenciózus változásokat, amelyek a változó környezeti és genetikai háttér miatt jelennek meg. Petz Tiborné, az NYME Apáczai Csere János Kar oktatója vizsgálódásaiból azt szűrte le, hogy a rossz eredményekkel záruló matematika érettségikből kiindulva elmondható, a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők matematikatudása hiányos. Ezt támasztják alá saját, elsőéves tanító szakosokon végzett vizsgálatának eredményei is. Szendreiné Boncz Ildikó, a TTK Fizika Intézeti Tanszék munkatársa a dinoszauruszok mozgásáról szólt, az egyes fizikai témakörök biofizikai oktathatóságának szempontjából. Úgy vélekedett, minden fizikát oktató tanárnak tennie kell azért, hogy tanítványai megszeressék a fizikát, megtanulják a törvényszerűségeit, majd ezeket alkalmazzák. Ha a tananyaghoz kapcsolódó, a természetben előforduló biofizikai jelenségeket is megmutatják, megvizsgálják, megemlítik, akkor ezzel segíteni lehet a fizikai törvényszerűségek megjegyzését, s megkedveltethető a tanítványokkal a természetismeret. Hiszen a fizika törvényei egyben a természet törvényei is – ezt a szemléletet a tankönyvek és a tanórák nem mindig tükrözik. A számításos feladatok többsége a valóságtól elrugaszkodott esetekre vonatkozik. Pedig sok témakör alkalmas lehet arra, hogy a tanár a tanítás során megmutathassa bizonyos fizikai fogalmak és törvényszerűségek más tudományterületeken, speciálisan a biológiában való alkalmazhatóságát, előfordulását. A dinoszauruszok mozgásának vizsgálatakor például foglalkozni lehet többek között a tömegbecsléssel, a csontok terhelhetőségével, a dinamikai hasonlósággal. Rekonstruálható a dinoszauruszok sebessége és mozgása. Ez a fajta motiváció hasznos lehet a középiskolai fizikaórákon is, de a hallgatók számára is, hiszen közülük is kerülnek ki a jövő fizikatanárai. Kovács Péter és Szinetár Csaba, a TTK Állattani Tanszék és Szita Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa a hazai botanikusok és zoológusok körében egyre népszerűbb, 2006 óta évente megrendezett biodiverzitás napokat értékelte. A szakmai találkozónak tavaly a Vas megyei Nagymákfa adott otthont. Elhangzott: az eddigi adatok alapján látható, hogy a rövid idejű, de nagy ráfordítású gyűjtések hatékonysága hazánkban is lényegesen felülmúlja a várakozásokat egy adott terület élővilágának megismerése tekintetében. Az eddig megvalósult hat magyarországi program eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a természetközeli élőhelyeink egy-egy négyzetkilométer nagyságú területén egyidejűleg akár kétezer növény- és állatfaj jelenléte is regisztrálható. Az euregionális konferencia előadásainak anyaga kötetben is megjelenik majd.

(Kleinhappel Miklós)