A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából elkészített megyei területfejlesztési dokumentum település-, turizmus-, gazdaság-, közlekedés-, emberi erőforrás- és környezetfejlesztéssel foglalkozó fejezetei a következő, 2007–2013 közötti középtávú tervezési időszakra határozzák meg a szükséges fejlesztések irányait, és alapozzák meg a várhatóan rendelkezésre álló finanszírozási összegek felhasználását. Az anyag bevezetőjében olvasható: a kidolgozás szempontjai között lényeges volt, hogy a koncepció és program szerkezete a lehetőségekhez mérten igazodjon a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács feladat-meghatározásához, vegye figyelembe a 8/2006 (IV.28.) önkormányzati rendelettel elfogadott megyei területrendezési tervet, idomuljon a Nyugat-Dunántúl területfejlesztési programjához, kövesse a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Program) szerkezetét és tartalmi vonatkozásait a pályázatok megfeleltethetősége és finanszírozhatósága érdekében. Világosan különüljenek el azok a célok és tevékenységek, amelyeket az országos léptékű ágazati programok, valamint a regionális operatív program finanszíroz. Elvárásként fogalmazódott meg a megyei sajátosságok figyelembe vétele, a fejlesztéssel összefüggő egyedi szempontok felvetése, nagy értékű beruházási elképzelések esetében pedig az ismert kulcsprojektek felsorolása. Mindezeken túl a készítők célja volt a 184/1996. (XXI. 11.) kormányrendeletben előírt kötelező egyeztetési eljárás keretében lehetőséget adni a területfejlesztés helyi szereplői számára véleményük megfogalmazására. Az egyeztetési eljárást követően a felmerült releváns vélemények a végső változatba épültek, a jóváhagyott program így szerkezetileg és tartalmilag megpróbál megfelelni mind a hazai 18/1998. VI. 25. KTM rendelet, mind a nemzetközi 183/2006. EK rendelet tervezési követelményeinek^. Figyelembe vették még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség operatív programok végrehajtását szolgáló akcióterveinek elkészítésére vonatkozó módszertanát.

A következő fejlesztési ciklusban a gazdaságfejlesztés hosszú távú céljai közül az erőforrásokat a megyei mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő rugalmas pénzügyi támogatási és tanácsadási rendszer működtetésére, illetve Szombathely térségi foglalkoztatási és szolgáltatási szerepének javítása, regionális szolgáltató szerepének erősítésére célszerű koncentrálni, fogalmazza meg a dokumentum. Felhívja a figyelmet: a fejlesztésekkor az úgynevezett horizontális szempontokat, azaz a foglalkoztatás mértékének emelését és fenntarthatóságát, valamint az esélyegyenlőség megvalósítását is célul kell kitűzni.

A megyei koncepció alapján a programot megalapozó középtávú célok és részcélok a következők: 1. a térségi versenyképesség javítása, illetve a gazdaságfejlesztés feltételrendszerének megteremtése (erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés, térszerkezet); 2. a gazdaság fenntartható fejlődési keretének megvalósítása (környezettudatosság); 3. térségi felzárkóztatás, valamint a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása, és a megyehatáron túli együttműködések ösztönzése (a nagytérségi közlekedési kapcsolatok bővülésének elősegítése, határmenti együttműködések).

Vas megye az átlagos fejlettséget jellemző GDP/lakos mutató alapján az ország fejlettebb területei közé tartozik. Relatív előnye azonban fokozatosan olvad, lévén a meghatározó nemzetgazdasági ágak teljesítménye az ezredforduló óta stagnál. Alapvető problémát a gazdaság sebezhető szerkezete, a gazdálkodó szervezetek már-már elhanyagolható innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenysége, a belső piac fejletlensége jelent. Mindezek veszélyeztetik a hosszú távú és a globális versenyképességet. Bíztató, hogy a régióban az elmúlt öt évben létrehozott ágazati együttműködések többsége Vas megyei székhelyű. Ezek a megye szempontjából stratégiai ágazatokban szerveződtek meg: a gépipar, ezen belül a közúti jármű-, illetve a híradástechnikai termékek és készülékek gyártása; a gyógy-, a termálfürdőkre és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra alapozott turizmus; az alapanyagok közeli elérhetőségén, a termelőkapacitások rendelkezésre állásán alapuló faipar és bútorgyártás; a megújuló erőforrások, valamint az új környezeti technológiák hasznosítása; alapvetően a helyi piacok ellátását adó mezőgazdasági, élelmiszeripari és kézműves tevékenységek és szolgáltatások; logisztika.

Vas megye gazdasági teljesítménye jelentős területi egyenlőtlenségeket takar. A megye gazdasági szerkezetében sokáig domináns extenzív növekedési tényezők fokozatos kimerülése következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- és a középvállalkozásoknak, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő, a tudásból és a jelentősebb szellemi potenciálból kiinduló tevékenységeknek. Ezért a gazdaságfejlesztésnek a szerkezetátalakítás és a reorganizáció mellett az intenzív tényezőkön alapuló fejlesztésekre, az innovációra és a folyamatos megújulást elősegítő intézményekre és szervezetekre kell koncentrálnia. A program ezért az erőteljes fejlődést mutató gazdasági ágazatok klasztereken nyugvó megújítása és versenyképességének segítése; a vállalkozások közötti együttműködések, beszállítói hálózatok kialakítása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások és az üzleti környezet fejlesztése; a nemzetközi és a belföldi erőforrások mobilizálása érdekében a helyi befektetés-ösztönzés fejlesztése; az ipari és kereskedelmi tevékenységnek helyet adó telephelyek infrastruktúrájának bővítése, az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése, a kistérségi gazdaságfejlesztési központokban a kezdő vállalkozásokat támogató inkubátorházak kialakítása. (A program kistérségi vetületét, a gazdaságfejlesztés megyén belüli területi felzárkóztatást szolgáló hatását elsősorban e pont adja meg; az alkalmazott kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése mellett teszi le a voksát.)