- Hét évvel ezelőtt a kezembe került Robert Bauval, egy belga-francia építészmérnök könyve, az Orion rejtély – mondja a tanár úr. - A szerző ebben egy elméletet fejtett ki. Azt állította, kapcsolatban áll egymással a téli égbolt egyik legszebb csillagképe, az Orion három, egy sorban felsorakozó csillaga, és a Gizai fennsíkon álló Khephrén, Hufu és Menkauré fáraók piramisai. Bauval úgy gondolja, ez a három csillag mintául szolgált a piramisok építésekor. Mérnök létére nem végzett a kijelentését alátámasztó számításokat.  

    - Aki matematikával foglalkozik, csak azt hiszi el, amit bebizonyít. Gyermekkorom óta az okokat keresem. Mindig érdekelt az egyiptomi kultúra. A piramisok elbűvöltek. Egy időben a hieroglifákat is tanulmányoztam; azzal foglalkoztam, hogyan sikerült ezeket az írásjeleket értelemmel és tartalommal megtölteni. De nem én vagyok az egyetlen, aki csillagászattal foglalkozik és érdeklődik az egyiptomi kultúra iránt, hiszen már a XIX. században is több szaktekintély (Proctor, Lockyer, Smyth) foglalkozott a piramisok tervezésével, építésével, céljával.

    - Elkezdtem hát Bauval elméletét a magam számára igazolni vagy elvetni. A pontos égi koordináták megismerése miatt számítógépes csillagászati adatbázisokat böngésztem, illetve a térképezés alapján a piramisok pontos elhelyezésével kapcsolatban kerestem információkat. Az Orionnak ez a három, úgynevezett övcsillaga szinte egy vonalban található a csillagkép ,,derekán”. Van két fényesebb (a két alsó), és egy kevésbé fényes (a felső). A piramisokból két nagyot és egy kisebbet találunk. Nem teljesen egy vonalban helyezkednek el, hanem kicsit megtörnek, ahogy az Orion csillagai is. Ha megnézzük a csillagkép égi környezetét, láthatjuk, hogy mellette halad el a Tejút. A három Gizai piramis mellett pedig ugyanilyen elhelyezkedéssel folyik el egy folyó, a Nílus. Szokásos ábrázolásban az égi térképen is fölfelé találjuk északot. Tökéletes tehát a tájolás, a szögek. Mondhatnánk, tényleg van összefüggés a csillagok és a piramisok között. De kiderült, hogy az egyezés korántsem teljes.

    - Tudjuk, hogy a csillagok, bár állócsillagoknak nevezzük őket, nem fix pontok az égen, hanem mozognak. Egy emberélet alatt ez nem látható, de ha valaki a több ezer évvel ezelőtti állapotokat nézi, rá sem ismer az égboltra, annyira más a csillagok egymáshoz képesti pozíciója. Mozgásuk sebessége napjainkban már ismert. Megpróbáltam kiszámolni, volt-e, illetve lesz-e valaha olyan időszak, amikor ez az egyezés a legtökéletesebb. Először visszafelé számoltam az időben. Mai ismereteink szerint tudjuk, hogy Khephrén, Hufu és Menkauré piramisait Krisztus születése előtt 2500 környékén építették a Gizai fennsíkon. Megnéztem, hogy abban az időben milyen volt az égi kép, és azt az állapotot ábrázolták-e? Kiderült, hogy egészen más volt, és ahogy haladtam visszafelé az időben, egyre nagyobb volt a különbség. Vajon a jövőben lesz olyan időpont, amikor az égi és a földi alakzat ezzel a térképezési módszerrel teljesen fedésbe hozható? A tompaszögű háromszög változása azt mutatta, hogy nagyjából a Krisztus születése utáni 16ezer év környékén lesz egy ilyen időszak.

