A helyiséget ünnepélyes keretek között prof. dr. Gadányi Károly rektor adta át, aki szubjektív hangvételű beszédében elmondta, mindig nagy öröm, ha a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) gyarapodik, fejlődik. Tanszékcsoport-vezetőként számára külön boldogság, hogy a szlavisztika tanszéken helyezték el az új gépeket.

         A főiskola küldetése, hogy felkészüljön azokra a kihívásokra, amelyeket az információs társadalom állít elé, valamint hogy tanárképzést is nyújtó intézményként meghonosítsa a digitális pedagógiai eszközöket. A gépek optikai kábellel kapcsolódnak a szerverhez, nagy sebességű, 100 megabit/sec-os adatforgalomra képesek. Pentium 4-es, 2660 MHz-es processzorral, 512 Mbite RAM-mal és Windows XP Professional operációs rendszerrel megfelelnek a mai kor követelményeinek. A fejlesztés tovább folytatódik, hiszen közbeszerzési eljárás után a laborban negyedéven belül a biztonságot szolgáló beléptető rendszert építenek majd ki.

          – Eddig rossz volt az intézmény nyitott labor ellátottsága – felelte érdeklődésünkre dr. Balogh Imre stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes. – Összesen csak körülbelül három tucat számítógépet használhattak a hallgatók. A Regionális Felsőoktatási Forrásközpont (RFF) átadása után már több mint háromszáz gép áll a rendelkezésükre. Az arányokat a nagy egyetemekéhez viszonyítva látható, hogy óriási számról van szó. Idén 660 volt az államilag finanszírozott keretszám, szeptembertől tehát ennyi elsőéves jár a főiskolára. Az új képzési rendszer három évfolyamát figyelembe véve elmondhatjuk, hogy az alapképzéses szakokon tanulók közül hamarosan minden hatodik hallgató bármelyik pillanatban számítógéphez juthat.

         Intézményünkben már elérhető a pedagógia megújítását szolgáló digitális tananyag és elkezdődött ennek a kutatása is. A BDF e téren a többi magyarországi felsőoktatási intézménynél eredményesebb, de nemzetközi viszonylatban nagy a hátrányunk.

         – Meg kell találnunk a helyünket a magyar felsőoktatás új rendszerében, ezért a jövőben szervezett fejlesztések zajlanak a főiskolán. Mindez azt jelenti, hogy elsőbbséget élvez a szervezeti és a szakstruktúra korszerűsítése, minden egyéb fejlesztés ezeknek a lépéseknek a következménye lesz. Példaként említhető, hogy jelentősen bővült a képzési portfóliónk, hiszen a reálszférához közeli (szlogenszerűen megfogalmazva: műszaki) képzéseket is indítottunk. Ahhoz, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódjon, modernizálni kell a műhelyeket, a laborokat és más kiszolgáló helyiségeket.

         Prof. dr. Gadányi Károly a tanévnyitó ünnepségen a következő év fontos feladatai között említette a szigorú gazdálkodás folytatását. Csak az európai fejlesztési alapokból származó pénzekre lehet számítani, de ezekre is legalább két évet várni kell még.

         – A Berzsenyi Dániel Főiskola költségvetése körülbelül négymilliárd forint. A költségvetési támogatás 2,8, a bérek és azok járulékai mintegy 2,3 milliárd forintot tesznek ki. Ezen kívül bizonyos munkabéreket megbízási díjként fizetünk ki. Kevés a fejlesztésre fordítható összeg, ami ugyancsak indokolja a jelenlegi szerteágazó, költséges struktúra megváltoztatását. A felsőoktatás alulfinanszírozottsága következtében a jövőben csak azok a főiskolák és egyetemek tudnak prosperálni, amelyeknek sok a reálszférához kötődő képzésük van. Ezen a téren versenyhátrányban vagyunk, de a RFF-ban például pedagógiai szolgáltató központot kívánunk létesíteni a közoktatás számára, ami újabb lépést jelent a további források bevonása felé – zárta gondolatait dr. Balogh Imre.