Továbbra is népszerű a BDF
Kleinhappel Miklós 2006.03.10. 07:08
Főiskolánkra nappali tagozatra, államilag finanszírozott képzésre a tavalyi évhez képest körülbelül kétszázzal többen, 3589-en adták be a jelentkezési lapjukat, tudtuk meg prof. dr. Gadányi Károly rektortól az elmúlt héten a felvételi jelentkezésekről tartott sajtótájékoztatón.
2006 a változás éve. Az új, bolognai struktúrában megváltozik a felsőfokú képzés tartalma és szerkezete. Ez az ország főiskolái, egyetemei esetében azt jelenti, hogy a szakakkreditációs folyamat során a képzés szakmai és infrastrukturális háttere is megmérettetik. Intézményünk az új körülmények között is meg tudta őrizni az ország felsőoktatási intézményei között elfoglalt pozícióját, mondta prof. dr. Gadányi Károly bevezetőjében.
A 2006/2007-es tanév őszi félévében a továbbtanulni szándékozók 23 akkreditált alapszak közül választhattak: a Bölcsészettudományi Karon 11, a Természettudományi Karon kilenc, a Testnevelési és Művészeti Karon pedig három alapszak indul szeptemberben. Az ének-zene tanár–egyházzene, az ének-zene–karvezetés, valamint a rajz szakokra még a régi rendszer szerint lehetett jelentkezni.
A Berzsenyi Dániel Főiskola a műszaki tudományokkal bővítette képzési kínálatát, ilyen az ipari termék- és formatervező szak is. Jelenleg tart a műszaki menedzser és a programtervező informatikus szakok akkreditációja. A tervek szerint a folyamat márciusban lezárul, és a pótfelvételi eljárás után akár már ősztől elindulhat az oktatás ezeken a szakokon is.
A rektor elmondta még, hogy országos tendencia a jelentkezők számának csökkenése. Ez főiskolánkon is elsősorban a levelező és esti képzések esetében nagyobb mértékű. Prof. dr. Gadányi Károly véleménye szerint egy, az elmúlt 8–10 évben tapasztalható folyamatról van szó, hiszen akik korábban nem jutottak be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem, azokat az állam azzal ,,kárpótolta”, hogy így biztosított számukra lehetőséget a diplomaszerzésre. Továbbá lényeges változás, hogy az utóbbi időben az államilag finanszírozott képzés aránya nőtt, magával hozva a minőségi változást.
A BDF-re az idén 4455-en jelentkeztek. Ebből 3589-en, a tavalyi évhez képest körülbelül kétszázzal többen a nappali, államilag finanszírozott képzést választották. 866-an a levelező tagozatot jelölték meg. A legnépszerűbb szakok a Bölcsészettudományi Karon a kommunikáció és médiatudomány, a történelem, az andragógia, a Természettudományi Karon a földrajz, az informatikus-könyvtáros, a gazdálkodás és menedzsment, a Testnevelési és Művészeti Karon a testnevelő-edző, a rekreáció, életmód és egészségfejlesztés, valamint a rajz. Sokan szeretnének még magyar, ipari termék- és formatervező, valamint tanító szakon továbbtanulni (ez utóbbi, nagy múltra visszatekintő képzés az elmúlt évek alatt sem veszített a népszerűségéből).
Nappali tagozaton, államilag finanszírozott alapképzésben iskolánkban szeptembertől 665-en kezdhetik majd meg a tanulmányaikat. Államilag finanszírozott levelező vagy esti képzésben 55 hallgató vehet részt. A levelező vagy esti költségtérítéses szakok esetében egyetlen kritériumot ír elő az Oktatási Minisztérium: csak az vehető fel, akinek legalább 78 pontja van. Főiskolánkon hét felsőfokú szakképesítést adó szak is indul. Ezekre egyenként legfeljebb 50 jelentkezőt lehet felvenni.
Prof. dr. Gadányi Károly elmondta még, pontos kimutatást nem készítettek, de jellemzően a Nyugat-, illetve a Közép-Dunántúlról érkeznek főiskolánkra a továbbtanulni vágyók. Ugyanakkor számos budapesti, Nógrád és Békés megyei diák is a Berzsenyi Dániel Főiskolát választja, valamint külföldről, Szlovéniából, Szlovákiából, Horvátországból is jönnek hozzánk tanulni.
Az idén körülbelül 120 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe. Államilag finanszírozott képzésre 62 ezren nyernek majd felvételt. Április végéig az Országos Felsőoktatási Információs Központ minden jelentkezőnek regisztrációs lapot küld ki, amely visszaigazolja a jelentkezésüket. Az érettségi, alkalmassági és gyakorlati vizsgák után az Oktatási Minisztériumban július végén határozzák meg a felvételi ponthatárokat.
|