    - Kérdezhetnénk, miért éppen ekkor? Az ókori Egyiptom írott történelme kr. e. 3000 körül kezdődik. Amikor Hérodotosz történetíró Egyiptomban járt, és tárgyalt a csillagász papokkal, akkor a leírása szerint a papok mai időszámításra átkódolva körülbelül kr. e. 10 ezer év óta folyamatosan vizsgálták az égboltot. Természetesen teleszkópok még nem léteztek, különböző árnyékvető műszerek, hatalmas obeliszkek segítették a munkájukat. Kiváló megfigyelési módszereik voltak: például öt ember nézte mindig az eget; az egyik hanyatt fekve a zenit környékét vizsgálta, a többiek a négy égtáj felé fordultak, így az egész horizontot szemmel tarthatták. Egyiptomban sok a derült éjszaka, szinte folyamatosan követni tudták a változásokat. A hitükhöz, a vallásukhoz is hozzátartozott, hogy jól ismerjék az égboltot. A lehetőségeikhez képest ismerhették is, mert léteznek elég gyors mozgású csillagok. Az egymás után következő generációk által rajzolt térképeik alapján felismerhették, hogy mozognak.

    - Felfedezték a precessziót is. Ez a Földnek egy sajátos búgócsiga mozgása. A Föld forgástengelye fixen áll a térben, a keringés síkjához képest 23,5 fokkal megbillent helyzetben. Bolygónk e szabadtengelye keringési síkjának pólusa körül 23,5 fokos félnyílásszögű kúp mentén fordul körbe. Körülbelül 26 ezer év alatt tesz meg egy fordulatot. Ha a -10 ezer évhez hozzáadjuk a 16 ezer évet, amikor tökéletes egyezés lesz az égbolt és a piramisok között, akkor a különbség éppen 26 ezer év, tehát egy precessziós kör megtételéhez szükséges idő.

    - Tudni kell, hogy az ókori egyiptomiak hite szerint Izisz és Ozírísz létező istenekként ott éltek az emberek között. Kr.e. 10 ezerre tették azt az időpontot, amikor Ozírísz volt a király, a testvére, Izisz egyben a felesége. Ezt megirigyelte egy másik testvér, Széth és megölte Ozíríszt. Apró darabokra szaggatta a testét és szétszórta Egyiptomban. A királynő sírva kereste és szedte össze férje holttestének darabjait, amikből össze tudta álltani, sőt életre is keltette. Ráadásul Hórusz nevű gyermeküket is ekkor nemzette. Ozírísz meghalt, a lelke helyet foglalt az égboltnak ebben a tartományában, az Ozírísz (ma Orion) csillagképben. Az ókori egyiptomiak szerint a fáraók lelke a haláluk után erre az égi területre került. A piramisokat sem egyszerű síroknak tartották. A ,,nagy” piramisnak, Kheopsz fáraó nyughelyének szellőzőcsatornája pontosan a delelő Ozírísz csillagkép irányába néz. A fáraó lelkét e csatornán keresztül mint egy csúzlin, oda ,,lőtték fel”.

    - Vajon az építők azért akartak rámutatni a Kr. utáni 16 ezer évre, mert akkor visszatérnek a csillagok ugyanabba a pozícióba, amiben az ő istenkirályaik idején, az aranykorban voltak? Az aranykorban, ami után az ókori egyiptomiak vágyakoztak? A precessziót ismerték és azt hitték, ha piramisokat megfelelően építik, teljesül a vágyuk. Meg voltak róla győződve, hogy hiába múlik az idő, az ókori kultúra fennmarad. A kultúra elpusztult, a piramisok annak ellenére, hogy sok mindent át kellett vészelniük (gondoljunk például arra, hogy 700-800 környékén Kairó legszebb mecsetjeit abból a gyönyörű fehér mész burkolókőből építették, amiket lehámoztak a piramisok oldaláról), máig állnak.

    - Amikor továbbgondoltam azt az elméletet, amit Bauval megfogalmazott, azokra a kérdésekre kerestem a választ, amiket hiányoltam a munkájából. Eddig a magyar mellett szlovák nyelven is megjelent a csillagkorrelációs elmélet matematikai elemzése. A közeljövőben elkészül az angol nyelvű változat is. Nem tudom, Bauval hasznát tudja-e majd venni a számításaimnak. Természetesen minden állítást csak akkor lehetne egyértelműen bizonyítani, ha írásos vagy tárgyi nyomát találnák annak, miért így tervezték a Gizai fennsíkon lévő piramishármast, hangsúlyozza Péntek Kálmán.